Ministru Negósius Estranjeirus no Kooperasaun (MNEK), Dionísio da Costa Babo Soares Abertura ba Formasaun Institutu Diplomátiku. ha salaun MNEC, Praia dos Coqueiros, Díli, Segunda (16/09/2019). Imajen: TATOLI

DILI, 16 setembru 2019 (TATOLI)-Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun (MNEK), liuhusi Institutu Diplomátiku, ohin, halo abertura ba kursu diplomasia kona-ba estudu diplomátiku (Programme Leadership Cluster) ho kursu koñesimentu jerál estudu diplomátiku (Programme Knowledge Cluster).

Koordenadór Jerál Institutu Diplomátiku, Aurélio Guterres. Imajen/TATOLI

“Ida fali fokus ba iha koñesimentu jerál diplomasia relasaun internasionál, ne’ebé liga ho direitu internasionál, diplomasia, ekonomia, rezolusaun konflitu ho buat sira ne’e hotu,” informa Koordenadór Institutu Diplomátiku, Aurélio Guterres ba jornalista sira iha Salaun enkontru MNEK, Praia dos Coqueiros, Dili, ohin.

Koordenadór Aurélio Guterres hateten, total partisipante 51 fahe ba grupu rua. Grupu ida kona-ba ema sira hanesan konselleiru sira mak tuir, diretór jerál sira, grupu ida karreira méritu, diplomata juniór sira hanesan segundu sekretáriu, terseiru, sekretáriu sira, xefe departamentu sira mak tuir. “Formasaun ida ne’e foin mak hahú. Agora foin la’o, uluk hahú duni, uluk seidauk agora mak foin estruturadu”.

Kona-ba partisipante sira ne’e, ba jornalista sira, Koordenadór Aurélio Guterres hateten: “Ne’e Ministériu Negósiu Estranjeiru de’it. Iha 2021 mai mak foin ba públiku”.

Iha fatin hanesan, Ministru Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun, Dionísio Babo Soares informa katak ne’e kursu regulár ne’ebé MNEK halo tiha ona hanesan parte husi kurríkulu ba diplomata sira hotu.

“Hanesan institutu ne’e, hanesan mós eskola institutu altu ida, hanesan universidade ida ba diplomasia nian. Agora daudaun ne’e ita fokus de’it ba iha buat importante rua. Ida skill lingua nian, ida fali skill ba estratéjia kursu diplomasia nian,” dehan governante ne’e.

Ministru Dionísio Babo Soares informa mós katak grupu rua ne’e sei la’o to’o loron 11. “Pakote grupu sira ne’e mai husi, ita selu profesór na’in rua mai husi Malázia sira ne’e mesak profesór, doutór iha área relasaun internasionál (international relation diplomacy). Sira mai normalmente tinan ida, sira mai dala lubuk ida”.

Diplomata timoroan ne’e informa tan, dala ida sira mai hela iha ne’e to’o semana rua para hanorin de’it kursu; teoria, depois sira fila rai hela serbisu uma nian (Trabalho Para Casa). Liu tiha fulan hirak, profesór sira ne’e fila fali mai Timor-Leste hodi kompleta semestre ba diplomata sira.

“Ida ne’e importante. Tanba saida? Tanba ita-nia diplomata sira ne’e balun atu sai ona mas barak mak ema foun, foin sa’e. Entaun sira la’ós serbisu de’it hanesan ne’e, sira tenke tuir kursu tenke iha diploma para hatudu katak sira iha kualidade, atu halo ita-nia diplomasia,” konsidera diplomata ne’e.

Diplomata timoroan ne’e esplika katak kursu ne’ebé sei hala’o durante loron 11 ne’e hanorin loroloron no loron tomak no diplomata sira tenke partisipa hotu. “Profesór na’in rua mak sei hanorin loroloron, full time”.

Entretantu, partisipante estudu diplomátiku ne’e hamutuk ema na’in 21 no kursu koñesimentu jerál estudu diplomátiku hamutuk ema na’in 30. Totál partisipante hamutuk ema na’in 51.

Notísia relevante:Institutu Diplomátiku Fó Formasaun ba Funsionariu 300 Resin

Jornalista : Nelia Fernandes

Editór       : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here