Sesaun plenária iha Parlamentu Nasionál. Imajen dok. Tatoli

DILI, 12 jullu 2019 (TATOLI)—Komisaun B no D Parlamentu Nasionál (PN) sei aprezenta pareser setoriál kona-ba estatutu traballadór migrasaun no ajilu ne’ebé serbisu iha kampu minarai Bayu Undan.

Tuir Komisaun rua ne’e katak hafoin liu tiha tinan 19, estadu Timor-Leste hamosu rejime espesiál de’it ba traballadór estranjeiru sira iha Bayu Undan, iha ne’ebé halo traballadór timoroan rasik lakon sira-nia direitu.

“Ita hatene, uluk traballadór migrasaun sira mak goza liu rejime espesiál iha kampu Bayu Undan. Agora, ita mós atu diskute kona-ba estatutu traballdór ita nian rasik. Tanba ita hakarak hatuur estatutu ida loloos ba sira oinsá atu trata hanesan mós ho traballadór migrasaun sira,” Prezidente Komisaun D PN, Virgínia Ana Belo ko’alia iha Parlamentu Nasionál, ohin.

Nia esplika, asuntu pareser setoriál ne’ebé mak ninia komisaun asumi ne’e atu diskute kona-ba estatutu traballadór sira nian iha kampu Bayu Undan. Tuir nia, lei sira ne’ebé Governu aprezenta mai Parlamentu Nasionál ne’e ninia artigu la barak ida atu halo alterasaun, signifika atu halo de’it ajustamentu.

Tanba, Virgínia haktuir, iha lei anteriór nian ko’alia kona-ba Joint Petroleum Development Area (JPDA) entre TL-Austrália, agora, JPDA ne’e tama ona Timor nian entaun presiza muda de’it buat balun.

“Laiha buat barak mak ita atu muda maibé kontiudu balun ne’ebé konsagra iha artigu sira ne’e mak presiza muda uituan de’it atu halo ajustamentu,” nia tenik.

Nune’e mós, Prezidente Komisaun B trata Asuntu Negósiu Estranjeiru, Defeza no Seguransa, Adérito Hugo reforsa katak pareser setoriál ne’ebé ninia Komisaun sei haree mak kona-ba migrasaun no ajilu nune’e bele halo tiha alterasaun para loke dalan ba trablladór timoroan rasik.

“Ami hetan konfiansa atu haree pareser setoriál ida kona-ba migrasaun no ajilu tanba ita-nia estadu ajusta tiha rejime espesiál ida ba de’it traballadór migasaun sira iha kampu Bayu Undan,” nia esplika.

Nia haktuir, durante ne’e, traballadór migrasaun sira iha kampu Bayu Undan goza liu ona rejime espesiál ida ne’ebé governu Timor-Leste no Austrália konkorda tiha ona, maibé depois asuntu Fronteira Marítima nian defini iha 6 marsu 2018 iha Nova Iorke, tenke altera duni. Signifika, %100 Joint Petroleum Development Area (JPDA) ne’e automátikamente sai ona Timor nian.

“Entaun, traballadór migrasaun sira iha Bayu Undan ne’ebé hahú goza rejime espesiál iha tinan 2000 mai to’o agora ne’e, ba oin kuandu TL halo ona ratifikasaun ba akordu Fronteira Marítima, sira sei la goza tan ona.

“Ami mak sei halo relatóriu pareser setoriál depois sei submete ba komisaun D nune’e bele kompleta sira-nia relatóriu para bele aprezenta ba meza Parlamentu Nasionál,” eis Prezidente Parlamentu Nasionál ne’e hatutan.

Jornalista: Tomé Amado

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here