DILI, 6 setembru 2019 (TATOLI)—Dader malirin, la hamalirin ami isin. Loromatan roman, la nabilan ba ami. Nakukun hafalun, halerik matan-ween. Iha loron neen (6) fulan Setembru tinan 1999. Tan asu-fuik ho nia besi si’ak. Asu-fuik ho nia besi naruk. Ataka Igreja Ave Maria Suai.

Besi si’ak tarutu iha rai fohon no tetuk. Besi naruk haborus ami isin. Raan, ami raan mak sulin. Ami halerik ho klamar laek, iha asu-fuik leet. Matan-ween sulin ho raan no ruin. Raan hadulas iha didin-lolon sagradu nian. Raan nasulin iha ilas sagradu nian. Raan…raan Maubere. Raan…raan Nai Lulik.

Dadolin murak ida ne’e, suli duni husi Foho Taroman nia oan ida be sente tebes milísia sira-nia kruelidade iha tinan 1999 ne’ebé hamosu Masakre Negro iha Suai-Covalima. Poeta Suai oan, Carlito Taroman, hakerek dadolin ho titulu “Suai Setembru Negro” ne’e, iha loron 3 Agostu 2017. Memória pasadu ne’ebé nia hakerek liuhusi dadolin ne’e, mate ka moris, dadolin ninia “letra” sira ne’e nunka mate iha tempu ida-nia hakarak.

“Letra” kmanek sira husi dadolin ne’e, haktuir kona-ba Masakre Negro ne’ebé akontese hafoin Sekretáriu Jerál Nasoens Unidas, Kofi Annan, anunsia rezultadu Konsulta Populár iha loron 4 Setembru 1999. Liu tiha loron ida, iha loron 6 Setembru 1999, membru milísia LAKSAUR sira ataka populasaun ne’ebé refujia iha Igreja Ave Maria Suai nia laran. Milísia sira ne’e, oho populasaun sira inklui tetak Bibi Atan di’ak (Nai Lulik) na’in tolu (3) Pe. Hilario Madeira, Pe. Francisco Soare no Pe. Tarcisius Dewanto hanesan oho balada fuik.

Iha komemorasaun Loron Masakre Negro ba dala-20 (6 Setembru 1999—6 Setembru 2019) ne’e, Ajénsia TATOLI haktuir reflesaun liuhusi sasin-matan (saksi mata) ida-nia istória. Iha biban ne’ebá, nia foin halo otas labarik, tinan 16 (moris iha Zumalai, 4 Marsu 1983). Nia, labarik ida ne’ebé ho naran sarani Phinto Alves Gonzaga. Daudaun ne’e, nia haknaar-aan nu’udar funsionáriu publiku ne’ebé sai Kameramen no Editór Video iha Diresaun Nasional Desiminasaun Informasaun (DNDI), Departamentu Produsaun Audio Visual, iha Sekretáriu Estadu Komunikasaun Sosiál (SECOMS).

Milísia Tá Ha’u ho Samurai

Hafoin tinan 20, labarik Phinto Alves Gonzaga be daudaun ne’e halo ona tinan ba dala-36 (4 Marsu 1983—5 Marsu 2019), nia lulun hikas nia memória uluk nian hodi nahe halekar ba ita hotu atu hatene no refleta. Nia hato’o ninia memória pasadu ne’e ba Ajénsia TATOLI, Kinta (5/9/2019), hodi haktuir ninia istória kruel ne’e ho matan labarik nian ho dalen ne’ebé simples. Sobrevivente Phinto Alves Gonzaga hananu;

Momentu ne’e ha’u hela iha asrama [koleiju] mane nian. Ha’u hanesan estudante Sekolah Menengah Atas (SMA) ka Ensinu Sekundaria Klase-I. Iha momentu ne’e, ha’u konsege atu halai sai husi asrama iha loron domingu maibé la konsege sai tanba ami hetan serku iha fatin asrama nian ne’ebé mak la dook husi Igreja Ave Maria Suai-Covalima

Pas iha tuku rua (14.00) lorokraik, maizumenus ami halai tama ba iha Amu Pároku nia fatin, subar iha sala han-fatin nia ne’e. Maibé momentu ne’e situasaun manas loos no komesa ona ema (milísia) sira asalta ami. Ha’u ho grupu boot ida haksumik-aan iha sala vizita amu nian. La kleur, milísia sira komesa tiru no konsege tama mai uma laran. Sira tebe rahun odomatan no sira kaer ami moris de’it.

