Koordenadór Demonstrasaun 12 Novembru 1991, Gregorio Saldanha.

(Memória Masakre Santa Cruz 1991, Parte-III)

DILI, 30 outubru 2019 (TATOLI)—Sira tiru kanek tiha ha’u iha rate depois sira kaptura no lori ha’u ba ospitál militár Lahane (Wira Husada). Iha ne’ebá, sira inkéritu husu pergunta no ha’u hatán. Ha’u maka responsável ba demonstrasaun ne’e entaun ha’u responsável ba manifestasaun maibé la’ós responsavél ba masakre. Masakre ne’e militár Indonézia maka halo,” dehan Koordenadór Demonstrasaun 12 Novembru 1991, Gregorio Saldanha.

Gregorio Saldanha

Iha manifestasaun pasífika ne’ebé hala’o husi Juventude Loriku Aswa’in Timor-Leste ne’ebé lidera husi Koordenadór Manifestasaun, Gregorio Saldanha, atinje duni tuir buat ne’ebé sira hakarak no mehi. Nu’udar “ulun” ne’ebé fó ulun atu luta ba Timor-Leste nia autodeterminasaun, nia fera ulun hodi hanoin oinsá mak atu organiza juventude sira no oinsá mak atu asegura manifestasaun ne’e la’o lahó violénsia.

Iha “ulun” hanoin “dame” hodi orienta “liman-ain” [manifestante] sira moris banati sá dutrina mak nia fó orienta[saun] maibé iha infiltrasaun husi ema seluk ne’ebé harahun tiha hanoin kmanek ne’e. Infiltrasaun ema seluk nian lori nakfilak semitériu Santa Cruz nakonu ho raan.  Raan sira husi Juventude Loriku Asswa’in sira-nia raan be turu no fakar hakonu Semitériu Santa Cruz, suli habokon rai no homan-aan sai liafuan kmanek “Masakre Santa Cruz 1991” be lakan nabilan to’o ohin loron.

Se laiha akontesementu [masakre Santa Cruz] ne’e, tuir Gregorio, ohin loron Tomor-Leste labele kaer ninia kuda talin rasik. Se Masakre 12 Novembru la akontese, mundu la hatene Timor no la deskobre Timor-Leste nia problema. Masakre 12 Novembru importante ba istória libertasaun nasaionál tanba Timor-Leste la konkorda, Timor-Leste no mundu tomak protesta lori halo Indonézia tenke sai husi Timor-Leste. Importánsia seluk mak prosesu akontese Masakre Santa Kruz 1991 halo Indonézia lakon no Indonézia nia polítika monu.

Nia haktuir, Masakre 12 Novembru ne’e la’os derepenti de’it mosu ka hanesan fulan derepente naroman iha lalehan. Masakre ne’e nu’udar ajenda ida husi luta no programadu. Tanba, iha akontesementu no kada akontesementu ne’ebé akontese iha Timor hanesan funu ho kilat. Funu ne’e la’os iha ai-laran de’it maibé funu ne’e mosu to’o iha vila.

Iha vila laran ne’e, populasaun sira (la’os hotu-hotu) orienta ba funu polítika, funu halo protestu no funu klandestinu. Iha rai liur mós halo funu (frente diplomátika) liuhusi diplomásia. Hirak ne’e hanesan segmentu ida hodi kompleta prosesu ne’e tomak tanba konsidera hanesan luta ida ne’ebé importante.

“Bainhira ita hakilar mundu hatene. Ita tiru malu iha ai-laran mós kuandu ema la hatene, ne’e saugati de’it. Tiru malu iha ai-laran, iha vila ne’e organizadu entaun informa ba estranjeiru. Iha estranjeiru, ita-nia diplomata sira hanesan Dr. José Ramos Horta ho sira seluk halo kampaña polítika entaun informasaun husi ai-laran kanaliza lalais ba iha liur,” Gregorio Saldanha hateten.

