lansamentu livru A Rainha Da Lua iha Fundação Oriente. Imajen: Nelia Fernandes

DILI, 22 novembru 2019 (TATOLI)-Eskritora livru A Rainha da Lua-contos e lendas de Oe-cusse, Timor-Leste, Anabela Leal de Barros hateten katak ai-knanoik tradisionál beiala sira nian importante tebes atu rejista atu nune´e labele lakon, husi jerasaun ba jerasaun no otas ba otas.

Livru A Rainha da Lua

“Importante rejista ai-knanoik beiala sira nian ne’ebé agora ema sei konta nafatin tanba sosiedade balun komesa lakon, balun komesa la hanesan uluk. Entaun importante tebes atu rejistu. Ne’e mak ha’u haka´as aan atu halo serbisu ida ne’e hamutuk ho timoroan atu bele tau ba livru,” hateten hakerek na’in hanesan mós dosente iha Portugal, Anabela Leal de Barros ba Ajénsia TATOLI ho ãmbitu lansamentu livru A Rainha Da Lua iha Fundação Oriente, sesta kalan ne’e.

Tuir hakerek na’in Anabela Leal katak Istória ne’ebé baibain ema halo tuir de’it ho lian (konta) presiza rejista maske katuas ferik sira la iha ona maibé ema seluk bele lee nafatin sira-nia istória.

Ho lansamentu livru ne’e ba dahaat, maibé uluk mós publika ona livru tolu no livru rua sei prepara maibé seidauk publika.

“Livru ne’e halibur ai-knanoik tradisiónal oioin Timoroan sira mak konta. Alende hakerek ai-knanoik tradisionál sira ne’e nia mós hakerek  ho portugés maibé hakerek ho portugés ne’ebé hatudu oinsá ema Timór ko’alia portugés, la’ós portugés tuir sotake ka liafuan ne’ebé malae sira uza maibé timoroan sira ne’ebé ko’alia portugés mós iha diferensia”.

“Bainhira ema timoroan ne’ebé ko’alia portugés mós ka ema husi Portugal no nasaun seluk ne’ebé ko’alia portugés ida ne’e sira respeita. Entaun ho ida ne’e bainhira nia hakerek istória sira ne’ebé husi katuas ferik sira no foinsa’e sira balun mós konta,” katak hakerek na’in Anabela Leal.

Nia hatutan, bainhira konta istória sira ne’e, hakerek tuir portugés timoroan nian la´ós muda fali sai  hanesan malae sira ni’an. Liafuan balun uza de’it iha Timór mós inklui iha livru  A Rainha da Lua tanba timoroan sira bainhira ko’alia portugés ko’alia hanesan ne’e.

“Husi livru ha’at no rua ikus ne’e Oe-cuse nian, la signifika mesak ai-knanoik tradisiónal Oe-Cusse ni’an maibé ai-knanoik ema ne’ebé moris mai iha Oe-cusse ka mai hela metin iha Oe-cusse kle´ur tinan barak ona sira konta iha ne’ebá signifika emaOe-susse agora daudaun bele rona istória sira daudaun ne’e ne’ebé ema konta iha ne’ebá,” informa Anabela.

Iha biban hanesan, nia mós informa katak antes ne´e ho Livru Rumando de Lés A Leste públika iha 2017, bazeia ba rekolla ne’ebé halibur iha 2015, 2016.

“Ida ne’e inklui ai-knanoik balun tan alende livru sira ne’ebé públika iha 2017 ne’e mós Oe-cusse ni’an; barak liu ema Oe-cusse mak konta hanesan dehan uluk sira rona ema rai na’in sira ho sira-nia lian rasik iha ne’ebá maibé balun mós inklui ema ne’ebé hela kleur iha Oe-cusse maske sira ema husi Dili, balun husi Maliana, Atsabe hanesan ema ne’ebé uluk mai husi fatin seluk ba hela iha Oe-cusse kle´ur ona”.

“Entaun, inklui istória sira ne’e, istória sira balun mós ita hatene nia abut uluk mai husi Portugal ka Indonézia maibé agora daudaun ema iha Oe-cusse mós konta istória sira ne’e. Entaun ha’u hakerek hotu iha livru”.

Maske nune’e, hakerek na’in sente laran ksolok tanba iha señor (nia alunu) ne’ebé ramata ona estudu maestradu serbisu hamutuk hodi halibur ai-knanoik sira ne’e no ida Bobonaro nian halibur ona prontu ona atu públika no ida tan ba futuru atu públika ho ai-knanoik Ainaro nian.

Nia mós hateten, sente antuziasmu bainhira mai iha Timór haree katak Timór, literatura seidauk iha.

“Hakerek na’in barak ne’ebé hakerek maibé iha ema barak ne’ebá haktuir ai-knanoik tradisiónal no ema barak ne’ebé hatene ai-knanoik tradisiónal barbarak no dehan importante atu rejista buat sira ne’e atu hakerek tanba bele lakon ba futuru maibé iha mós prosesu atu istória sira ne’e nakfilak ba buat seluk tanba agora komesa mosu elementu sira balun ko’alia kona-ba televizaun no buat sira uluk la iha agora komesa iha,” katak nia.

Iha fatin hanesan, Profesor João Paulo Esperansa hateten katak, Timor komesa dezetrava istória, tau istória iha youtube no facebook ne’e fasil.

“Foin sa’e sira rona sira-nia avó, sira-nia inan-aman grava sira-nia istória fahe liuhusi facebook liuhusi youtube, hanesan ne’e fó biban ba ema sira seluk atu haree”.

“Ezemplu, Timoroan sira ne’ebé ba estuda iha Inglatera ka inan-aman sira ba buka moris iha Inglatera, iha ne’ebá sira ladun biban atu rona avó sira tanba avó iha ne’e no sira iha ne’ebá eskola ho inglés de’it maibé se sira rona istória iha facebook sira bele iha ligasaun ho sira-nia kultura rasik,”  konsidera Profesor João Paulo Esperansa.

Jornalista : Nelia Fernandes
Editór        : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here