Ministru Reforma Lejizlativa no Asuntus Parlamentares Fidelis Manuel Leite Magalhães. Imajen/Egas Cristovao

DILI, 10 juñu 2019 (TATOLI) – Ministériu Reforma Lejizlativa no Asuntu Parlamentár (MRLAP) liu-hosi sesaun plenária, foin lais ne’e, relata servisu ministériu inklui inisiativa implementasaun polítika VIII Governu Konstitusionál ba reforma tolu hanesan Lejizlativa, Judisiária no Administrasaun.

Ministru Reforma Lejizlativa no Asuntu Parlamentár, Fidelis Leite Magalhães hateten katak inisiativa atu reforma lejizlativa labele mai husi MRLAP de’it maibé tenke mai mós husi ministériu responsável ba nia área, tanba ne’e MRLAP rasik destaka ona ninia pontu fokál ba kada ministériu hodi haree ba asuntu ne’e.

“Iha ministériu ida ne’e, ami prodús tiha ona polítika governu nian tomak ba reforma lejizlativa ida ne’ebé destaka ona pontu fokál iha ministériu ida-idak iha governu tomak atu haree ba iha inisiativa lejizlativa sira ka regulamentár sira ne’ebé ministériu sira identifika”, tenik Ministru Fidelis Magalhães iha plenária segunda ne’e.

Nune’e mós ba polítika reforma judisiária, governante ne’e dehan halo ona inisiativa balun no iha Parlamentu Nasionál (PN) rasik iha programa reforma lejizlativa.

Iha biban ne’e, Ministru Fidelis aprezenta regra lejístika ne’ebé Konsellu Ministru aprova iha loron 22 maiu, kona-ba Regra Lejístika hodi prodús lei.

“Ida ne’e mós iha rekizitu kona-ba estudu impaktu regulatóriu, bainhira ita avansa ho diploma ida tenke estudu kona-ba impaktu diploma ne’e antes  no mós estudu impaktu depois, tanba se lae ita naran halo lei de’it sein haree ho ita-nia nesesidade loloos,” konsidera ministru.

Tuir ministru regra lejístika sira iha rekizitu ne’ebé sei emite semanalmente pareser kona-ba inisiativa lejizlativa hotu ne’ebé mai husi parte governu nian, liu-liu proposta diploma legál sira. Nune’e bele halo paresér hafoin tradusaun ka bele mós halo antes bainhira iha dezenvolvimentu konseitu ba proposta lejizlativa sira.

Nia informa tan katak sei aprezenta ba Primeiru-Ministru kona-ba Programa Nasionál Reforma Administrativa, nune’e bainhira Governu halo desizaun ruma bele tetu liu-hosi programa ne’e no sei indika komponente legál balun ne’ebé iha nesesidade atu reforma, hanesan ezemplu lei aprovizionamentu ba funsaun públika relasiona ho kna’ar Governu.

Nune’e mós MRLAP finaliza estudu levantamentu dadus lei sira hahú husi tempu Indonézia ne’ebé balun sei aolika to’o regulamentu UNTAET no mós enkuadramentu legál ne’ebé konsidera kontradís ho lei seluk no bainhira aprova lei foun ruma konsidera lei ne’e inválida lei seluk ne’ebé vijente antes ne’e.

“Enkuadramentu globál ne’e maka ami halo husi tempu Indonézia, UNTAET, Konstituisaun RDTL ho lei sira ne’ebé ita iha dezde primeiru governu to’o agora. Semana ne’e, ami sei aprezenta ba governu rasik, atu halo sinkronizasaun, armonizasaun ba ita-nia lei sira”.

Ministru Fidelis rasik rekoñese, parte ministériu sei presiza kolaborasaun husi PN bainhira iha inisiativa prodús diploma lejizlativa husi Governu.

“Ami sei mai dere ba ita-boot sira-nia odamatan atu bele diskusaun kle’an liu tan, tanba Governu mós iha limitasaun husi Konstituisaun kona-ba matéria rezervada sira ne’ebé kompete ba Parlamentu,” akresenta governante ne’e.

Jornalista       : Julia Chatarina

Editór             : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here