12 de Novembru

(Memória Masakre Santa Cruz 1991, Parte-VIII)

DILI, 10 novembru 2019 (TATOLI)—Ha’u haree ho matan, bapa sira ne’e lori baioneta hodi sona maluk joven sira ne’ebé hetan kanek ne’e, hanesan loos sona Fahi no Karau. Kolega balun, bapa sira ne’e ku’a nia tilun. Balun ku’a nia inus. Aviaun sira semo iha leten, bapa sira dehan nune’e. “Haruka imi-nia Xanana ajuda to’ok imi”.

Sobrevivente Masacre Santa Cruz, Santina de Araújo.

Tersa, 12 Novembru 1991

Iha dadeersan ne’ebá, ha’u hamutuk ho ferik-katuas no mós ha’u-nia primu na’in lima (5) iha uma, ami ba tuir misa iha Igreja Motael hodi fó onra ba ami-nia kolega Saudozu Sebastião Gomez ninia misa ba ai-funan moruk nian. Ha’u hatais farda eskola (SMEA Neg. Dili) nian para misa sai karik atu ba tuir ezame.

Misa ramata juventude loriku aswa’in sira hahú halo demonstrasaun pasífika la’o husi Igreja Motael ba semitériu Santa Cruz, ha’u mós la ba ona tuir ezame iha eskola maibé rame-rame tuir demonstrasaun pasífika ne’e. Ha’u-nia ferik hatete ba ha’u. “Ba tuir demonstrasaun ka?” Ha’u hatán, “Amá, mate ka moris ne’e Maromak nia liman. Ha’u tenke tuir”. Tanba ha’u iha eskuteru hanorin kedan bu’at barak husi igreja nian maka oinsá dolar iha rai no oinsá sees-aan husi perigu ruma.

Ha’u la’o ho ferik tuir demostrasaun. Iha momentu ne’ebá, ha’u kontente maske foin idade halo tinan 17 maibé kontete loos tuir demostrasaun. To’o iha lampu merah agora Loja Vaganza nian ne’e, ha’u fahe malu ho ferik sira tanba akontese konflitu iha KOREM nia oin ne’e. Ha’u dehan ba ferik ho katuas, “Imi rua lalika tuir demonstrasaun ne’e. Se buat ruma kona ami ne’e la buat ida! Ita tenke iha komitmentu hakarak ukun-aan tenke balu mate no moris”.

Ha’u hateten ba ferik-katuas. “Imi rua tenke fila hodi kontinua planu sira ne’e ba oin. Se ami mak hetan destinu entrega ba Nai Maromak de’it.” Ha’u sente kontente la’o nafatin halo “Viva” hodi hasoru bapa sira. Tempu ne’eba, iha prinsipiu ida katak ba ne’e hanoin ita ukun tiha ona no sente kontente loos hodi la’I to’o Semitériu Santa Cruz.

Ha’u to’o iha Semitériu Santa Cruz foin iha portaun liur, ema dehan bapa militár Indonezia sira tun ona mai tiru kilat. Ami konsentra halai hotu tama rate laran no balun halai sa’e moru leten. Ha’u mós halai tama rate laran. La kleur tán bapa hahú tiru kilat. Ema hotu-hotu monu no toba latan iha rai.

Tanba uluk semitériu laran ne’e nokunu ho ai-tarak entaun ami toba no dolar de’it iha rate laran tanba tauk kilat musan kona ami. Maibé tanba sá mak momentu ne’ebá buat ida la kona ha’u? Ha’u reza de’it. Dalaruma reza “Ami Aman no Ave Maria mós sala”. Iha ha’u-nia laran ha’u reza husu ba Maromak, “Na´in akompaña ha’u, satán netik ha’u husi inimigu sira.” Maibé ha’u mós husu liu-liu mak ha’u aman matebian atu salva ha’u husi perigu ida ne’e.

Hotu tiha, ami ami dolar nafatin iha rai. Maibé tanba dolar ne’e kle´ur liu entaun ha’u hamrik halai. Tanba rona ema tiru nafatin entun ha’u buka rate ne’ebé aas oituan hodi hakruuk mak halai. Ha’u halai ba kotuk ne’e atu sa’e moru leten atu halai sai. Maibé iha ne’ebá, ha’u hetan kolega na’in haat (4) ho kolega Januário ne’ebé sa’e moru leten hodi haksoit tún mak bapa sira tiru kona nia kotuk laran. Ha’u mós la konsege salva-aan maibé ha’u tun fali hodi salva ha’u-nia kolega Januário.

