Pedre Júlio Crispim Belo. Imajen/Cipriano Colo

DILI, 02 jullu 2019 (TATOLI)– Tuir perspetiva Jurídika, la fasil atu salva timoroan na’in rua (kazál) ne’ebé pratika krime droga iha Atambua Indonézia  tanba maski sira timorense, maibé, krime ne’e rasik pratikadu iha territóriu nasionál Indonézia.

Jurista Padre Júlio Crispin  Belo  esplika, susar atu salva tanba iha Timor-Leste kazál timoroan ne’e hanesan vítima, maibé iha Indonézia hanesan autór.

Liután ida ne’e,  Júlio Crispin Belo esplika, Timor-Leste seidauk iha akordu judisiál ho nasaun Indonézia, no maski  bele halo akordu, maibé, lei kriminál Indonézia la fó dalan nafatin tanba timoroan na’in rua ne’e pratika krime todan tuir lei Indonézia nian mak pena de morte.

Ho razaun ida ne’e maka Lei Indonézia la fó dalan atu bele haruka hodi mai julga iha Timor, enkuantu Lei Timor-Leste rasik la opta pena de morte.

Padre Crispin sita mós esperiénsia ne’ebé hatudu iha tinan hirak liu bá, iha sidadaun lubuk ida mai husi rai barak pratika krime hanesan iha Indonézia no julga iha Indonézia ho sansaun pena de morte ne’ebé iha relasaun ho vida.

Kona-bá krime ki’ik, jurista ne’e hateten, bele julga iha Timor no bele mós julga iha Indonézia, tanba deferénsia substansiál maka  pena de morte.

‘‘Ita nia sidadaun sira ne’ebé pratika krime ne’e, kategoria krime ne’ebé tenke aplika pena de morte tuir Lei Indonézia nian, ne’e halo Indonézia difisil no dilema boot atu halo desizaun hodi haruka sira mai julga iha Timor,’’ hateten Padre Júlio Crispin ba Ajénsia TATOLI, ohin, iha Dili.

Nia hatutan, Indonézia dilema boot atu bele lori mai julga iha Timor tanba, bainhira aban bainrua iha sidadaun Indonézia mai pratika krime hanesan no julga tuir lei TL, ida ne’e mós hakanek sentimentu jurídiku nasaun ne’e nian, tanba ita lakohi atu oho ema maibé ita fó ba ema atu oho.

Kona-bá deklarasaun Ministru Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun Dionísio Babo, foin lalais ne’e dehan katak, governu esforsu atu buka advogadu hodi salva timoroan na’in rua ne’e, Padre Júlio Crispin hateten, ne’e hanesan mekanizmu prosesuál. Tanba, Indonézia bele aplika pena de morte maibé Timor-Leste fó nafatin  solidariedade, too desizaun finál.

Padre Crispin preokupa mós ho kazu ne’e tanba, lojikamente, pelu menus sidadaun na’in rua ne’e tenke hatene katak, mákina impresora ne’e lori ba Indonézia atu halo saida, enkuantu durante ne’e Timor-Leste  importa impresora husi Indonézia. Tanba ne’e, nia husu ba kualkér sidadaun atu bainhira lori ema ruma ninia sasán (titipan) ruma karik tenke iha karta deklarasaun, nune’e evita no salva jerasaun foun labele mout ba situasaun ne’e iha futuru.

Ministériu Públiku Tenke Responsabiliza  

Kona-bá sidadaun Filipina na’in rua ne’ebé nu’udar na’in ba droga ne’ebé oras ne’e sei submete hela ba prosesu investigasaun, Padre Júlio Crispin hateten, Ministériu públiku (MP) tenke buka prova, liuhusi serbisu hamutuk ho Polisia Nasionál Servisu Investigasaun Kriminál (PNSIK), hodi bele justifika katak, sidadaun Filipina ne’e maka sai autór iha TL.

Ho prova ne’ebé iha bele liga ba kazál  timoroan oinsá maka droga ne’e tama mai no oinsá maka bele lori too iha Indonézia.

Alende ne’e MP tenke investiga mós kona-bá oinsá relasaun entre autór iha Timor ho timoroan  na’in rua ne’ebé iha Indonézia.

Iha finalidade ninia imputasaun objetiva ne’e klara katak, iha Timor ne’e autór, no imputasaun subjetiva ne’e tenke halo analiza ba ninia hakarak no koñesimentu kona-ba droga ne’e rasik.

Bainhira autór na’in rua iha rai laran ne’ebé sai importadór mai TL iha duni imputasaun objetiva, tenik Padre Júlio Crispin, foin bele dehan katak, sira na’in rua mak autór duni iha Timor-Leste no ida ne’e prienxe hotu elementu konstitutivu.

Jornalista      : Cipriano Colo

Editór            : Francisco Simões

2 KOMENTÁRIU

  1. Nudar Akademia, la aseita amo Crispi jurista nia argumento konaba kasal TIMOR oan nain rua neebe Lori droga tama ba Indonesia. Tamba, lei droga Indonesia nian atu proteze sidadaun hotu. Inklui sidadaun TIMOR oan. Lei droga Indonesia nian, iha nia rekizitu neebe tuir padraun lei droga nian. Kompara TIMOR oan ho ema criminozu sira husi nasaun seluk nee oin seluk, kazu TIMOR oan nain rua nian parte seluk. Jurista timor oan tenke analiza, konaba disttibuitor ho konsumidor. Buat rua nee la hanesan, depois persisa tests laboratorium, para hodi identifika sri jari, droga nee TIMOR oan nain rua nee kaer no hatene katak sira Lori nee droga ka lae, sira consume ka lae, buat sira nee mak sei determina sira nia Pena, laos hanesan jurista Doutor lei amo Crispy koalia nee. Ikus mesmoke TIMOR sei dauk iha akordu ba prevensaun droga. Maibe TIMOR ho Indonesia halo ona MoU. Maemo seidauk ratifikadu. Maibe ida nee mos parte ida atu foti drzisaun ba kasal TIMOR oan nian iha Indonesia. Tamba nee husi presfektivo akademia fiar katak TIMOR oan nain rua sei la kona Pena de morte ou Pena de perpetua. Sira sei kona Pena de multa, se lae sei livre total depende ba resultadu teste laboratorium mak ita foin fo komentariu.

  2. Sebele karik
    Dr. Lorenco de Deus maka sai sira nia Advogado deit ona
    tanba iha indonesia nee Advogado sira hanesan O.C. Kaligis, Hotman Paris, sira mos labele defende kasu Droga nee.
    nebe diak liu nee maun deit ona maka sai kasal nain 2 nia advogado, para sira nain 2 livre lalais deit ona ba Dr. Lorenco.

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here