Presidente do Parlamento Nacional Arão Noé de Jesus da Costa Amaral. Imajen/Egas Cristovão

DILI, 24 maiu 2019 (TATOLI) – Durante III Lejislatura iha tinan 2012 to’o 2017, iha Proposta Lei hamutuk 17 mak kaduka iha Parlamentu Nasionál (PN), enkuantu iha IV Lejislatura laiha Proposta Lei mak konsege debate tanba diverjénsia polítika.

Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Arão Noe hateten, Proposta Lei ne’ebé kaduka ona importante tebes maibé III lejislatura nia mandatu ikus labele konklui tanba tempu.

“Kaduka tanba kestaun tempu, tanba lejizlasaun barak mak tama no tanba prosesu aprovasaun lei ida la’ós mai aprova de’it maibé tenke liu faze hanesan relatóriu paresér husi komisaun mai plenária ba jeneralidade, espesialidade no finál global,” tenik PPN ba Ajénsia TATOLI iha nia kna’ar fatin PN, sesta ne’e.

Tuir lider órgaun lejizlativa ne’e, faze hirak ne’e labele kumpre no Proposta Lei kaduka iha faze debate kuandu to’o mandatu hotu.

“Tuir konstituisaun katak lei sira submete iha mandatu ida husi governu ka parlamentu, durante debate to’o fin mandatu tinan lima, ne’ebé tinan ne’e termina mak lei ne’e seidauk aprova entaun kaduka,” nia esplika.

Proposta Lei ne’ebé mak kaduka durante III lejislatura mak hanesan Fundu Finanseiru Imobiliariu, Rejime Espesiál ba Definisaun Titularidade Bens Imoveis, Lei Espropriasaun, Organizasaun Investigasaun Kriminál, Lei jestaun Florestál, Resenseamentu Jerál Populasaun no abitasaun, Alterasaun daruak ba Lei nú.5/2006, 28 dezembru kona-ba Órgaun Administrasaun Eleitorál, Kria Orden ba Advogadu Timor-Leste.

Nune’e mós Lei Promosaun Esportasaun, Estabelese Rejime Jurídiku ba Asosiasaun Públika Profisionál, Alterasaun daruak ba Lei ní.11/2009 7 outubru kona-ba Divizaun Administrativu Territóriu, Kódigu Mineiru, Kria Gabinete Rekuperasaun Ativu no Regra Administrasaun Bens, Lei Protesaun ba Labarik, Autorizasaun Lejizlativa iha Matéria Rekuperasaun Empreza no Insidénsia, Lei Arbitrajen mediasaun no Konsiliasaun no ikus liu Seguransa Saúde no Ijiene iha Servisu Fatin.

Enkuantu Proposta Lei hamutuk 29 mak konsege hetan promulga husi Prezidente Repúblika.

Lei ne’ebé mak hetan veto hafoin hetan fali re-apresiasaun mak hanesan Lei Komunikasaun Sosiál, Lei Resenseamentu Eleitorál, Alterasaun dahuluk ba Lei nú.5/2006 28 dezembru kona-ba Lei Órgaun Administrasaun Eleitorál, Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2016, no Lei Investimentu Privadu.

Lei ne’ebé mak hetan veta mak hanesan Lei Eleitorál Munisipál no Lei Poder Lokál no Desentralizasaun Administrativa.

Jornalista       : Julia Chatarina

Editór             : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here