Diretór Nasionál Patrimóniu Kulturál, Gil Paulino Santos Oliveira.

DILI, 27 juñu 2019 (TATOLI)Sekretaria Estadu Arte no Kultura (SEAK) liuhusi Diresaun Patrimóniu Kulturál, ohin, haruka funsionáriu na’in tolu ba tuir formasaun kona-ba Underwater Culture Haretage ka Patrimóniu Kulturál ha Bee-okos no Tasi-okos iha Thailándia.

“Oras ne’e dadaun, ami (governu) haruka ona funsionáriu na’in tolu inklui arkeólogu kontratadu na’in rua ne’ebé ohin sira dezloka ona ba Thailándia atu partisipa iha formasaun ida kona-ba programa Underwater Culture Haretage ka patrimóniu kulturál ne’ebé iha bee-okos no tasi-okos,” dehan Diretór Nasionál Patrimóniu Kulturál, Gil Paulino Santos Oliveira, ba Agência Tatoli liuhusi entrevista iha nia kna’ar fatin, Avenida Portugal, Dili, kinta ne’e.

Nia dehan, Timor-Leste iha potensialidade boot ba objetu kulturál sira ne’ebé mout hela iha tasi okos maibé Timor-Leste laiha rekursu umanu atu identifika ida ne’e. Entaun, funsionáriu na’in tolu  ne’e ba tuir formasaun no partisipia, pelumenus saida mak sira apriende iha ne’ebá, sira mai bele implementa iha Timor-Leste.

“Ita seidauk bele hateten patrimóniu kulturál iha tasi okos ne’e ita iha ka laiha. Tanba, ita iha tasi no ita iha lagua. Maibé, ita seidauk hatene iha lagua no tasi okos ne’e saida mak iha ne’ebá. Entaun, normalmente, ita presiza atu hatene no halo preparasaun ba ida ne’e, para ba futuru ita bele hola parte mós iha salva guarda ba patrimóniu marítima nian ne’e,” nia esplika.

Iha Thailándia, Gil haktuir, ema hosi nasaun seluk mós halo sira-nia aprezentasaun kona-ba saida mak sira deskobre ona iha sira-nia nasaun liga ba patrimóniu iha bee-okos ne’e. Ne’ebé, sira na’in tolu ba tuir formasaun hodi bele aprezenta Timor–Leste nia kondisaun ne’ebé iha ba partisipante sira hosi nasaun seluk bele hatene.

Hafoin formasaun ne’e, nia salienta, sei halo levantamentu no kobre tasi-ibun sira ne’ebé uluk sai hanesan baze ba fatin akampamentu ka fatin atraka ró ba militár sira. Sri foti dadus no tau ona importansia katak ró át sira ne’e ema husik hela ne’e ne’e la’ós besi-aat ida maibé iha nia valór istóriku no valór kulturál ne’ebé tenke prezerva no konserva nu’udar patrimóniu arkeolojia marítima.

“Objetivu formasaun ne’e atu aumenta sira-nia kapasidade no koñesimentu. Bainhira fila fali mai Timor karik, sira bele implementa ona saida mak sira hetan hodi salva guarda dadauk ona ba ita-nia patrimóniu marítima sira. Sira la presiza luku tuun ba tasi maibé iha tasi ibun sira ne’e, sira bele rejistu dadauk ona,” Gil informa.

Tuir nia, hosi sira na’in tolu ne’e iha ema na’in rua hanesan rekursu timoroan ne’ebé hasai ona sira-nia lisensiatura iha área arkeolojia. Entaun nu’udar timoroan, saida mak sira apriende, governu liuhusi SEAK fó fiar ba sira ba apriende tan ne’e, mai hodi dezenvolve no atu halo salva guarda ba patrimóniu kulturál.

Aleinde ida ne’e, nia haklaken, entermu perparasaun ba rekursu umanus, Diresaun Patrimóniu Kulturál planeia ona katak iha jullu tinan ne’e sei haruka funsionáriu na’in ualu (8) atu ba tuir formasaun kona-ba jestaun arkeolojia no jestaun ba patrimóniu arkitektóniku. Orsamentu ba formasaun ne’e mai hosi Fundu Dezenvolvimentu Kapitál Umanu (FDCH-sigla portugés), hodi kapasita funsionáriu sira bele iha abilidade oinsá atu ezekuta programa jestaun ba patrimóniu sira ne’e.

Timor-Leste hanesan membru Organizasaun Nasaun Unida (ONU) dezde ukun rasik-án, ratifika ona konvensaun tolu Fundu Nasaun Unida Ba Labarik Sira (UNESCO-sigla inglés) nian hosi konvensaun hitu ne’ebé UNESCO iha. Liuhusi Parlamentu Nasionál, iha tinan 2015, Timor-Leste ratifika ona konvensaun tolu (3) hosi UNESCO nian kona-ba kultura nian.

Konvensaun tolu ne’e kompostu hosi Konvensaun UNESCO 1972 kona-ba Protesaun ba Salvaguarda Patrimóniu Kulturál ho Naturál. Konvensaun UNESCO 2003, kona-ba Salvaguarda Patrimóniu Kulturál no Materiál (tais). Konvensaun UNESCO 2005, kona-ba Diversidade Espresaun Kulturál (dansa no múzika).

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here