Saudozu Mario Viegas Carrascalão

(Memória Masakre Santa Cruz 1991, Parte-V)

DILI, 04 novembru 2019 (TATOLI)—Ha’u la’ós governadór ba militár sira. Ha’u mai iha ne’e sai governadór ba ema Timor. Selu, governu Indonézia maka selu duni. Ha’u kumpre lei. Lei la hatete katak ha’u mai atu ajuda militár sira atu oho ema Timór. Tan ne’e, ema barak tama kadeia ha’u ba salva.

Hanesan governadór Provínsia Timor-Timur (1982-1992), ha’u iha memória pasada ba akoñesementu Masakre Santa Cruz 1991 liu ba ne’e. Masakre 12 Novembru 1991 ne’e akontesementu ida ne’ebé konsekuénsia husi akontesimentu oho Sebastião Gomes iha 28 Outubru 1991 iha Igreja Motael.

Tan ne’e, bainhira juventude loriku aswa’in sira ba tau aifunan moruk Sebastião Gomes nian iha rate Santa Cruz iha 12 Novembru 1991, iha dalan klaran, parte datoluk (pihak ketiga) husi Indonézia halo vingansa. Militár no Polísia Indonézia hakarak halo vingansa tanba sira haree manifestasaun ba Sebastião Gomes nian ne’e, sira konsidera hanesan provokasaun ida. Sira mós haree katak Sebastião Gomes ne’e hanesan pro Indonézia. Iha altura ne’ebá, intel ida mós mate iha Farol. Tan ne’e, militár sira hirus.

Militár sira mós hatene katak juventude rezisténsia iha planu atu halo manifestasaun tanba sira-nia ema mós tama ba iha grupu preparasaun ba manifestasaun 12 Novembru nian ne’e. Militár Indonézia sira-nia liman-ain mak Tito Baptista, hanesan timoroan ida ne’ebé sai bapa nia intelijen ka mau-huu hodi hafuhu timoroan sira-nia hakat no atividade klandestina nian.

Iha 11 Novembru 1991 kalan ne’e, iha reuniaun boot ida husi pro-integrasaun sira mak realiza. Iha reuniaun ne’e, Kepala Biru Perindustrian Timor-Timur, Barreto, mós hola parte. Hafoin reuniaun, Barreto fó iis ba timoroan balun katak iha manifestasaun pasífika ne’ebé juventude loriku aswa’in atu hala’o aban (12 Novembru 1991), tuir planu militár Indonézia sei ataka ka tiru manifestante sira.

Aleinde ne’e, Tenaga Bantuan Operasi (TBO) ka asistente militár ida husi Oe-Cusse ho naran Carlos Mustafa konfesa ba ha’u katak militár sira sei hamoos ka tiru-mate hotu manifestante sira bainhira to’o iha semitériu Santa Cruz.

Ne’eduni, ha’u hatene, iha 12 Novembru 1991 dadeer ne’e, militár sira ne’e preparadu tiha ona iha rate molok manifestante sira to’o iha Semitériu Santa Cruz. Bainhira manifestante sira ne’e to’o iha rate Santa Cruz ne’ebá, kapitaun ida hahú tiru sa’e pistol. Militár sira ne’e hatete ba ekipa ne’ebé halo investigasaun, katak tiru ne’e hanesan maneira ida fó avizu para labele halo manifestasaun.

Maibé, lae! Tiru ida ne’e hanesan fó órden ba membru militár seluk atu tiru juventude loriku aswa’in sira ne’ebé halo hela manifestasaun. Tanba, ita rona audio kasete ne’ebé ema iha katak kuandu tiru pistola, simultaneamente kilat sira mós tarutu rame-rame.

Bainhira Masakre Santa Cruz ne’e akontese, ha’u serbisu hela iha Palásiu Governadór ka Palacio do Governo. Iha tuku 08:45 dadeersan, ha’u-nia ajudante ida dere ha’u-nia odamatan. Nia fó informasaun ba ha’u katak nia rona kilat tarutu naba-naban iha Santa Kruz. Tan ne’e, bainhira  ha’u sai ba li´ur, ha’u mós rona kilat tarutu be tarutu.