Bainhira ha’u tun husi moru salva Januário, ha’u haree bapa sira ne’e domina tiha ona iha rate laran. Entaun ami tuur de’it rate laran iha moru nia hun, hein de’it ona bapa sira atu kaer ka atu oho ami. Iha rate laran, bapa sira tolok aat ami liu-liu ita-nia lider Maun Boot Kay Rala Xanana Gusmão no Dom Carlos Filipe Ximenes Belo.

Iha momentu ne’e mak ha’u haree ho matan, bapa sira ne’e lori baioneta hodi sona maluk joven sira ne’ebé hetan kanek de’it ne’e, hanesan loos sona Fahi no Karau. Kolega balun, bapa sira ne’e ku’a nia tilun, balu ku’a nia inus, no mós ha’u-nia kolega naran Isabel ne’e bapa sira ku’a ka sona baioneta tuir ninia fatin soe bee-boot ninian ne’e. Aviaun sira semo iha leten, bapa sira dehan nune’e. “Haruka imi-nia Xanana ajuda to’ok imi”.

Iha ne’e, ami entrega-aan tomak de’it ba na´in Maromak no matebian sira hotu. Laiha tán ona buat seluk! Maibé, iha momentu ne’ebá, ha’u iha tersu ho imajen Jesus nian, reza karik tersu ka’er nafatin iha liman no imajen ne’e mak tara de’it. Hanesan fó fiar-aan no entrega-aan ba Na´in Jesus. Iha momentu ne’ebá, la iha tán buat seluk ho matebian de’it.

Ha’u tuur sadere-aan iha moru hun ne’e, ha’u loke matan hikas, bapa ida se hela kitat ba ami-nain rua kolega Januário. Tuir loloos, ha’u ho kolega Januário, bapa ida see-kilat atu tiru ona ami-na’in rua. Maibé, ha’u la hatene! Bapa ida husi kotuk dehan nune’e, Jangan menembak mereka. Mereka itu anak-anak tidak tau apa-apa.”  Ne’e ita la hatene! Maromak mak fó espiritu ka matebian sira mak hadeer husi rate mak salva ami ka ha’u la hatene!

Iha momentu ida ne’e ami dada malu mai tuur maibé aviaun Helikopteru ida semu iha lalehan no bapa sira toluk ami. Ha’u haree, kolega balun kaer imajen Maromak nian, bapa sira haruka  hodi dehan “Husu to’ok, ó-nia Maromak ne’e atu ajuda to’ok ó? Iha momentu ne’ebá aat loos maibé kolega balun barak kanek balun no balun kona buat ida.

Ami nafatin iha rate laran no konsentra hamutuk. Buat ida mak fó forsa ami mak reza. Nunka hanoin atu haluan reza ne’e. Maske ohin ami halai bapa sira tiru ne’e, reza Ave Maria mós sala maibé ami-nia forsa mak iha orasaun no laiha tan buat seluk. Reza mak ami-nia forsa. Maske ta´uk mós maibé reza nafatin “Ami Aman, Avé Maria” husu nafatin Na´in Maromak fó haraik no fó espiritu mai ami, fó forsa, taka ami husi inimigu aat no hanoin aat sira.

Tanba iha ne’e laiha tan baut seluk atu husu ajuda. Husu de’it Na´in Maromak mak bele haraik espiritu ba ema ida-idak iha momentu ita monu ba susar. Akontese ne’e hotu, antes ami sai mai, ema hamoos tiha iha fatin sira hanesan Pai Nosso nian no iha portaun oin, hamos hotu tiha ona. Bainhira ami sai, ha’u haree kolega Simplicio maka ema tesi kotu tiha nia liman iha rate leten no kua kotu tiha nia tilun sorin.

Ha’u sai mai hetan kolega sira ne’ebé ohin ema ku’a nia inus. Sira hatais kalsa badak no foin mak Pre-sekundária. Ema kaer tiha kolega sira ne’ebé kanek no ema tula hotu tiha, mane sira ne’e ema haruka sa’e kareta lori ba Polda no ami feto sira haruka ami fila ba uma.

No, ha’u-nia kolega Isabel ne’ebé bapa lori baioneta sona dala tolu iha ninia fatin soe bee-boot ninian ne’e, ami lori ba iha Igreja Motael. Ami tenke akompaña nafatin Isabel to’o iha klínika iha Motael, depois ami fila ba ami ida-idak nia uma.

