Imajen dok. Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith

DILI, 28 maiu 2019 (TATOLI)—Governu liuhusi Sekretaria Estadu Arte no Kultura liuhusi Diresaun Partrimóniu Kulturál hala’o peskiza ba patrimóniu kulturál immateriál hodi prezerva ‘Bidu Ai-Loos’ hosi Munisípiu Covalima ne’ebé besik atu lakon sai hanesan patrimóniu kulturál ne’ebé iha valór kulturál ne’ebé aas.

“Ha’u foti ezemplu ki’ik-oan ida kona-ba ‘Bidu Ai-Loos’ hosi Suai (Covalima). Bidu ne’e ameasadu atu lakon tanba ema na’in ne’e agora hela de’it na’in tolu. Bidu ne’e, antigamente iha Suai ne’ebá ne’e sira uza atu haksoket. Haksoket ne’e uza bainhira sira-nia beiala sira ba te’in-masin iha tasi ibun, entaun sira uza bidu ne’e hanesan divertimentu ida. Ida, bele akompaña prosesu te’in-masin no ida seluk sira bele kesi sira hanesan feen-la’en ne’ebé armonia,” dehan Diretór Jerál Arte no Kultura, Manuel Ximenes Smith, ba jornalista TATOLI liuhusi entrevista iha nia kna’ar fatin, Avenida Portugal, Praia dos Coqueiros, Dili, tersa (28/5/2019).

Hosi rezuktadu peskiza ne’e, nia hatutan, nia parte informa ba Sekretáriu Estadu Arte no Kultura atu halo prezervasaun ba patrimóniu kulturál immateriál sira ne’e, sai hanesan patrimóniu Estadu ne’ebé tenke prezerva.

“Ha’u hanoin katak se bele tanba iha ferik na’in tolu de’it no sira loron-kalan moris iha to’os, oinsá ita fó serbisu ba sira. Tanba bidu ne’e úniku. Ema seluk labele bidu tanba tempu iha sira-nia uma lulik duni maka bidu haksoket ne’e. Entaun, ami fó formasaun no fó insentivu ba ferik rua no katuas ida para sita fó formasaun ba labarik sira. Fó insentivu fulan tolu, ohin loron, “Bidu Ai-Loos” go internasional ona hodi ba aprezenta iha Macau-Xina. Agora, “Bidu Ai-Loos” kuaze ema Suai laran hatene,” nia informa.

Atu halo klasifikasaun ba patrimóniu kulturál, Manuel haklaken, Diresaun Patrimóniu Kulturál klasifika liuhusi formasaun, identifikasaun, inventarizasaun no prátika hosi komunidade. Iha implementasaun serbisu iha kampu Suai, kazu ida fundamentu liu ne’ebé halo péritu sira hosi Organizasaun Nasaun Unida ba Labarik (UNESCO-sigla inglés) hakfodak ba prosesu tisi-koto ba koto-moruk.

“Hosi peskiza ne’e, ami foti item lima mak hanesan ko’alia kona-ba uma-lulik, ko’alia kona-ba lensu-mutin, ko’alia kona-ba tebe-lilin, ko’alia kona-ba tisi-koto no ida seluk ko’alia kona-ba bua no malus,” nia haktuir.

Ezemplu, Manuel esplika, uma-lulik ne’e sai item ida tanba uma-lulik hanesan fatin konsentrasaun família feto-mane no ema hotu-hotu ba konsentra hodi hetan matak malirin, iis no beran. Tanba, uma-lulik prodúz fiar, prodúz medisina, prodúz agrikultura, prodúz ekonómiku liuhusi fetosa-umane. Uma-lulik hanesan sentru kulturál ne’ebé sira bolu muzeu tradisionál tanba fatin ida hodi rai no kuidadu sasán lulik ne’ebé iha uma-lulik nia laran.

“Entaun, liuhusi pensamentu ida ne’e maka uma lulik ne’e la’ós haree ba fízikamente  maibé haree ba fiar ema nian. Símbolu ida bele kesi ema hosi rai-ulin to’o rai-ikun. Sorumutu fetosa-umane, ema hotu husu iis no beran. Ne’e immateriál,” diretór ne’e esklarese.

Entretantu, tuir nia, bidu-tebelilin ne’e ema bolu katak ema otas nurak labele tebe. Só ema antigu sira mak bele tebe. Bidu-tebelilin ne’e bainhira sira halo ba harii uma-lisan no mós sira-nia avó ruma mate ne’ebé relasiona ho valór kulturál sira-nia uma-lisan ka sira-nia beiala sira. Bidu-tebe lilin la mosu iha kualkér eventu.

Kona-ba dansa lensu-mutin iha Suai, Manuel haktuir, ne’e ko’alia kona-ba múzika tanba dansa lahó múzika ne’e folin laek. Sira halo separasaun ho lensu mutin ho múzika pentatonik ne’e hola parte iha Timor-Leste nia riku-soin.

“Múziku pentatonik tanba ema halo viola ho ai-kulit, ema halo viola ho tali-tahan, seidauk identifika nota ida maibé bele toka no halo ema dansa furak. Tanbasá maka ita bolu patrimóniu kulturál immateriál, tanba haree sasán ita bele kaer maibé bainhira nia lian maka influénsia ema bele halo movimentu no bele halibur ema. Agora dansa lensu-mutin, sira na’in rua iha kombinasaun ne’ebé koñesidu sai ‘bidu-cova’. Dansa ne’e, agora sai dansa ne’ebé ema uza atu simu bainaka sira,” nia haklaken.

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here