Ne’eduni, ha’u fó hatene kedas ba ha’u-nia asistente ema militár ida ho naran Manurun para ba haree direta akontesementu ne’e, nune’e nia bele fó fali informasaun ba ha’u kona-ba masakre ne’e. Bainhira Manurun to’o  iha rate, nia haree ema mate barak. Balun militár sira evakua ba ospitál no balun halai ba salva-aan iha Bispu Dioseze Díli nia rezidénsia iha Lecidere. Iha biban ne’e, ha’u hakarak atu hatene ema mate na’in hira no kanek na’in hira maibé militár Indonézia sira la fó dadus ne’ebé klaru.

Maibé, ha’u buka meius seluk hodi dezloka ba bispu nia rezidénsia atu haree joven sira ne’ebé salva-aan iha ne’ebá. Iha ne’ebá, ha’u haree, joven sira liu atus ida maka salva-aan iha Amu Belo nia rezidénsia Joven sira ne’e konta ba ha’u katak iha Semitériu Santa Cruz ne’e juventude  barak mak mate no juventude barak mak hetan kanek tanba tiru kona.

Iha Amu Belo nia rezidénsia, ha’u haree mós iha jornalista amerikanu na’in rua (feto ida, mane ida). Jornalista ne’e mós kanek tanba hetan tiru iha rate Santa Cruz. Jornalista na’in rua ne’e nia pasaporte no karteira mós militár sira hadau husi sira-nia liman. Entaun, ha’u autoriza fali ha’u-nia asistente Manurun atu husu fali jornalista sira-nia sasán ne’e iha militár sira-nia liman. To’o ikus, militár sira konsege fó fila jornalista na’in rua ne’e nia sasán refere.

Iha ne’ebá, ha’u mós koko to’o iha ospitál nasionál hodi haree kanek sira iha ospitál refere. Militár sira tau tiha korridór iha entrada nian ne’e katak joven balun ne’e krítiku, tan ne’e la presiza salva. Hafoin ne’e, bainhira ha’u ba vizita sala tratamentu, iha feto ida ne’ebé kanek tanba hetan tiru.

Haree hotu tiha ema hirak ne’e, ha’u hakat fali ba iha Semitériu Santa Kruz. To’o iha ponte My Friend ninian, iha loos kruzamentu, ha’u haree ema balun hatais sivíl kaer kilat. Bainhira sira haree ha’u-nia karreta ne’e, sira fila kotuk subar tiha sira-nia kilat.

Tún tan uitoan, iha kruzamentu eskola Portugés nian, ha’u haree ema balun lori balde ho rai henek hodi fakar iha raan sira be fakar nalihun iha Estrada leten ne’e nia leten ba—taka raan sira ho rai-henek no fase moos ho bee. Hakat liu kruzamentu ne’e, to’o odamatan rate Santa Cruz nia oin, ha’u-nia ajudante timoroan ho naran António haree kamioneta militár tolu ne’ebé nakonu ho ema mate no mate-isin sira.

Nu’udar timoroan, ha’u haree no hanoin ba akontesimentu ne’e, ha’u laran triste no neon tanis. Ha’u laran dodok be dodok. Bainhira to’o fali iha ha’u-nia serbisu fatin iha Palacio do Governo, ha’u orienta fali ha’u-nia ajudante hodi la’o buka informasaun para ha’u atu halo relatóriu ba Ministru Interna iha Jakarta, Indonézia.

Maibé, rezultadu ne’ebé ajudante ne’e halibur, ema fó informasaun ne’ebé diferensa. Balun dehan ema ne’ebé mate iha Santa Cruz ne’e hamutuk ema na’in 200. Seluk fali informa ba ha’u katak ema ne’ebé mak mate iha rate Santa Cruz ne’e hamutuk ema na’in 300. Prontu! Ha’u halo relatóriu bazeia ba dadus [saida] maka ha’u-nia ajudante ne’e hetan no halibur husi fontes sira.

Tuir imformasaun ne’ebé monu iha ha’u tilun, katak kamioneta “HINO” tolu ne’e, lori mate-isin no ema-kanek sira ne’e ba ospitál militár Wirahusada iha Lahane, Dili. Tan ne’e, ho kuriozu, ha’u hakarak ba haree mate-isin no ema kanek sira ne’e iha ospitál militár Wirahusada Lahane maibé militár sira la auturiza ha’u atu ba ne’ebá.

