Sesaun plenária Parlamentu Nasionál. Imajen dok. Tatoli

DILI, 18 setembru 2019 (TATOLI) – Orsamentu Privativu Parlamentu Nasionál (PN) nian aprovadu iha finál globál ho montante $16.486,896.

Tuir proposta inisiál hosi Komisaun C nian totál $17.909,531. Hafoin diskusaun loron rua redúz tiha $1.422.635, entaun orsamentu 16.486, 896 ne’e Parlamentu Nasionál sei haruka ba Governu liuhosi Komisaun Revizaun Orsamentu.

Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Arão Noé de Jesus da Costa Amaral, esplika Orsamentu Privativu Parlamentu Nasionál ho montante $16.486,896 fahe ba kategória importante lima.

PPN esplika, kategória dahuluk saláriu no vensimentu $5.945,228, bens servisu $8.271,277, kapitál menór $1.16,391, kapitál dezenvolvimentu $80.000 no transferénsia públika $1.174.

“Orsamentu Privativu Parlamentu Nasionál ba tinan 2020 totál hamutuk millaun $16.486,896,” deklara Arão Noé iha plenária Parlamentár, kuarta ne’e.

Orsamentu privativu ne’e aprovadu iha finál globál ho votu a-favór 34, kontra 11 no abstensaun 5, ho nune’e Orsamentu Privativu Parlamentár aprovadu.

Deputada Bankada CNRT, Carmelita Moniz, vota afavór ho razaun fundamentál ida tanba responsabilidade morál no polítika no atu asegura funsionamentu normál ba dezenvolvimentu nasaun ida ne’e.

“Ha’u vota a-favór para funsionáriu no motorista Parlamentu Nasionál simu nafatin sira-nia saláriu, no ha’u vota a-favór para bankada funsiona nafatin”, esklarese Carmelita Moniz.

Nune’e mós, Deputada Bankada Partidu Demokrátiku (PD), Elvina Sousa Carvalho, dehan nia vota a-favór atu asegura funsionamentu PN.

Enkuantu, Deputadu Bankada KHUNTO, Luís Roberto da Silva, nia vota a-favór ba Orsamentu Privativu hodi bele fasilita deputadu 65 inklui funsionáriu, tékniku no asesór sira hotu.

“Ha’u vota a-afavór atu hadi’a di’ak liután ita-nia órgaun soberania ba futuru, maibé sira ne’ebé vota kontra entaun lalika fó osan ba sira”, hateten Luis Roberto.

Aleinde ne’e, Deputadu Bankada FRETILIN, Antoninho Bianco, vota kontra ho sentidu responsabilidade katak Governu fó envelope fiskál millaun $14, labele halo fali ba millaun $16.

Bianco dehan, disiplina envelope fiskál Governu fó millaun $14 tau fali ba millaun $16, depois osan reseita hosi ne’ebé.

“Entaun la hatene atu halo osan tama hira. Ida ne’e mak bele ezekuta la’ós osan tama hira laiha depois aumenta la sura. Indisiplinadu ha’u kontra tanba ne’e envelope fiskál Governu tuir loloos prevalese imi”, nia kestiona

Nia afirma, sentidu responsabilidade la’ós aumenta la sura ne’e la’ós vota a-favór tanba fó ida ne’e no ida ne’ebá.

“Governu hateten ida, Parlamentu Nasionál hateten buat seluk ida. Ne’e mak dehan halo tuir, lae. Governu dehan nune’e tenke nune’e duni”, Bianco realsa.

Deputadu Bankada FRETILIN, José Soares, vota abstensaun tanba ho razaun presiza atu hadi’a tanba desizaun Governu nian ketak, Parlamentu Nasionál ketak.

“Governu fó osan millaun $14, ita iha Parlamentu Nasionál millaun $16. Tanba ne’e, presiza atu hadi’a”, nia hakotu.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here