Imajen dok. Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith

DILI, 28 maiu 2019 (TATOLI)Prezidente no membru estrutura Komisaun Nasionál Patrimóniu Kulturál Immateriál (KNPKI) Timor-Leste ne’ebé simu pose iha 23 abril 2019, hanesan órgaun ida ne’ebé hala’o kna’ar atu haree kona-ba oinsá atu buka meiu oioin atu haree kona-ba tais nia papél.

Oras ne’e dadaun, komisaun refere halo ona proposta ho montante osan $10.000 ba Organizasaun Nasaun Unida ba Labarik (UNESCO-sigla inglés) iha Paris, Fransa, atu hetan fundu para bele tulun sira-nia serbisu. Bainhira proposta ne’e hetan aprovasaun, Komisaun Nasionál bele ezekuta osan ne’e halo serbisu iha terrenu.

Nia espera katak iha tempu badak, iha setembru 2019 nia klaran, proposta ne’ebé hato’o ba ne’e mai ona para komisaun atu halo serbisu.

“Objetivu fundamentu kona-ba Komisaun Nasionál ne’e atu hili tais hodi bele sai nu’udar deklarasaun intendementu ida para haruka ba UNESCO atu UNESCO fó rekoñesimentu hanesan  patrimóniu kulturál no materiál. Ita hatene katak tais ne’e prodúz hosi ema-nia matenek tanba sira fórmula kabas sai ba hena ida ema haree furak. Kabas ne’e materiál no matenek ne’e ita bolu immateriál tanba sira-nia produsaun sai investimentu ida furak,” dehan Prezidente Komisaun Nasionál Patrimóniu Kulturál Immateriál Timor-Leste no Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith, ba jornalista TATOLI liuhusi entrevista iha nia kna’ar fatin, Avenida Portugal, Praia dos Coqueiros, Dili, tersa (28/5/2019).

Atu tais ne’e hetan rekoñesimentu hosi UNESCO, nia hatutan, komisaun ho kada parseiru dezenvolvimentu dadaun ne’e halo serbisu iha kampu. Balun haree ona kona-ba soru-na’in sira, balun haree grupu soru nain sira. Iha ne’e, Sekretaria Estadu Arte  no Kultura mós halo peskiza barak ona kona-ba tais no halo publikasaun livru kona-ba tais.

Nia hatutan, klasifikasaun ba tais ne’e ninia kritéria fundamentál maka haree kona-ba valór kulturál, nia orijinalidade,  motivu no haree ba ninia klasifikasaun sosiál ne’ebé haree ba estrata liurai,  estrata médiu, estrata atan ninian. Normalmente, kuandu atu klasifika item ida haree kona-ba ninia valór kultura, nia istória ne’e aas, ema sé mak uza no no aparénsia hosi motivu objetu ne’e tenke furak.

“Nia tarjetu ne’e entre tinan 2020 ne’e bele klasifika tais hetan rekoñesimentu hosi UNESCO hodi rejista iha UNESCO nu’udár patrimóniu kulturál no immateriál. Agora, kestaun atu ba patrimóniu mundiál ne’e prosesu sei tuir mai fali. Tanba prosesu ne’e, nia labele sai uluk patrimóniu mundiál, se UNESCO la rekoñese katak nia ne’e la’ós tama iha patrimóniu immateriál no kulturál ne’ebé reprezentativu hosi komunidade Timor-Leste,” nia esplika.

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here