Ha’u hein kle´ur! Ha’u foin konsege ba haree ospitál militár Wirahusada Lahane, Dili, iha 15 Novembru 1991. Iha momentu ne’e, ha’u haree, ema barak maka iha ospitál refere. Antes 15 Novembru 1991 ne’e, doutór balun (ema Indonézia) telefone ba ha’u atu halo netik buat ruma tanba militár sira obriga doutór sira atu halo injesaun (suntikan) ho bee de’it ba vítima sira. Iha parte seluk, kanek sira ne’e seidauk mate maibé militár sira obriga doutór sira hatama de’it iha konzeladór (jeleira)  nia laran.

Antes 15 Novembru ne’e, ha’u fó hatene hela ba ha’u-nia feen-kaben atu ba iha Amu Bispu Belo nia rezidénsia iha Lecidere para rona joven sira ne’ebé salva-aan iha fatin ne’e presiza auxíliu ruma karik. Hafoin haree tiha joven sira ne’e, ha’u-nia kaben ho Bispu Don Carlos Filipe Ximenes Belo, SDB, ba vizita kedas rate Santa Cruz.

Ba iha ne’ebá, sira haree joven kuaze ema na’in 50 maka militár kesi sira-nia liman iha kotuk no lori lakon ba ne’ebé, sira la hatene. Hafoin ne’e, ha’u-nia kaben ho bispu mós ba vizita ospitál militár Wirahusada Lahane hodi haree katak ema joven feto no mane barak maka kanek no baixa iha ospitál refere.

Tanba ha’u hatene. Iha 12 Novembru tuku 23:00, iha Dili laran eletrisidade mate husi rohan ba rohan. Aproveita ahi mate no rai nakukun ne’e, militár sira tula mate isin no kanek sira ne’e ba hakoi tuir fatin ne’ebé sira termina. Ha’u rona katak sira lori mate-isin no ema-kanek sira ne’e ba hakoi iha Tibar.

To’o iha Tibar maka tiru mate joven sira ne’ebé kanek ne’e hodi hakoi. Carlos Mustafa, Tenaga Bantuan Operasi (TBO) ka asistente militár nian ida maka haree fatin hakoi mate-isin sira ne’e. Maibé, tanba fatin ne’e ema deskobre, entaun militár sira ne’e ba ke’e sai fali mate-isin sira ne’e hodi hakoi fali iha fatin segredu seluk ne’ebé to’o agora seidauk deskobre.

Iha momentu ne’e, ha’u husu atu ekipa investigasaun mai investiga kazu Masakre Santa Cruz 12 Novembru 1991 ne’e. Ha’u hatete ba sira katak sé imi la investiga loloos saida maka akontese ne’e, masakre Santa Cruz ne’e sei mosu dala barak tan. Maibé tanba sira la halo asaun ruma, ha’u ba kedas Jakarta, Indonézia. Ha’u ba Jakarta mós ha’u lori audio kasete (kona-ba masakre Santa Cruz) hodi hatudu ba Ministru Interna. Ministru Interna rona tiha audio ne’e, nia (ministru) hakfodak.

Wah, kalau begitu pasti banyak orang yang mati bukan 19 orang seperti mereka bilang.

Iha ne’e, sira husu ba ha’u atu lalika ko’alia kona-ba Masakre Santa Cruz ne’e tanba iha garansia katak sei prolonga tan ha’u-nia mandatu hanesan governadór. Maibé, ha’u lakohi. Ha’u-nia mandatu kuandu ramata ona, ne’e ramata ona. Lakohi atu prolonga tan. Bainhira mandatu ramata, ha’u fó sai kedas Masakre ne’e ba mundu rai klaran.

Ha’u onestu! Ha’u ne’e ema ida ne’ebé la tanis arbiru. Maibé tempu ne’ebá, ha’u konsege tanis. Ha’u hatete ba militár sira katak imi sira ne’e nusa maka ba tiru fali labarik sira ne’ebé sivíl ne’e. Se sira sala no halo sala karik, kaer sira ba kastigu la’ós tiru mate sira. Ne’e maka loos.

Ha’u hatete ba sira (Indonézia) beibeik nune’e. Bainhira imi tiru malu iha ai-laran, imi kaer kilat no sorin balun kaer kilat, sé maka lais liu, nia maka manán. Kuandu ema sira ne’e tún ona iha vila no moris ona hanesan sivíl no depois sira halo manifestasaun, ne’e ha’u-nia serbisu atu atende sira. Ha’u-nia serbisu maka atu haree ema sira ne’e. Imi labele mete.