Funu seluk ne’ebé akontese iha vila laran, nia dehan, funu ne’ebé joven sira halo maka sira rasik produs atividades hanesan halo programasaun no preparativus para halo demonstrasaun. Funu ida tan mak atividade demonstrasaun husi Igreja Motael ba Semitériu Santa Cruz iha tinan 1991.

Maske nune’e, atividade balun ne’ebé maka hala’o tiha ona hanesan mosu protestu akontese iha eskola sira iha Dili laran tanba la konkorda atividades balun. Agora, atividade polítikamente ou putamente polítika atu liberta rai mosu hanesan demonstrasaun iha Tasi-Tolu mai to’o Embaixadór Estadus Unidus Amérika ba Indonézia, Jhon Monson, nia vizita mai Timor. Mosu protestu iha eskola Sekundáriu Paulo VI Díli no pontu koluminante maka Masakre 12 Novembru 1991.

“Ita hotu-hotu hamriik kontra maibé Indonézia hatán ho kilat. Sira hanoin katak ho kilat ne’e sira oho ona  ita-nia hanoin, ita-nia polítika, no ita-nia prinsípiu. Maibé kontráriu. Sira lori uza kilat tiru ita, sira mak oho fali sira nia-aan rasik. Tanba, bainhira sira oho ita, implikasaun negativu ba sira,” sobrevivente ne’e haklaken.

Atu halo manifestasaun no protest ruma, nu’udar koordenadór, nia sempre halo ligasaun metin ho lider Forças Armadas de Libertação Nacional de Timor-Leste (FALINTIL) sira iha ai-laran.  Kualker atividade frente klandestina, nia sempre kontaktu FALINTIL. Uluk iha tinan 1990, ami (Anito Matos,  Longuinhos Monteiro, no ha’u) reprezenta Resistência Nacional dos Estudantes de Timor-Leste (RENETIL), reprezenta joven no estudante rai laran ba hasoru Saudozu Mauhudo, David Alex “Daitula” no Alin Laek.

“Ami hasoru sira hodi halo koordenasaun, simu informasoens no orientasoens para mai organiza joven sira iha vila no iha Indonézia. Kontaktu indireta mós halo ho estafeta sira. Katak sira lori informasaun mai ami no lori fali informasaun husi vila sa’e ba ai-laran. Dalaruma bele mosu buat ida derepenti entaun ami informa ikus ba sira. Maibé buat ne’ebé ami prepara antes ami tenke informa purke ita-nia diresaun da luta maka komandu,” nia haktuir.

Oinsá ho Komandu Luta Xanana Gusmão, nia hatán, momentu halo manifestasaun iha 12 Novembru ne’e Kay Rala Xanana Gusmão iha hela Dili hodi fó orientasaun atu halo demonstrasaun. Katuas Maun Boot Xanana Gusmão iha altura ne’eba, iha duni kasete ida ba demonstrante sira ne’ebé nakonu ho mensajen polítika husi Xanana.

“Preparasaun iha Motael atu aranka ba Santa Kruz, ha’u sei hein kasete husi katuas Xanana Gusmão. Maibé, hein be hein, kasete ne’e nunka lori mai. Bainhira to’o tiha iha rate [semitériu] Santa Cruz maka kasete ne’e foin to’o iha ha’u-nia liman. Kasete ne’e kona-ba Xanana nia mensajen atu fó orientasaun ba demonstante sira para demonstrasaun ne’e la’o ho di’ak. Maibé, ami la konsege loke katuas Xanana nia mensajen iha rate laran tanba militár hahú tiru no halo ami fahe malu namkari. Kasete ne’e monu lakon tiha iha rate laran. To’o ohin loron ami seidauk hetan fila fali,” nia dehan.

Nu’udar responsavel, nia rekuñese katak Masakre Santa Cruz 1991 ne’e akontese tanba kauza ruma maibé tenke halo investigasaun katak juventude demonstrante sira maka sona ou joven infiltradus husi intelejénsia maka halo provokasaun hodi sona kanek membru militár ida.

