Reprezentante Espesiál Governu ba asuntu petróleu, Kay Rala Xanana Gusmão, akompaña hosi Reprezentante VIII Governu Konstitusionál iha Debate Urjénsia Proposta Lei haat, iha Parlamentu Nasionál, kinta, 18 jullu 2019. Imajen Tatoli/António Gonçalves

DILI, 18 jullu 2019 (TATOLI)—Negosiadór Prinsipál ba Delimitasaun Frontreira Marítima, Kay Rala Xanana Gusmão, realsa Governu Timor-Leste (TL) bele haruka karta ba Governu Austrália adia ratifikasaun Tratadu Fronteira Marítima (FM).

Xanana akresenta, Austrália oras ne’e ajusta hela sira-nia lei hamutuk 25, tanba Austrália iha vontade iha 30 agostu mai ne’e, rai rua ne’e troka nota. “Maibé, ita temi urjénsia dehan ami mai obriga. Hosi governu bele hakerek karta ba Primeiru-Ministru Austrália dehan, lae, laiha buat ida. Iha tratadu ne’e, la dehan katak 30 agostu ne’e ratifika ona, lae. Maibé VII Governu iha 3 fevereiru 2018 aprova ne’e la’ós textu tratadu de’it, maibé aprova buat hotu bolu integradu,” Xanana Gusmão dehan liuhusi diskusaun jeneralidade ba lei 4, iha plenária Parlamentu Nasionál, kinta ne’e, relasiona ho bankada opozisaun FRETILIN lakohi Lei Haat diskute ho  karáter urjente.

Tuir nia, se la halo ratifikasaun ba tratadu Fronteira Marítima, kada fulan Timor-Leste kontinua selu millaun $5 ba Austrália. “Se tratadu ne’e la tama iha vigór, ita lakon millaun $5 hosi Bayu-Undan ho kampu seluk, entaun imi husu fali mai ami dehan nusá la halo lalais, tanba buat ida kondisaun ekivalente, ko’alia ho Austrália kona-ba taxa sira ne’e lori tempu,” nia subliña.

Xanana hateten, se Parlamentu hakarak troka nota iha 30 agostu, povu TL kontente, maibé Parlamentu hakarak to’o 31 dezembru mak ratifika no mós to’o 2023 mós bele.

Entretantu, Prezidente Bankada FRETILIN, Aniceto Guterres, kestiona mós pakote lei 4 ne’ebé atu halo alterasaun ne’e. “Parese ida ne’e mak primeiravez, tanba debate jeneralidade ba lei haat dala ida de’it ho tempu limita kedas. Se ho karáter urjente para halo lalais katak Parlamentu fó prioridade másimu. Karáter urjénsia la impede prosedimentu,” dehan Aniceto Guterres.

 Nia esplika, karáter urjénsia ne’e hatudu deputadu mai vota de’it tanba la diskute kle’an ba lei haat ne’e.

Aleinde ne’e, Deputadu Bankada FRETILIN, Antoninho Bianco, afirma kuandu diskute asuntu interese nasionál ne’e tenke diskute kada artigu. Tuir nia, lei haat ne’e presiza diskute kle’an.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here