Diretór Jerál Autoridade Aduaneira (AA), José António Fátima Abílio. Imajen/Egas Cristovão

DILI, 10 juñu 2019 (TATOLI)-Diretór Jerál Autoridade Aduaneira (AA), José António Fátima Abílio, informa, iha atitude balun hosi importadór sira bainhira haruka sasán no hatene ona katak ida ne’e kontrabandu ne’e normálmente sira la deklara.

“Entaun sira infiltra tuir sasán sira seluk ne’ebé deklara nian no tama mai, agora, ita iha Alfándega depende nia (sasán) tama iha kanál ida ne’ebé?”, José António afirma, ohin, iha edifísiu AA, iha área Palásiu Governu.

Bainhira sasán (kontentór) tama ba kanál mean entaun nia sujeita bá halo inspesaun fízika no tama kanál verde selu tiha taxa hotu signifika bele sai liu, kanál azúl ba scanning ka eskaneamentu no amarelu ba raiu-xís.

Hosi kanál sira ne’e mezmu kanál mean la aplika porsentu 100 ba kontentór sira ne’e halo selesaun random tanba bainhira halo hotu ba kontentór sira ne’e, entaun demurrage (taxa) iha Portu barak, entaun uza metodolojia hodi halo selesaun random ne’e, haree de’it ida ne’ebé mak tama iha trajetu ne’e mak halo inspesaun fízika kompleta.

“Iha ne’e ita haree katak bele mós iha buat balu ne’ebé infiltra mai no liu (lolos) mós husi kanál ne’ebé trajetu husi Alfándega nian liuhusi sistema, ne’e mak akontese, nune’e maka dala barak sasán sira ne’e tama liu tiha mai ita-nia rai-laran”.

Mezmu iha ona sistema, maibé sistema ne’e meiu ida, ema mak opera, ema mak halo análize ba, ne’ebé dalaruma bele haree katak ho ema nia koñesimentu ka kapasidade interpreta seidauk kle’an liu buat sira ne’e (kontrabandu) bele liu, tanba laiha sistema ida ne’ebé hatete kedan ida ne’e droga, só hatudu sinál, mas filafali ba ema nia interpretasaun.

Diretór Jerál dehan Sistema ASYCUDA (Automated System for Customs Data)  atu fasilita serbisu, maibé la signifika katak nia bele hatudu rezultadu hotu, maibé ho sistema ne’e oinsá halo serbisu ne’e lalais liu ho kontrolu no mós responsavel (accountable) kona-ba pagamentu reseita sira no servisu ida ne’ebé labele atraza liu iha prosesu dezalfandegamentu atubele fasilita komérsiu.

Sistema ne’e bainhira importadór sira hatama sasán, haruka manifestu mai, sira iha sira-nia packing listainvoicebill of lading mai. Tuir regra sasán sira ne’ebé atu haruka mai tenke deklara hotu iha manifestu no iha invoice mós tenke hakerek hotu ho nia presu.

Hosi ne’ebá mak sasán sira mai no haree ida ne’ebé bele tama no labele. Bainhira ida ne’ebé labele tama hanesan ai-moruk, tenke hetan autorizasaun husi Ministériu Saúde, maibé iha mós atitude balu ne’ebé tantu importadór ka despaxante, bainhira haruka sira-nia sasán no kuandu hatene ona buat ne’e kontrabandu normálmente sira la deklara, entaun infiltra tuir sasán sira seluk ne’ebé deklara nian no tama mai.

MP Bolu Empreza Balu Tanba La Deklara Sasán Sira Ne’ebé Importa

Diretór Jerál Autoridade Aduaneira (AA), José António Fátima, hatete iha empreza balu ne’ebé Ministériu Públiku bolu ona hodi halo investigasaun ba sira-nia sasán ne’ebé importa mai tanba la deklara.

“Sira lubuk ida mak ami haruka bá halo partisipasaun iha Ministériu Públiku,” nia salienta hodi klarifika mós katak, iha sasán sira ne’ebé tama, bainhira halo inspesaun fízika, sasán iha maibé sira la deklara, entaun AA halo partisipasaun ba Ministériu Públiku no iha tinan ida ne’e mós sei akontese no Alfándega halo apreensaun nafatin.

“Normálmente empreza sira ne’e ita fó hanoin sira no broka sira ne’ebé prosesa, sira hetan formasaun, lisensa husi Alfándega em nome importadór sira ne’e deklara sasán sira, maibé to’o ikus mak importadór kuandu halo nafatin ne’ebá, bainhira iha inspesaun fízika mak hetan buat ruma ka halo apreensaun ba buat ruma, automátika ami halo partisipasaun ba Ministériu Públiku, orasida sei aprofunda investigasaun”.

Bainhira empreza sira ne’e iha ona MP, atubele nafatin importa sasán, José Abílio dehan haree ba gravidade kazu maka automátika suspende nia lisensa para labele halo importasaun inklui despaxante sira.

“Tanba broker sira mak presta deklarasaun importadór sira nian. Kuandu deklara laloos, ita suspende nia lisensa”.

Diretór Jerál ne’e dehan iha importadór balu ne’ebé hatene regra, maibé hakarak viola no balu tanba lahatene ne’e maka halo erru. Maibé ida ne’ebé hatene mak halo automátika bá iha MP, pena ne’ebé fó ba ne’e boot liu duké lahatene mak halo.

Tanba ne’e ba despaxante no importadór katak fila ba ema ida nia integridade, la’ós de’it ba funsionáriu sira mak tenke serbisu ho integridade, maibé ida ne’ebé hala’o vida negósiu no ida ne’ebé fasilita tenke hala’o ho integridade no sente nasaun ne’e sira-nia ba.

“Labele sente nasaun ne’e ema sira ne’ebé halo knaar kontrolu ne’e mak halo kontrolu de’it no sira bele halo azneira tun-sa’e konforme sira-nia hakarak, ne’e lae”.

Tanba ne’e, tenke serbisu ho fuan para lori salva-guarda futuru jerasaun hodi labele kontamina iha kazu sira hanesan droga.

Jornalista      : Maria Auxiliadora 

Editór             : Francisco Simões

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here