Joven infiltradus sira ne’e nia intensaun mak halo rungu-ranga de’it tanba sira hatene katak iha altura ne’e joven demonstrante sira laran nakali. Entaun, bainhira mosu provokasaun hanesan ne’e, joven sira sei halo reazen no militár sira hirus tebes. Bainhira iha reazen, sira iha razaun para atu tiru sé de’it iha sira-nia oin. Ne’e sira hahú prepara skenáriu ona. Tan ne’e, bainhira to’o iha semtériu Santa Cruz, sira se kilat ba juventude nia hirus matan hodi tiru kanek no juventude wa’in mate iha fatin akontesimentu.

“Sira tiru kanek tiha ha’u iha rate depois sira kaptura ha’u. Kaptura tiha ha’u, sira lori ha’u ba ospitál militár Lahane (Wira Husada). Iha ospitál, sira inkéritu ha’u. Ha’u hatán ba sira katak, ha’u maka responsável ba demonstrasaun ne’e. Ha’u responsável ba manifestasaun maibé la’os responsavél ba masakre. Masakre ne’e militár Indonézia maka halo. Loron rua iha ospitál, hafoin ne’e sira lori fali ha’u ba kastigu iha sela Polda Comoro (agora Akadémia Polísia),” Gregorio esplika.

Husi tempu ba tempu, iha 10 Juñu 1994, militár Indon’ezia sira hahú muda nia ba kastigu iha Semarang, Indonézia. To’o iha referendu [konsulta populár] maka muda fali nia ho kolega sira seluk ba Prizaun Cipinang, Jakarta, Indonézia. Iha Jakarta-Indonézia, ikus mai to’o fila hikas mai rai moris fatin Timor Leste.

Ami ne’ebé hetan kastigu ne’e hamutuk ema na’in 35. Maibé, ami na’in ualu (8) maka submete ba julgamentu (sidang). Restu ne’e militár Indonézia lokaliza sira ba hela foho ka suku izoladu sira iha teritóriu Timor laran tomak. Ami barak maka sei moris maibé na’in ida husi Laga ho naran Augusto Teki (frater) maka lakon to’o agora la mosu mosu mai. Militár sira lori nia ba iha Barique (Manatuto) maka nia lakon iha ne’ebá to’o agora buka la hetan.

Tanba ne’e, ba vitima sira ne’ebé mate no lakon to’o ohin loron, nia husu ba Governu Indonézia atu hatudu fatin vitima sira-nia hakohi fatin. “Primeiru, ruin sira ne’e sé Indonézia hatene entaun tenki hatudu. Uluk sira laiha direitu atu moris, entaun agora sira mate ona ne’e ami hakarak sira (vítima) hetan dignu ou hetan direitu ba fatin ne’ebé maka sira merese. Estadu TL tenke halo kontaktu nafatin ho sériu no badinas atu bele hetan lalais maluk sira ne’e nia ruin,” Gregorio Saldanha ne’ebé daudaun ne’e sai Prezidente ba Komite 12 Novembru ne’e husu no ezije ba Governu TL.

“Ba maluk sira ne’ebé infrenta moras, presiza hetan tratamentu saúde no presiza mós tau atensaun ba sira ne’ebé hakarak kontinua sira-nia estudu hanesan mós sira seluk. Ha’u dehan beibeik ona katak luta ne’e la’os 12 Novembru de’it maibé husi tinan 1975-1999. Maibé hanesan responsável másimu husi 12 Novembru, ko’alia liu mós ba ida ne’e, sein (tanpa) haluha vítima husi masakre sira seluk ne’ebé akontese iha Timor-Leste laran tomak,” nia dehan.

Nota: Artigu ne’e elabora hikas husi entrevista ekskluzivu husi jornalista Xisto Freitas Piedade ne’ebé hala’o ho Prezidente Komite 12 Novembru, Gregorio Saldanha, iha loron 30 Outubru 2013 ne’ebé publika iha Jornál Semanál Matadalan edisaun 20 (11 Novembru 2013).

Notísia relevante:Loron 28 Outubru Mak Determina Masakre Santa Cruz

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór      : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here