Ha’u hateten ba sira, “Ha’u la’ós governadór ba militár sira. Ha’u mai iha ne’e sai governadór ba ema Timór. Selu, governu Indonézia maka selu duni. Ha’u kumpre lei. Lei la hateten katak ha’u mai atu ajuda militár sira atu oho ema Timór. Tan ne’e, ema barak tama kadeia ha’u ba salva.”

Tanba ha’u dehan hanesan ne’e, militár Indonézia sira akuza ha’u katak ha’u ne’e ema [governadór] traidór ida. Sira akuza duni ha’u katak ha’u ne’e ema traidór. Maibé, ha’u hateten ba sira katak ha’u la’ós traidór. Ha’u traidór ne’e bainhira imi estraga ka tiru-mate juventude timoroan sira, ha’u hamriik defende fali imi [Indonézia], ne’e mak ha’u traidór. Realidade ha’u defende timoroan tanba ha’u ema Timór. Dala hira ona ha’u hatete ba imi katak maske ha’u kaer pasaporte Indondézia no Portugés maibé ha’u ne’e timoroan.

Nu’udar governadór, ha’u hatene di’ak liu, iha Masakre 1991 ne’e, ema ne’ebé komanda militár sira tiru mate joven sira iha Masakre Santa Cruz 1991 ne’e. Altura ne’e, Komandante ida ne’ebé komanda militár sira ne’e mak Brigadeiru Jenerál Rudy Waru. Komandante Rudy Waru ne’e ema di’ak. Ha’u rona dehan nia la mete Masakre Santa Kruz 1991 ne’e.

Iha militár, sira iha grupu rua. Grupu ida maka Rudy Waru lidera no grupu ida seluk mak lidera husi Prabowo Subianto. Grupu Prabowo Subianto nian ne’e maka envolve iha Masakre Santa Kruz 1991 ne’e. Grupu Prabowo Subianto nian ne’e maka ita-nia maluk timoroan sira hanesan Tito Baptista tuir ne’e. Grupu Prabowo Subianto nian ne’e mak oho juventude loriku aswa’in sira iha Masakre Santa Cruz 12 Novembru 1991.

To’o agora, ha’u onestu, ha’u mós lahatene vítima Masakre Santa Kruz 1991 ne’e hakoi iha fatin ne’ebé lerek? Balun dehan fatin hakoi ne’e ema fó informasaun ba ha’u katak iha Tibar. Maibé, hafoin ekipa forénsiku mai hasoru ha’u no ha’u haruka sira ba buka iha Tibar (besik fatin soe lixu) maibé la hetan. Dalaruma, militár sira hakoi mate-isin sira ne’e iha fali fatin seluk karik.

Atu deskobre hakohi fatin ne’e loloos, meius di’ak liu atu Timor-Leste bele hetan fali vítima Masakre Santa Cruz sira-nia ruin, ha’u hanoin, ema ne’ebé fó dalan mak ema sira ne’ebé uluk serbisu hamutuk ho Indonézia, liu-liu intelijen sira no TBO (Tenaga Bantuan Operasi) sira. Ne’eduni, tenke buka dalan hakbesik ba ema sira ne’e.

Sé ita kontinua hakribit (antí) sira, ita sei la hetan mate-ruin husi vitima Masakre Santa Cruz. Ezemplu, fatin ne’ebé sira hakoi saudozu Nicolao Lobato, nunka mais ita hatene. Só sira maka bele hatene. Husu maka señor Francisco Lopes da Cruz (eis governadór Timor-Timur), Tito Baptista no Labut Melo (intel ida ne’ebé agora iha Kúpaun). Loloos ne’e tenke iha aprosimasaun ida ne’ebé di’ak ho ema hirak ne’e. Halo sira hanesan maluk. Se ita halo sira hanesan inimigu, sira taka ibun ba ita, buat sira ne’e ita sei la hetan.

Nota: Artigu ne’e elabora hikas husi entrevista ekskluzivu husi jornalista Xisto Freitas Piedade ne’ebé hala’o ho Eis Governadór Provinsía Timor-Timur (agora Timor-Leste) ba period 1982-1992, Eng. Mário Viegas Carrascalão, iha loron 08 Novembru 2013 ne’ebé publika ona iha Jornál Semanál Matadalan edisaun-20 (11 Novembru 2013).

Notísia relevante:Sé Mak Responsabiliza? Xanana Gusmão!

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór      : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here