12 de Novembru

DILI, 11 novembru 2019 (TATOLI) – Sai ona kultura ba timoroan sira liuliu iha kalan 11 novembru hodi reza hamutuk iha semitériu Santa Cruz hodi hanoin hikas joven loriku asua’in sira ne’ebé sakrifika-aan tanba rai doben Timor-Leste.

Nune’e, iha kalan reflesaun, ohin, hodi hanoin tinan 28 liubá ne’e, hahú ho hasa’e orasaun ne’ebé prezide hosi Padre Nelinho Soares.

“Liuhosi ita-nia orasaun halo sira hakmatek rohan-la’ek iha Maromak nia kadunan santu. Ita hanoin sira ne’ebé laiha ona iha ita-nia leet, maibé ita fiar katak sira-nia espíritu, sira-nia istória hakerek momoos hela iha ita-nia leet”, hateten Amu Nelinho Soares iha kalan reflesaun ne’e.

Padre Nelinho dehan sira fó sira nia-aan, fakar sira-nia raan iha fatin ida ne’e (semitériu Santa Crus) no mós iha fatin seluk atu Timór sai nu’udar nasaun ida ne’ebé hamriik mesak. Hosi akontesimentu iha fatin ida ne’e mós loke mundu nia matan hodi rekoñese katak Timór lakohi ema seluk hanehan, Timór lakohi ema seluk sa’e, Timór lakohi ema seluk atu ukun, maibé hakarak ukun rasik-aan.

Padre kapelaun Polísia Nasionál Timor-Leste (PNTL) afirma konsikuénsia hosi ukun-aan ida ne’e la’ós ema fó de’it, maibé liuhosi luta lubuk ida, luta iha ai-laran, iha rai-li’ur no luta mós iha rai-laran. Hanesan maluk sira lakon sira-nia vida iha 12 de Novembru 1991. Sira ne’ebé luta ho objetivu ida de’it katak mate ka moris ukun rasik-aan.

“Luta ba ukun rasik-aan ida ne’e lakon ema barak nia vida, bele mós ita-nia mãe, ita-nia tiu, tia, kolega, maun, bin, no sira-nia istória hakerek no ema barak fó sasin kona-ba sira no mós balu sei moris hodi fó sasin”.

Amu haktuir : “Saida maka ita foti sai hanesan referénsia hodi ita valoriza iha loron importante ida ne’e, moris ne’e tenke halo buat di’ak. Tanba iha Na’i nia evanjellu katak Maromak hakarak ita halo buat di’ak, halo buat ne’ebé di’ak atu ikus mai sei sai sasukat ba ita atu hetan moris atu goza haksolok hamutuk ba malu”.

“Ita-nia maluk lubuk ida ne’ebé agora laiha ona ita-nia le’et iha buat balu ne’ebé sira halo iha sira-nia moris molok sira husik mundu ne’e, molok ema hasai sira-nia vida hosi mundu, sira hatudu buat di’ak tebes maka sira unidade tebes, sira iha fuan ida ne’ebé nakloke ba ema hotu, sira simu ema hotu, sira fiar ida ne’ebé kle’an ba ida ne’e fó moris maka Maromak rasik. Ita haree sira hatudu ida ne’e bainhira selebra eukaristia hamutuk iha igreja Motael hodi mai iha fatin ida ne’e”, katak padre Nelinho.

Karik iha momentu ne’ebá to’o agora sira seidauk hetan fatin hakmatek iha Maromak nia kadunan santu, sira-nia esperansa ba ita-sira iha ne’e hamutuk iha kalan ida ne’e no mós sira ne’ebé la mai, sira-nia esperansa ba ita atu harohan ba sira atu sira hetan fatin di’ak iha Na’i nia kadunan.

“Tan ne’e ha’u konvida ita atu valoriza sira-nia sakrifísiu. Valoriza sira-nia sakrifísiu nu’udar joven, uza didi’ak hodi halo buat ne’ebé di’ak iha ita-nia moris. Uza tempu hodi kapasita ita nia-aan, ho hahalok di’ak, apoia malu atu ita bele lori ita-nia nasaun sai nasaun ne’ebé dezenvolve. Ita nu’udar foinsa’e, ita fó apoia liuhosi atitude sira ne’ebé di’ak, kuandu ita haree esperiénsia joven sira uluk, sira iha unidade hamutuk no lakohi ema ukun tan ita-nia rai, sira iha unidade”.

“Ita agora unidade menus. Uluk joven sira kria grupu boboot tan de’it hakarak ukun-aan, agora, iha ita leet kria grupu atu asalta malu, halo aat malu, no kria grupu atu halakon ema seluk nia vida.Tanba ne’e iha kalan ida ne’e konvida ita valoriza ita-nia maluk sira mate iha fatin ida ne’e, sira-nia sakrifisiu. Haka’as aan atu fó folin ba sira liuhosi ita-nia serbisu, apoia malu iha ne’ebé de’it ita iha ba”, Amu Nelinho hato’o.

Masakre 12 novembru ba tinan 28 ho tema “Juventude maka Futuru, Autór ba Unidade no Dezenvolvimentu Nasionál’.

Iha kalan reflesaun ne’e hafoin reza hamutuk, sunu lilin no hananu hamutuk hodi valoriza eroi sira-nia mate iha novembru 1991 momentu ne’ebá.

Jornalista : Antónia Gusmão
Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here