Prezidente Repúblika, Francisco Guterres Lú Olo, Primeiru-Ministru, Taur Matan Ruak no Xefe Estadu Maiór Jenerál F-FDTL, Majór Jenerál Lere Anan Timor ho espoza partisipa serimónia funerál Saudozu Komandante Samba Sembilan (9) iha Semitériu Jardín Eroi Metinaro, Dili, Sábadu (06/07). Imajen/ Eugénio Pereira

METINARO, 07 jullu 2019 (TATOLI)- Xefe Estadu Maiór Jenerál FALINTIL-Forsa Defeza Timor-Leste (F-FDTL), Majór Jenerál  Lere Anan Timor, rekoñese Segundu Komandante FALINTIL Rejiaun III, Saudozu Komandante Jaime Ribeiro “Samba Sembilan (9)” nu’udar asuwa’in ida brani tebes no nakar atu tiru malu hasoru inimigu sira durante funu too remata.

Xefe Estadu Maiór Jenerál F-FDTL, Majór Jenerál Lere Anan Timur. Imajen/Eugénio Pereira 11

Sei freska hela iha Lere nia memória bainhira sira la’o hasoru derrepente inimigu, sira tiru malu Samba Sembilan saruntu de’it hasoru inimigu, tanba Samba Sembilan iha kakaluk (biru) ida forte tebes. Ho kakaluk funu nian ne’ebé forte mak, lider asuwa’in FALINTIL barak hanesan, Taur Matan Ruak no kampanáriu luta barak mós uza Samba nian biru.

Biru ka kakaluk hanesan buat lulik ida ne’ebé Timoroan sira adora  husi uma lisan ida nia fiar no uza iha tempu funu hodi proteje sira nia vida moris hasoru inimigu iha funu.

 “Ami iha ai-laran ne’e gerrilleiru hotu iha ninia sikat subar, ita bele dehan katak iha rejiaun III tomak hotu-hotu kaer nia biru. Ate ita nia atuál Primeiru-Ministru Taur Matan Ruak mós kaer Samba nia biru. Ha’u mós uluk atu kaer, mais ha’u dehan la iha Purké sira ne’e jerasaun ida de’it, Saudozu Maucaro 305 ho Samba Sembilan ne’e sira jerasaun ida de’it biru ida de’it. Ha’u dehan imi kaer mós hanesan ha’u kaer. Purké iha ai-laran hanesan maluk ida karik ita hotu- hotu iha ninia sikat ka lae. Sikat forte ne’e o bele forte oinsá mós ita dehan vida mate ne’e so Maromak mak bele fó,” Lere fó sasin hafoin partisipa serimónia funerál Saudozu Komandante Samba Sembilan iha Semitériu Jardín Eroi Metinaro, Dili, sábadu (06/07/2019).

Komandante F-FDTL ne’e konta katak, lider hotu- hotu ne’ebé uza naran ba kódigu rezisténsia ne’e idak-idak iha ninia sentidu, balun mai husi kultura fiar uma lisan, fatuk-ai no ai-kulit buat seluk tan ne’ebé sira adora hodi fó matak no malirin ba sira iha luta.

“Idak-idak iha ninia kódigu rasik. Porezemplu ha’u nia naran ‘LERE’ ne’e la’ós naran kualkér maibé naran ne’e segredu uma lisan ninian,” Lere tenik.

Lere rasik mós la hatene klaru istória ne’ebé ema dehan kódigu Samba Sembilan tau naran Samba tanba dehan tiru ema na’in sia ne’e nu’udar istória ida husi funu Rejiaun III nian mak bele konta.

“Porezemplu Saudozu Maucaro 305 ne’e nusa mak tau naran 305, ne’e tanba tiru malu ho tropa Indonézia batallaun 305. Hanesan Samba Sembilan ne’e mós ema gerrilleiru ema ida ke espesiál tanba nia nakar ho tiru malu, maibé enkuantu ema seluk funu ho tiru malu, maibé Samba naran saruntu de’it  no brani tanba nia konfia buat ruma hanesan biru ne’e,” hateten Lere Anan Timur.

Iha oportunidade ne’e, Lere rekomenda ba Estadu Timor-Leste atu tau matan ba veteranu hotu- hotu ninia luta hodi bele hetan dignidade aas.

Tuir planu, Jenerál Lere sei entrega proposta ba Primeiru- Ministru, Taur Matan Ruak, atu harii uma 400 ba veteranu sira iha Timor-Leste.

Jornalista  : Eugénio Pereira

Editór         : Francisco Simões

 

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here