Diretora Ezekutivu Hospital Rejionál Eduardo Ximenes Baucau, Elizabeth Leto

BAUCAU 26 setembru 2019 (TATOLI)—Diretora Ezekutivu Hospital Rejionál Eduardo Ximenes Baucau, Elizabeth Leto, hateten agora daudaun husi janeiru to’o setembru nee, moras ne’ebé aas liu iha Hospital Rejional Eduardo Ximenes Baucau ita fahe ba rua mak iha moras ne’ebé aas iha IPD (internamentu) no OPD (rawat jalan).

“Moras ne’ebé aas iha IPD mak Pneumonia, tuberkuloze, kurasaun, hipertensi, gastritis, malnutrisaun no bronchitis. Ida ne’e mak moras ne’ebé aas rejistu daudaun iha ospitál ida ne’e. Agora moras ne’ebé aas iha OPD mak vias respiratória (ISPA), hipertensaun, gastritis, asma bronkial, tuberkuloze, gastoentritis, bronchitis, pneumonia no infeksaun ba saluran kemih,” dehan Diretora Ezekutivu Hospital Rejionál Eduardo Ximenes Baucau, Elizabeth Leto, ba Ajénsia TATOLI liuhusi entrevista iha nia knar fatin, Baucau, kinta (26/09/2019).

Moras pneumonia, diretora ne’e hatutan, nu’udar moras ida ne’ebé kauza husi fuma sigarru tanba moras ne’e liga ba ita-nia pulmaun. Kauza seluk mak tanba gosta sunu ai entaun ai-su’ar mós bele sai hanesan kauza ida hodi hamosu moras pulmaun.

Ba moras tuberkuloze mós aas iha ospitál ida ne’e, tuir nia, ida kauza husi fuma sigarru no hemu tua makaas no ema-nia koñesimentu ba moras ida ne’e menus. Purezemplu, nia dehan, iha uma laran ida mak inan-aman ida kona tuberkuloze depois da’et ba membru família iha uma laran tomak. Se inan-aan ida mak hetan moras ida ne’e, loloos membru família iha uma laran tomak tenke mai konsulta ka kontrola.

“Maibé iha ospitál ne’e, ezemplu, se inan-aman mak kona moras tuberkulose ami sempre husu ba inan-aman atu ninia família tomak iha uma laran ne’e atu mai konsulta atu hatene ida ne’ebé mak hetan no ida ne’ebé mak la hetan. Depois ita halo konsellu ba sira, no ida ne’ebé mak hetan bele halo tratamentu intensivu ba tuberkulose nian,” nia esplika.

Iha Hospitál Rejionál Baucau, nia hatutan, moras fuan mós aas iha ospitál refere maibé moras fuan ne’e la’ós moras ne’ebé hada’et. Moras fuan ne’e mosu tanba kauza husi “pola hidup”  ka estilu moris, husi hahán ne’ebé la ijiene. Ita gosta konsumu hahán hanesan na’an importadu sira husi rai li’ur hanesan na’an manu, ikan, no na’an fahi ne’ebé tau kímika ne’ebé faan iha super merkadu sira no mós kauza husi la duun halo ezersísiu.

Atu halo prevensaun ba moras hirak ne’e, ba pasiente sira diretora ne’e tatoli, saúde iha ita-nia liman rasik la’ós iha ema seluk nia liman. Tanba ne’e, husi ba komunidade sira atu moris saudavel tenke sees husi tua, sees husi sigarru, lalika han demais hahán ne’ebé iha kímika barak liu no di’ak liu han hahán produtu lokál.

Kona-ba rekursu umanu liuliu profesionál saúde sira ne’ebé atende moras hirak ne’e, nia esplika,  iha ospitál refere laiha problema tanba sira iha médiku jerál Timor ne’e iha ema na’in 24, iha médiku espesialista sirurjia timoroan iha ema na’in ida (1), iha médiku Kubanu espesilista iha ema na’in 10 ne’ebé atende pasiente sira.

“Ami mós iha ne’e tékniku aliadus katak profesionál saúde ne’ebé mak serbisu iha parte apoiu nian. Ezemplu hanesan farmasia, laboratóriu no seluk tan. Ami mós iha ne’e iha médiku Internasionál husi Filipina ema na’in rua, kona-ba kandungan  (obstreta) nian no mós pediatria (labarik nian). Ami mós iha médika internasional husi Indonézia ne’ebé kontratu ba nehan nian,” nia informa.

Aleinde ne’e nia haktuir, iha mos enfermeiru ne’ebé haknaar-aan iha ospitál refere hamutuk ema na’in 90 inklui asisten ema na’in lima (5), parteira iha ema na’in 24, tékniku aliadu husi Cuba no timoroan ne’e hamutuk ema na’in 51.

“Kuandu totál ema sira ne’ebé serbisu iha ospitál ne’e, ita haree serbisu ne’e ba rejime jerál no rezime espesiál. Rezime espesiál iha ne’e, hamutuk ema na’in 199. Rezime jerál iha ema na’in 38 aumenta ho fora husi kontratadu hamutuk ema na’in 237. Maibé inklui hotu ema ne’ebé hetan kontratu husi Ministériu Saúde ne’e [seguransa, motorista, kompañia be serbisu iha ospitál] totál hamutuk ema na’in 389 mak serbsu iha ospitál ne’e,” diretora esplika.

Notísia relevante:Ospitál Rejionál Baucau Planeia Aumenta Tan Médiku Espesialista

Jornalista: Felicidade Ximenes

Editór.      : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here