Ministru Prezidénsia Konsellu Ministru, Agio Pereira

DILI, 19 Jullu 2019 (TATOLI)—“Ita kuandu hahú, ha’u rasik dehan ba Komisaun Konsiliasaun iha Singapura katak ami-nia espetativa ba ita-boot sira katak ami atu hasai nehek ida iha elefante nia ain okos, depois komisaun rejista metáfora ida ne’e,” Ministru Estadu Prezidénsia Konsellu Ministru, Hermenegildo Augusto Cabral Pereira haktuir.

Hermenegildo ‘Agio’ rekoñese prosesu tomak hahú hosi prosesu negosiasaun to’o Komisaun Konsiliasaun Obrigatória la’ós fásil. Nia dehan, sorte Timor-Leste iha líder ida hanesan Kay Rala Xanana Gusmão tanba vizionáriu, temozu, dalaruma tuku meza iha komisaun, prosesu difísil lahalimar no komplikadu.

“Dalaruma ita husu, sira (Austrália) hanoin ita ne’e halo nusá. Fou-foun, Primeiru-Ministru Austrália, Tonny Abbot dehan de’it lakohi negosiasaun. Maibé, Tonny Abbot liuhosi governadór Peter Crosgove iha Melbourne, katak se Timor-Leste hakarak osan Austrália foin tuur iha prosesu negosiasaun Fronteira Marítima,” nia informa bainhira iha debate jeneralidade ba Proposta Lei Haat no proposta rezolusaun ida, iha Parlamentu Nasionál, kinta (18/7) ne’e.

“Xanana ho insultu ida liuhosi governadór Peter Crosgrove, dehan ba o-nia governu, lalika mai ko’alia osan ho ha’u (Xanana), purke ha’u ko’alia soberania,” nia lembra.

Agio salienta, fou-foun Austrália defende prinsípiu plataforma kontinentál, ne’ebé negósia ho Indonézia iha 1972 no Austrália manán boot hosi plataforma ne’e kona-ba atividade petrolíferu iha Tasi Timor iha pasadu. Maibé, United Nations Covention on the La law the Sea (UNCLOS) iha 1982, plataforma nia valór jurídiku iha lei internasionál la todan hanesan uluk, tanba ne’e mak Austrália abandona tiha UNCLOS nia jurizdisaun inklui The International Tribunal for Law of the Sea (ITLOS) no International Court of Justice (ICJ).

Maibé, Agio informa, plataforma kontinentál (lei antigu kona-ba tasi nian) laiha validade, Austrália hatene nia sei lakon iha tribunál, estratéjia soberania ida mós ba Austrália, Xanana Gusmão la-dukur no la toba. Xanana Gusmão ho péritu internasionál hala’o viajen internasionál dook, ba Washington, Nova Iorke, ba Austrália, ba Singapura, ba Brisbane no ba Melbourne to’o hetan duni kompulsória Komisaun Konsiliasaun.

“Ho matebian sira-nia tulun, Timor-Leste ho de’it opsaun ida de’it mak ne’e ona katak Kompulsória Konsiliasaun, lori tinan-rua Xanana Gusmão estuda pro no kontra sira ne’e. To’o pontu ida maun Xanana dehan avansa, ita avansa. Kuandu ita avansa, Austrália dezafia jurizdisaun ho justifikasaun. Austrália konviktu tebes tanba morratóriu tinan 50, sira sei impede Komisaun Konsiliasaun. Únika opsaun ne’e Austrália bele hamate,” tenik governante ne’e.

Nia salienta, iha jurizdisaun nia audiénsia, ne’ebé transmisaun direta, públiku asisti, Austrália aprezenta sira-nia kazu forte tebes.

“Halo ami ta’uk uituan, maibé ita liga lei internasionál, dalaruma péritu Austrália nian no mellór universidade sira la to’o membru Komisaun Konsiliasaun, membru komisaun ida hosi juiz ITLOS nian interompe péritu Austrália nian ne’ebé gava loos morratóriu ne’e, o hakarak hateten ba ha’u katak CMATS ne’ebé Timor-Leste asina ho o ne’e ho morratóriu tinan 50 ne’e halo Timor lakon tiha nia direitu tomak iha UNCLOS, o esplika took? Momentu ne’e, Austrália nia péritu nakdoko no nakdedar. Ha’u dehan ba Xanana, ita manán ona,” nia subliña.

Hafoin fó-sai relatóriu, nia haktuir, Komisaun Konsiliasaun dehan Timor-Leste iha direitu atu ezije negosiasaun, entaun argumentu seluk hosi Austrália nian lalika ko’alia ona.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here