Husi Igreja Motael, ha’u fila uman no to’o iha ha’u-nia uman kala kuaze 14.00 lorokraik hanesan ne’e. Dala ruma ha’u-nia família hanoin ha’u mate tiha ona. Tanba ami feto lubuk ida mak sai hodi tuir demonstrasaun ne’e. Momentu ne’e feto ha’u mesak mak husi família no mane sira na’in neen (6)  kuaze halai ba hotu iha Dom Carlos Filipe Ximenes Belo nia rezidénsia.

Iha momentu ne’ebá, ha’u-nia maun Godinho (atual jornalista STL) hanoin dehan ha’u mós mate tiha ona. Entaun, ha’u-nia maun ne’e sai ba buka ha’u maibé nia la to’o iha Semitériu Santa Cruz. Maibé ha’u-nia maun to’o de´it iha dalan, rona katak ema sira ohin mate kuaze barak  entaun nia mate, nia hanoin ha´u mós mate tiha ona.

Ha’u fila fali ba ami-nia uma iha Bebora iha tuku 14.00 lorokraik. Ferik haree ha’u mosu fali iha uma, ferik kontente lahalimar. Ferik laiha liafuan atu ko’alia maibé sira agradese de’it tanba ha’u fila ona uma. Ha’u-nia ferik hateten, sira ne’ebé fila ona mai uma ita simu maibé sira ne’ebé la fila mai uma ita tenke simu realidade.

Ha’u mai fali uma, ha’u-nia roupa be belit iha ha’u-nia isin-lolon ne’e nakonu ho raan tanba raan husi kolega Januário ne’ebé ohin ha’u salva iha rate laran ne’e ninia raan.  Ha’u fila ba uma ho kondisaun isin hariis ho raan. Ha’u fila ho ain-tanan de’it tanba sapatu soe lakon iha ne’ebé karik lahatene tuir aan. Akontesimentu Masakre Santa Cruz ne’e ema hotu hatene no halo Sidade Dili sai sidade maten, monok, no nonook. Ha’u mós la sente ta´uk maske faru raan hotu maibé hau fila mai uma fiar-aan de’it.

To’o iha uma, ha’u rona informasaun ida katak ema kalan tama sai uma revista ba ema sira ne’ebé ohin ba tuir demostrasaun. Entaun, iha momentu ne’e, ha’u-nia faru ho saia ne’ebé nakonu ho raan ne’e, ha’u hakoi tiha iha rai ku´ak ida-nia laran.

Kinta, 14 Novembru 1991

Liutiha Masakre Santa Cruz ne’e, tuur hanoin tuir fali akontesimentu kruel ne’e, ha’u sente trauma. Maibé liu tiha akontesimentu Masakre Santa Criz ne’e, iha Kinta (14 Novembru 1991), ami lubuk ida mak ba fali eskola hodi tuir prosesu aprendijazen iha Sekolah Menengah Ekonomi Atas Negeri Dili Becora (SMEA Neg. Becora) hodi tuir fali ezame hanesan baibain. Maibé, ha’u ba eskola ha’u-nia liman falun metin ho ligadura mutin hodi tuir ezame.

Masakre Santa Cruz Inspira Ha’u Sai Jornalista

Tinan ida liu, tinan ida seluk mai fali. Bainhira ha’u akaba SMEA Dili, ha’u kontinua kedas ha’u-nia estudu iha Universitas Timor-Timur (UNTIM). Iha biban ne’ebá, ha’u hanoin tuir beibeik liafuan kmanek husi soldadu militár Indonézia ne’ebé hatete no salva ami ne’ebé dehan, “Jangan menembak mereka. Mereka itu anak-anak tidak tahu apa-apa”.

Liafuan husi bapa ne’e movita ha’u sai jornalista to’o ohin loron. Ha’u hakarak buka bapa ne’e, bapa ne’e sé loos? Entaun, ha’u hatene katak uluk dehan ema tentara sira husi KOREM entaun depois de ida ne’e tinan rua liu, ha’u ba universidade, ha’u hakarak haknaar-aan nu’udar jornalista tanba ema jornalista ne’e bele hasoru sé-s’e de’it no iha fatin ne’ebé de’it.

