Vensedór Kompetisaun Planu Negósiu Inovativu (KPNI) 2019, Cornelio Gago. Imajen TATOLI/Antónia Gusmão.

DILI, 16 outubru 2019 (TATOLI) – Ideia inovadora hodi prodús ai-samatuku kulit sai ai-kulat mutin, lori Cornelio Gago sai manán-na’in iha Kompetisaun finál Planu Negósiu Inovativu 2019 ne’ebé kompete husi kompetidór na’in-10 ne’ebé mai ho ideia negósiu oioin.

Cornelio Gago ho idade 41 hosi postu administrativu Hatulia, Munisípiu Ermera, espresa nia sentimentu orgullu ho ideia foun ne’ebé nia kria tanba la espera katak bele sai vensedór.

“Kontente no orgullu, hakarak hato’o agradese ba IADE dezde inísiu rejistrasaun, akompaña ami durante prosesu ne’e la’o. Ha’u-nia planu negósiu maka ai-kulat mutin, naturalmente ai-kulat mutin ne’e moris iha tempu udan de’it, maibé bazeia ba rekursu poténsia liuliu iha Ermera ai-samatuku barak maka ema ko’a más nia kulit soe estraga de’it. Entaun ami rekolla no tau ideia hamutuk prodús ai-kulat mutin iha tinan 2017”, haktuir Cornelio hafoin sai vensedór KPNI 2019 ne’ebé realiza husi Institutu Apoiu Dezenvolvimentu Emprezariál iha Timor Plaza, ohin.

Cornélio Gago haktuir daudaun ne’e ai-samatuku kulit ne’ebé transforma sai ai-kulat ne’e agora moris hela, maski nia produsaun menus ne’ebé kada loron kolleita kilo tolu to’o sia de’it, entaun ne’e hanesan dezafiu ida ba nia atu esforsu hodi haboot no habelar bá oin.

Fatin produsaun ai-kulat mutin ne’e halo iha aldeia Palimanu, Suku Fatukeru, postu administrativu Railaku, Munisípiu Ermera.

Negósiu ida ne’ebé halo ne’e ajuda ekonomia família Cornelio nian rasik no fó mós serbisu ba ema seluk.

Bainhira anunsia katak sai manán-na’in, Cornelio dehan nia laiha hanoin no la fiar-aan tanba iha ema barak ne’ebé maka mai ho planu negósiu didi’ak de’it.

“Ha’u la hanoin katak ha’u-nia planu negósiu maka sai vensedór, tanba iha ema barak maka mai ho ideia inovativu hotu, maibé ikus mai liuhosi kritéria sira ne’ebé juri sira aprezenta hodi hili ha’u-nia negósiu mak sai manán-na’in”, nia relata ho oin kontente.

Ermera oan ne’e esplika sobre nia atividade ne’e katak valór nutrisaun hosi ai-kulat mutin ne’e kada kilo 1 iha ninia proteína porsentu 20 ne’e tuir dadus hosi Food and Agriculture Organization (FAO) nian, kompara ho na’an karau, na’an-manu, iha lian Indonézia karik protein nabati ne’e ai-kulat aas liu.

Aléinde ne’e Cornelio katak ai-kulat mutin ne’e mós bele fó nutrisaun di’ak ba labarik ho má nutrisaun sira.

“Ha’u kontente tebes no espera planu ne’e bele fó motivasaun ba joven sira ne’ebé maka iha ideia negósiu nafatin dezenvolve, no buka poténsia ne’ebé iha tenke promove para hetan benefísiu di’ak”, nia enkoraja.

Antes tuir kompetisaun ne’e, Cornélio hahú ona negósiu ne’e ho ema na’in-hitu. Osan ne’ebé uza hodi realiza atividade ne’e mai hosi pesoál sira rasik, kada ema ida tau osan $150. Maibé iha tinan ida nia laran tanba ita-nia nasaun enfrenta impase polítika fó impaktu to’o iha merkadu entaun ami-nia produsaun menus tiha. Tanba parseiru sira ne’ebé sosa ami-nia produtu bainhira situasaun normál sira husu kilo 50 kada semana, maibé ho situasaun ne’e sira husu de’it kilo lima kada semana.

Tanba ho espíritu hodi dezenvolve nafatin negósiu ne’e maka produtu ai-kulat mutin daudaun ne’e kontinua la’o no bele fa’an ona iha supermerkadu Lider, Kmanek, Centro, Jaco no loja agrikultór.

Cornelio haktuir sobre nia atividade ne’e seidauk hetan apoia hosi ema ida, maibé husi IADE maka nu’udar oferta dahuluk ne’ebé simu.

Notísia relevante : Cornelio Vensedór ba KPNI 2019

Jornalista : Antónia Gusmão

Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here