Tebe-dahur. Imajen: Wikimedia commons

DILI, 19 novembru 2019 (TATOLI)-Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith hateten katak múzika genre “tebe-tebe” sai úniku iha Timór tanba tebe-dahur ne’ebé prodús husi komunidade ita moderniza ba iha múzika diatónis.

Imajen dok. Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith

Genre ne’e mai husi múzika pentatóniku, múzika ne’ebé ita-nia beiala sira husik hela ne’e dahur. Ema bolu dahur ne’e kompozisaun entre movimentu no vokál, bahasa nia lian bolu gerak dan lagu. Ida ne’e identiku los ema Timór, sai hanesan ema Timór parte rikusoin ida, oras ne’e daudauk halo tiha moderniza ona sai nu’udar múzika populár, kansaun populár Timór,” dehan Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith ba ajénsia TATOLI liuhusi entrevista iha nia kna’ar fatin, Avenida de Portugal, Dili, tersa ne’e.

Diretór Jerál Manuel Smith hateten katak Governu nia pontu de vista katak liuhusi Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK) fó apoiu tomak atu haree kona-ba genre tebe-tebe ne’e.

“Bainhira ema Timór hotu ita sensibiliza atu fó sira-nia kontribuisaun liga ba artista hotu, liga ba institutu ministériu relevante ne’ebé bok aan iha parte hotu, tenke liga mós kona-ba direitu autór ne’ebé oras ne’e sei estabese, iha hela prosesu dokumentu, seidauk hotu diskusaun no ita mós tenke halo identifikasaun serbisu, halo forma ekipa ida atu haree kona-ba genre tebe-tebe ne’e mosu mai husi ne’ebé,” katak nia.

“Tuir ita-nia esperiénsia barak, tebe-tebe ne’e mosu bainhira ema agrikultura sira ku’u no ku´a sira-nia hare, prosesu moris agrikultura nia no mós tebe dai iha ema mate ruma sira tebe dahur no iha atividade rituál sira seluk; tebe dahur, dahur ne’e hamosu ida tebe-tebe mai fali Indonézia nia tempu, ita tau múzika tebe-tebe mais tuir loos naran tebe dahur”.

Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith friza katak tenke hamosu ekipa konjuntura ida, tenke serbisu mós artista; partipasaun, kolaborasaun atu halo prosesu istória kona-ba múzika tebe-tebe no estabelese nia estrutura balun para ekipa ne’e fokus hodi serbisu ba prosesu ka kria komisaun ida ba iha PKI nia tama nafatin. Iha PKI konvensaun UNESCO 2003 nafatin, atu bele haruka katak genre tebe-tebe ne’e nia orijinalidade, nia mai duni husi karakter ema, natureza Timor ninian.

“Prosesu ne’e seida’uk tama to’o iha ne’ebá maibé dalan nakloke tanba ita ratifika ita-nia konvensaun tolu; konvensaun 1972, 2003 no 2005 no konvensaun sira ne’e idaidak ho nia lala’ok” katak Diretór Manuel Smith.

Iha parte seluk, ezekutivu ne´e hateten, ko’alia kona-ba patrimónia mundiál ida estrasaun kulturál ida seluk ko’alia kona-ba múzika no dansa ne’e ko’alia kona-ba Konvensaun 2003.

Konvensaun sira ne’e preparadu, hein hela para bainhira ita ratifika tiha konvesaun, ita-nia tais, ita mós haree ona kona-ba genre tebe-tebe, klasifika tiha hetan rekoñesimentu husi UNESCO katak tebe-tebe ne’e natural duni iha ema Timór.

“Múzika mós hanesan, se múzika genre tebe-tebe mak aban bainrua ita klasifika nu’udar patrimónia kulturál no materiál nu’udar direitu tomak ema Timór nian múzika nasaun seluk dala ruma bele toka tuir maibé labele hateten katak ne’e sira-nia”.

Kona-ba múzika ema ruma halo copyright, Diretór Jerál Arte Kulturál, Manuel Ximenes Smith hatan, direitu autor ne’e funsiona iha laran. ´

“Ita tau Sociedade timorense de autor. Neste momento, sei iha hela prosesu diskusaun. Espera katak tempu badak, ida ne’e sai nu’udar planu prioridade ba SEAK. Espera iha 2020 bele hotu ona, bele mós hodi bele fó proteze ba ita-nia peskizadór sira-nia autór, ema ne’ebé hakerek aranjamentu múzika; buat hotu ne’ebé ligadu ho ema-nia matenek, prodús husi ema-nia matenek”.

Nia informa tan katak, tuir koñesimentu ema hotu nia intende katak múzika genre tebe-tebe sai nu’udar ita-nia identidade. UNESCO hanesan dalan ida ne’ebé boot, dalan ida ne’ebé fó mahon ba hodi asegura proteze direitu hotu. Direitu nasaun ida ni’an, liga ba asuntu kulturál sira nian. Ezemplu, genre tebe-tebe maka ita konsege kria ekipa ida serbisu forte hodi kanaliza informasaun hodi husu ba UNESCO para UNESCO fó reko-nesimentu.

Presiza serbisu kolaborativu entre governu no ba ema hotu sente katak nia orgullu nia aan tama ba iha múzika nia rasik.

“Konvensaun UNESCO 2003 ne’e fó biban los ba Timor-Leste tanba ita halo ratifikasaun ona, fó biban los ba Timor-Leste atu bele nomeia ona kualker item ne’ebé presiza atu tama ba iha hetan rekoñesimentu husi UNESCO alias tais no tebe-tebe ne’e,” nia konsidera.

Notísia relevante:2020, TL Haruka Tais Ba UNESCO Hetan Rekoñesimentu Sai Patrimóniu Kulturál No Materiál

Jornalista : Nelia Fernandes

Editor         : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here