Entaun mosu hanoin ida katak ha’u tenke kuñese bapa ida ne’ebé iha momentu ne’e nia ajuda ha’u. Tanba juventude barak la hetan ajuda hanesan ha’u entaun juventude barak mak mate iha semitériu Santa Cruz. Bapa barak tiru mate ema maibé bapa ida rua mak nia fuan osan-mean hodi ajuda ami. Lahatene, matebian sira mak hadeer mai tama ema ne’e nia fuan laran ka Maromak mak haraik grasa espiritu iha momentu ne’ebá karik, ita la hatene loos.

Se ha’u sai jornalista, ha’u bele ba buka ema ne’e to’o hetan. Se ha’u sai jornalista, ha’u bele asesu ba fatin hotu-hotu. Iha momentu ne’ebá, bainhira ha’u halo ona Semester III iha UNITIM, Jornál Suara Timor Timur (STT) hahú loke vaga ba jornalista sira. Iha dosente ida husu ba ami estudante sira, “Anak-anak, siapa yang mau jadi wartawan?”

Entaun, ha’u mós hakarak hela diretamente simu. Maibé iha momentu ne’ebá ha’u laiha koñesementu báziku kona-ba jurnalizmu, la tuir treinamentu kona-ba jurnalizmu báziku. Maibé, loron ida haruka ami hanesan kolega Elisabeth, Aurelia, Bella Galhos, no ha’u ba apply (konkorre) depois ami-na’in haat liu hotu. Serbisu la kle´ur, ha’u-nia kolega Aurelia ba serbisu iha Rádiu Timor Kmanek (RTK), kolega Noi serbisu fali iha Justiça e Paz Dioseze Dili ninian, Bella Galhos tenke tuir Pertukaran Pemuda Pelajar ba Canada, ikus mai nia la fila mai Timór. Ha’u ho kolega jornalista seluk serbisu iha STT to’o 1999

Masakre Santa Cruz bele inspira ha’u sai jornalista tanba bele hasoru ema baibain to’o iha lider polítiku sira, prezidente to’o ema ne’ebé ha’u la bele hasoru. Maibé, ho ida ne’e mak motiva ha’u to’o ohin loron, ha’u lakohi buka serbisu seluk. Ha’u maske idade ne’ebé avansadu maibé kolega sira fó fiar ba ha’u nafatin hodi lidera Timor Post hodi kontribui ba dezenvolvimentu nasaun doben Timor-Leste nian.

 Lia-Tatoli

Iha komemorasaun Masakre Santa Cruz ba dala-28 (12 Novembru 1991-12 Novembru 2019) ne’e, nu’udar sobrevivente, ha’u hato’o ha’u-nia lia-tatoli ba ukun na´in sira atu tau-matan ba sobrevivente sira balun ne’ebé sei terus no balu nia moris aat liu. Maske sira balun hetan subsídiu husi Governu maibé sira balun sei nafatin iha mukit nia laran.

Nu’udar sobrevivente, ha’u hakarak tatoli ba ukun na’in sira tenke tau-matan ba sobrevivente sira ne’ebé sei moris terus. Ukun na’in barak mak uluk la gosta atu ukun-aan, agora sira mak kaer ukun, agora sira-nia família, inan-aman sei iha hela Indonézia ne’ebá, oan sira mai aproveita oportunidade serbisu hodi dudu-sees tiha kolega sobrevivente sira barak mak la hetan oportunidade atu hetan serbisu no goza netik ukun-aan ne’e ninia benefísiu.

Husu ba ukun-na’in sira atu hareee, daudaun ne’e iha kolega sobrevivente barak mak matenek maibé tanba la hetan oportunidade atu serbisu, kolega sira ne’e barak mak ba fali serbisu iha Inglaterra. Tanbasá mak sira tenke halai ba serbisu no sai atan iha Inglaterra ne’ebá no nusa mak sira labele hetan serbisu iha sira-nia rain rasik?

Notísia relevante:Max Stahl: Ha’u Dedika Filme Masakre Santa Cruz Ne’e Ba Mestre Tomas “Belir” Ximenes

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór      : Rafy Belo

1 KOMENTÁRIU

  1. Parabens ba sobre viventes 12 de novembro Santa Cruz, hau mos halo prezenca iha aifunan moruk no midar Sebastaô nian. Aifunan moruk hau Lao to Santa Cruz hamutuk halo manifestacao aifunan midar 12 de novembro depois da misa hau tuir pawai to mercado lama dt no tengki fila tamba hau h hau nia tian da ne labele lao to Santa Cruz.

Leave a Reply to Noelia Cancel reply

Please enter your comment!
Please enter your name here