Koordenadora Interina ba Reforma Lejizlativa iha MRLAP, Melisa Silva Caldas. Imajen/Egas Cristovão

DILI, 03 jullu 2019 (TATOLI) – Governu liuhosi reuniaun Konsellu-Ministru, foin lalais ne’e, aprova Proposta Rezolusaun Governu husi Ministériu Reforma Lejizlativa no Asuntu Parlamentár (MRLAP), kona-ba regra preparasaun Proposta Diploma Legál bainhira ministériu ida atu submete iha Konsellu-Ministru, nune’e regra foun ne’e tenke iha estudu antes halo lei ida.

Portavós MRLAP no Koordenadora interina Reforma Lejizlativa, Melisa Silva Caldas hateten, uluk bainhira membru governu ida identifika katak presiza lei ida, entaun iha asesór ka gabinete jurídiku ida mak halo lei ne’e hodi lori submete iha Konsellu-Ministru hodi diskute no hetan aprovasaun, maibé regra foun ne’e muda uitoan.

“Agora muda lala’ok, MRLAP nia papél iha kedan bainhira ministru ida hanoin atu halo lei, entaun MRLAP hamutuk ho ministru no ministériu ne’e liuhosi ninia pontu fokál hare lei ne’e presiza atu halo ka lae, lei ne’e iha justifikasaun atu halo ka lae, iha nesesidade ka lae no sei ita la-halo lei ne’e nia impaktu oinsá, sei ita halo lei ne’e kustu hira mak ita tenke gasta iha ninia implementasaun no kustu hira mak ita lori ba ita-nia komunidade sira,” tenik Portavós MRLAP, Melisa Caldas ba Agência TATOLI iha nia kna’ar fatin, Palásiu Governu, kuarta ne’e.

Nia hatutan: “Ezemplu, se ita hamosu lei ida kona-ba taxa, entaun taxa sira ne’e hira mak ita-nia sidadaun sira bainhira implementa lei ne’e sira selu mai estadu? Ida ne’e mak ita hamosu maneira foun ida, atu bainhira hanoin atu halo lei ida ita halo lai estudu ida. Estudu oinsá mak lei ne’e iha, nia impaktu ba sosiedade no ba ita nia ekonomia iha ka lae?”.

Tuir Portavós MRLAP, Regra Lejístika ba diploma legál sira ne’e hanesan parte ida husi Reforma lejizlativa no Komisaun Reforma Lejizlativa (KRL) nia servisu mós halo estudu no avaliasaun oinsá mak prosesu hakerek lei ba Governu, nia lala’ok, nune’e KRL halo estudu no hamosu duni rekomendasaun ba Regra Lejístika

“Rekomendasaun sira ne’e mak ita foti no hadi’a fila fali lejístika no oinsá mak ita atu hakerek lei ida,” katak Koordenadora Interina, Melisa Caldas.

Entretantu, haktuir iha Rezolusaun Governu nú.14/2019 20 marsu kona-ba Polítika Reforma Lejizlativa, Bainhira hadi’a koerénsia ordenamentu jurídiku nian, tenke garante uza linguajen jurídika no gramatikál ida ne’ebé loloos no uniforme, hodi promove kumprimentu ba regra lejístika nian sira ne’ebé vigora tiha ona, nune’e mós halo revizaun kona-ba regra lejístika hirak ne’e karik presiza.

Alende ne’e, presiza atu promove revogasaun diploma normativu sira hotu ne’ebé la-aplikavel ona, ne’ebé la iha vijénsia prátika no hamosu difikuldade iha aplikasaun ordenamentu jurídiku nian.

Nune’e, atu hadi’a koerénsia ordenamentu jurídiku nian, importante haree didi’ak regra lubuk ida kona-ba lejístika formál, ne’ebé prevee ona iha Despaxu nú. 1/SECM/2007, publika ona iha JR, Série II, n. 23, 14 setembru 2007, hodi promove intervensaun husi Gabinete Reforma Lejizlativa iha kontrolu obrigatóriu kona-ba lejizlasaun ne’ebé haruka ba Konsellu Ministru.

La haluha mós, revee no valoriza normativu hirak ne’e, hodi fó ba forma aktu normativu Governu nian, revoga diploma normativu hirak ne’ebé la-uza ona, tanba la-aplika, promove revogasaun obrigatória ba diploma no norma hotu-hotu ne’ebé hetan ona revogasaun husi lejizlasaun tuirmai, publika versaun sira ne’ebé konsolida ona husi diploma hirak ne’ebé hetan ona alterasaun iha parte balun no ikus liu promove ligasaun entre direitu lejizladu Estadu nian no direitu kostumeiru ne’ebé vigora hela, nune’e mós entre mekanizmu Estadu nian atu tesi lia no mekanizmu tradisionál sira.

Jornalista       : Julia Chatarina

Editór             : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here