Momentu ne’e ha’u mós milísia sira kaer no lori sai mai liur. Pas iha odomatan oin, ha’u konsege hetan bensaun husi Pe. Hilario Madeira. Lakleur mós ha’u hetan tá iha ha’u-nia ulun sorin ho samurai. Samurai kona ha’u-nia ulun, ha’u-nia ulun nia kulit nakloke tiha, tebele hanesan lensu oan ida taka netik ha’u oin. La’os kulit de’it maibé konsege tá kona ha’u-nia ulun ruin. Kala Maromak no uma-lulik la fo fatin ou dalan laiha atu mate. Dalaruma kakaluk mak makaas oituan.

Bainhira milísia tá kona ha’u-nia ulun, raan hahú sai barak no suli la para ona. Ha’u hanoin, hanesan tomoroan la hanoin para moris maibé hanoin mak mate de’it. Maibé ha’u la tauk atu mate tanba defende rai ida ne’e. Tanba ha’u iha ona hanoin katak mate ka moris ukun rasik-aan. Momentu ne’e, ha’u la ta’uk mate tanba maske iha momentu ne’ebá  idade kiik (tinan 16).

Baihira milisia tá ha’u-nia ulun, ha’u rona milísia sira ne’e dehan ba ha’u nun’e; “Hakarak mate ka moris?” Ho aten-brani ha’u hatán, “Ha’u prontu atu mate.” Ha’u rona milísia balun hateten, “Haree mane sira ne’e oho hotu no lori sira ba haris tasi.” Ha’u haree, mane katuas no mane boot sira nee, milísia sira oho dasa. Milísia sira nunka husik liu, mane sira ne’e atu moris maibe sira oho moos hotu mane sira ne’e.

Iha biban ne’e, ha’u haree no hateke sai ba liur, mak ha’u-nia matan ne’e konsege haree-hetan ema sona Pe. Hilario Madeira. Ha’u labele kunese ema ne’e, tanba ha’u-nia ulun no oin nakonu ona ho raan. Ha’u haree, ema sona Pe. Hilario Madeira uza Au-Fafulu ne’ebé mak iha amu-nia oin. Ha’u haree Pe. Hilario de’it maibé amu na’in rua seluk (Pe. Francisco Siares no Pe. Tarcisius Dewanto) mós mate hotu  depois milísia kaer ami.

Husi igreja, ha’u haree amu na’in rua mate ona no latan hela iha parte sorin liman karuk nian. Ha’u haree povu barak mós mak mate. Bainhira ami sai husi igreja laran, ami la’o hanesan laiha ona dalan atu liu tanba ami hakat liu de’it mate-isin sira latan namkarik iha dalan-dalan.

Momentu ne’e kedas milísia lori ami sai husi fatin ne’e no ha’u hetan amu na’in rua seluk mate, latan hela iha oin, iha parte igreja sorin. Milísia lori ha’u ba iha KODIM (Komando Distrik Militer) iha ‘area Kampung Baru nian. Maibé ha’u hakat sai husi dalan igreja oin, haree maluk barak mak mate no ninia isin-lolon sira latan namkari na’in laek.

Depois to’o iha portaun boot dalan sai nian, ha’u hetan tiru tan husi milísia uza kilat rakitan. Maibé tanba grasa Maromak nian, ha’u hetan ajuda husi ha’u-nia kolega Sano no kilat rakitan musan ne’e la kona ha’u-nia isin-lolon maibé kona fali kolega ne’e.

Hafoin ida ne’e, ami na’in rua kolega ne’e tenke lori motor Honda Win ida (1). Se la sala, milísia ne’e haruka ha’u ho kolega ne’e leba de’it uza Au no too iha óspital oin (ospitál Suai nian agora ne’e). Ha’u hetan tan tiru husi milísi maibé kilat tutun ne’ebé mak see mai ha’u, derepente sa’e fali ba lalehan. Entaun, kilat musan ne’ebé loloos tiru ba ha’u, tiru sa’e fali ba leten.

Hafoin to’o tiha fatin ne’e, motor ne’ebé mak ami leba ne’e hatun fali. Maibé, kondisaun ne’ebé maka ha’u iha momentu ne’e, ha’u-nia ulun kulit taka tomak ba ha’u-nia matan, entaun halo ha’u la’o labele no monu. Maibé tenke hamriik la’o to’o fatin ne’ebé maka sira determina ona. Too iha tentara KODIM nia fatin, la’o lahatene. Sé mak ne’e?Buatamak ne’e lori kilat tutun meik ou kilat SKS lori fai fali ha’u-nia ulun ne’ebé maka kanek ne’e.

