Diretór Ezekutivu Centro Nacional Chega, IP, Hugo Maria Fernandes. Imajen Tatoli/Egas Cristóvão

DILI, 18 juñu 2019 (TATOLI)—VIII Governu Konstitusionál liuhusi Koordenadór Seksaun Programa Komisaun Organizadora ba Komemorasaun Tinan 20 Konsulta Populár hateten, atu komemora eventu istóriku tinan 20 Konsulta Populár no mós iha loron 20 setembru selebra mós misaun INTERFET nian mai Timor-Leste, Governu Timor-Leste prepara ona programa ba komemorasaun ho programa boot tolu.

Programa no atividade sira ne’e, sei hahú iha juñu to’o ba iha setembru 2019. Seksaun Programa ne’ebé mak responsável ba dezeña no implementa atividade komemorativa sira ne’ebé mak hetan ona aprovasaun hosi Prezidente Komisaun Organizadora, Kay Rala Xanana Gusmão, halo ona preparasaun sira ba atividade sira ho karáter Edukativu, Kulturál no Rekreasionál.

“Programa ho karáter edukativu kompostu hosi ezibisaun ba eventu istóriku 1999 nian, halo kompetisaun sertame ba eskola sekundáriu públiku no privadu sira hautuk eskola 660 iha territóriu laran tomak mak sei partisipa, matéria ba sertame ne’e mai hosi relatóriu “Chega!” liliu eventu istóriku sira iha 1999. Sertame ne’e halo dala ida de’it iha munisípiu hotu-hotu iha 21-22 agostu 2019. Manán na’in hosi munisípiu sira mak mai halo kompetisaun nasionál iha Dili iha 28-29 agostu 2019,” informa Koordenadór Seksaun Programa, Hugo Fernandes, ba jornalista sira liuhusi konferénsia imprensa ne’ebé hala’o iha aula sorumutu Centro Nacional Chega (CNC-sigla portugés), Antigu  Komarka, Balide, Dili, tersa (18/6/2019).

Programa edukativu seluk, nia hatutan, iha loron 27 juñu 2019 komisaun organizadora fó apoiu ba konferénsia Timor-Leste Study Assosiation (TSA) ne’ebé ema akadémiku 150 resin hosi rai li’ur no mós timoroan sira ne’ebé mak halo peskiza kona-ba Timor, sira sei halo aprezentasaun ho títulu oioin durante loron tolu iha Uiversidade Nasionál Timor-Leste (UNTL).

“Ita mós iha sírkulu akadémiku ho UNTL sira halo simpóziu, halo semináriu, halo lansamentu livru kona-ba eventu sira 1999 nian. Ida ne’e sei halo iha fulan  juñu ho agostu nia laran. Iha 27 agostu sei halo lansamentu ba Sentru Direitu Umanu iha UNTL no Laureadu Premiadu Nobel ba Pás, José Ramos Horta, mak sai panelista xave ba inaugurasaun sentru refere iha UNTL,” nia haktuir.

Entretantu ba programa karáter kulturál, Hugo haklaken, governu halo ona peskiza ba múzika rezisténsia hotu-hotu ne’ebé mak hahú hananu iha tinan 1974 mai to’o iha 1999. Hosi peskiza ne’e, governu koopera hamutuk ho artista timoroan sira halo ona selesaun ba múzika 10 no múzika ne’e sei loke ba konkursu korrál ba koru públiku sira iha teritóriu Timor laran tomak.

“Sira sei mai iha sekretariadu, foti múzika obrigatóriu ida ho múzika eskollidu ida. Sira prepara múzika sira ne’e, hafoin iha fulan jullu nia laran komesa halo kompetisaun koru. Manán na’in ba kompetisaun ne’e mak sei kanta Iñu Nasionál ho mós kanta iha 30 agostu 2019 iha serimónia solene iha Tasi-Tolu,” Hugo informa.

Koordenadór ba programa ne’e haktuir, iha mós kompetisaun poezia ba públiku. Iha ne’e, governu halo ona kompozisaun ba poema rezisténsia sira nian no poeta timoroan sira ne’ebé mak tama iha ekipa halo ona selesaun. Hafoin hosi selesaun ne’e mak iha 25-29 agostu 2019 sei halo leitura ba poezia sira ne’e iha Sentru Kovensaun Dili (CCD-sigla portugés).

Atividade kulturál seluk, tuir Hugo, governu halibur ona peskiza aimoruk tradisionál sira ne’ebé mak gerileiru sira iha ailaran hetan kanek no moras, uza aimoruk ne’e hodi kura sira. Ida ne’e mós governu halo ona peskiza no sei halo ezibisaun ba aimoruk tradisionál sira ne’e iha 25-29 agostu 2019 iha CCD.

“Ita mós koopera ho Ministériu Komérsiu no Indústria, sei halo ezibisaun kulinária tradisonál no mós ezibisaun artezenatu tradisonál sira ne’ebé halo selesaun hosi munisípiu sira.  Ezibisaun ne’e hala’o mós iha CCD. Atividade kulturál sira ne’e mak bolu Festivál Kultura Rezisténsia Populár ne’ebé hahú hosi dansa tradisionál ne’ebé beiala sira hanorin hela, la’ós dansa tradisonál modernu,” Hugo esklarese.

Aleinde ida ne’e, Hugo informa, iha programa seluk ho karáter rekreasionál mak ezibisaun sira hanesan loron istóriku 1999 ne’ebé lansa tiha ona hosi Primeiru-Ministru iha 10 juñu liu-ba ne’e. Iha loron 17 jullu 2019, governu sei lansa tan ezibisaun ida kona-ba prizaun no prizioneiru polítiku sira. Durante tinan 24 nia laran ne’e, ema Timor ne’ebé sai dadur polítiku sira ne’e dadur iha Timor no Indonézia nia rai (Kúpaun, Jakarta, Salemba, Semarang, Malang).

“Ita halo ezibisaun ida para hatudu ba ita-nia jerasaun foun sira, Timor durante tinan 24 nia laran ne’e, ba dadur iha ne’ebé de’it. Iha Timor iha ne’ebé de’it no iha Indonézia nia rai iha ne’ebé de’it,” nia dehan.

Iha biban ne’e, Hugo informa, iha mós ezibisaun fotografia no mídia ne’ebé organiza hosi Parlamentu Nasionál no Konsellu Imprensa Timor-Leste. Iha asuntu ida ne’e, governu sei halo kolesaun ba fotografia hotu-hotu ne’ebé mak jornalista ka fotógrafu sira hasai iha tinan 1999 no sei selesiona fotografia ne’ebé mak di’ak. Ezibisaun ne’e sei hala’o iha jullu-setembru iha areadór Parlamentu Nasionál nian.

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here