Diretór Kooperativa Kafé Timor, Sisto Moniz Piedade

DILI, 28 maiu 2019 (TATOLI)—Timor-Leste (TL) manán iha merkadu mundiál ho kafé orgánika, tanba kafé-oan iha territóriu nasionál la uza kímika.

“Ita manán iha mundu internasionál tanba ho kafé orgánika no la uza abudu kímiku. Iha Timor iha kafé oin rua de’it. Arábika ho robusta. Kafe arábika ne’e %90 kafé arábika no %10 ne’e kafé robusta,” Diretór Jerál Kooperativa Kafé Timor (CCT-sigla portugés), Sisto Moniz Piedade, dehan ba Tatoli iha nia kna’ar fatin, Lecidere, Dili tersa ne’e.

Nia haktuir, CCT servisu hamutuk ho  National Cooperative Business Association (NCBA) hahú kedas iha tinan 1994, iha ne’ebé hola kafé tasak ho orgánika hosi agrikultór rihun 25 hosi munisípiu lima mak hanesan Ermera, Liquiçá, Ainaro, Same, Aileu no Bobonaro (Lolotoe).

Sisto informa, kada tinan CCT sempre hola kafé hosi membru sira. Iha tinan kotuk klimátika di’ak, entaun kafé nia produsaun sa’e, maibé tinan ida ne’e produsaun menus.

“Tinan uluk halo esportasaun hamutuk tonelada 2700. Tinan ida ne’e la to’o. Dalaruma tinan ida ne’e ita esporta de’it tonelada 2300, tanba kafé nia fuan tinan ida ne’e menus relasiona ho kafé tuan,” nia esplika.

“Dalaruma ita-nia kafé tuan loos ona, entaun tinan ida fuan no tinan ida la fuan, maske ami halo reabilitasaun, liuhusi ita-nia governu mós halo reabilitasaun,” nia hatutan.

Sisto informa, kafé iha territóriu nasionál hamutuk ektare rihun 55, tanba Timor-Leste rai ne’ebé klo’ot.

Nia dehan, durante ne’e kafé Timor esporta ba Estadu Unidu Amérika (EUA), Austrália, Korea no Olanda. “Ita esporta %60 ba Amérika. Restu ne’e hola kontainer lima de’it,”  Diretór Jerál Kooperativa Kafé Timor ne’e hateten.

 Sisto hateten produsaun kafé boot liu ne’e hosi Munisípiu Ermera, tanba kada tinan sira hola %60 hosi Ermera, tuir fali Liquiçá, Ainaro, Aileu no Same.

 “Kuandu tempu kafé, lori osan ba hola kafé, lori ba fábrika depois fase mai habai iha Tibar depois prepara ba esportasaun,” nia haklaken.

Diretór Jerál CCT ne’e salienta katak bainhira halo reabilitasaun ba kafé sempre hatudu rezultadu di’ak tanba hatudu liuhosi kafé fuan.

“Kuandu ami tesi kafé ida, dalaruma ninia pursentu ne’e sa’e maka’as. Kafé hún ida ita ku’u la to’o kilu ida, maibé kuandu ita halo reabilitasaun iha tinan 2 ka 3, hún ida bele hetan kilu haat. Soké, ita-nia rai ne’e rai lolon, entaun tesi tenke tau adudu ruma para nia bele moris. Labele ita tesi tiha husik hela. Ne’e ladi’ak,” Sisto esklarese.

 Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here