To’o tuku lima (5) ka neen (6), 17.00 ka 18.00,  ne’e se la sala, ha’u hetan ajuda husi mana balun. Mana ne’e nia katuas oan ema tentara, lori ha’u ba suku tiha ha’u-nia ulun be kanek ne’e. Nia suku, kuaze suku to’o pontu hitu (7). La’os kura iha uma ka ospital maibé kura iha markas tentara nian iha Kampung Baru ne’e. Pois kalan ne’e kedan, ha’u hetan ajuda husi mana ne’e (naran ha’u haluha). Mana ne’e la’os doutora (pesoál saúde) maibé hetan apoiu husi maluk balun maibé ha’u la hatene ona tanba momentu suku ne’e oinsá, tanba ha’u-nia oin nakukun no  raan sai barak.

Iha rai loron fali, mana ne’e ajuda ha’u lori ha’u ba Betun-Atambua. Liu loron tolu (3), ha’u halai mai fali Wetaba, Salele, fatin ida naran Debos. Iha Wetaba, ami mai ona Timor [mai Zumalai, Suai] no loron-loron ami hein no buka hahan ba han. Importante, ha’u agradese, tanba bele fila fali mai iha ha’u-nia rain Zumalau-Civalima.

Liu Tiha Tinan 20

Ohin loron, datdaun ne’e Governu Timor-Leste komemora Loron Konsulta Populár ba dala-20 (30 Agostu 1999-30 Agostu 2019), liliu espesiálmente iha ha’u rai doben Suai-Covalima komemora Loron Masakre Setembru Negro ba dala-20 (6 Setembru 1999-6 Setebru 2019), ha’u-nia emória pasadu be kruel mosu hikas iha ha’u-nia memória.

Hanesan timoroan, ha’u sente orgullu tebes. Maske ho situasaun oin-oin maibé ha’u nafatin orgullu nu’udar Suai-Covalima oan no nu’udar timoroan. Ha’u orgullu tanba sei moris no sei bele goza ukun rasik-aan ida ne’e. Ha’u hakruuk tomak ba luta na’in sira, martires no eroi libertasaun nasional sira ne’ebé sakrifika sira-nia-aan ba rai lulik ida ne’e, rai-lulik Timor-Leste.

No, maske istória memória pasadu ne’ebé sobrevivente Phinto Alves Gonzaga haktuir ne’e to’o de’it iha ne’e, maíbe istória kruel ne’e nafatin moris iha ema Suai oan ida-idak nia fuan laran. Memória pasadu ne’e nunka mate. Memoria pasadu ne’e moris nafatin hanesan “letra” husi dadolin (poezia) fraze ikus ne’ebé Poeta Carlito Taroman hakerek. Dadolin ne’e, to’o ohin loron, ninia “letra” sira ne’e moris nafatin ba nafatin;

Asu-fuik ho nia besik si’ak. Hakotu ami iis. Ami mehi la hakotu.  Asu-fuik no nia besi naruk. Tetak hakotu kakorok. Hakotu liman. Tetak dadain ami isin. Ami fuan, la hakotu.

Ami isin la hetan. Rui la hetan tan soe ami iha fatin ne’ebé la’os ami-nian. Klamar sei la maten. Klamar hakilar iha Foho Taroman tutun. “MATE KA MORIS UKUN RASIK-AAN”. Roman-Liberdade la haksumik iha surat-tahan mutin. Raan sulin Maubere modi makerek “TIMOR-LESTE KAER RASIK KUDA TALIN”. Roman-liberdade rohan laek ba povu Maubere.

No, Masakre Setembru Negro 1999 ne’ebé akontese iha Suai-Covalima, hori otas ba otas, sei  sai hanesan “dadolin” ida ne’ebé husi oan no beioan sira, husi jerasaun ba jerasaun, sei lee “dadolin Setembru Negro” ne’e, husi tinan ba tinan no nafatin ba nafatin. La’os mai iha fatin Monumentu Masakre Setembru Negro 1999 ne’e atu tanis maíbé hanoin de’it katak ita-nia aman, maun-alin no oan sira ne’e sai aswa’in no sai eroi ba Timor-Leste nia indepedénsia. Setembru Negro 1999 ne’e atu tanis maibé Setembru Negro oh Setembru Negro! 

Jornalista: Cancio Ximenes

Edutór.     : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here