Lansamentu livru ‘MIPLIN & Desterradu Polítiku’. Imajen Xisto Freitas

DILI, 24 maiu 2019 (TATOLI)—Livru ‘MIPLIN & Desterradu Polítiku’ nu’udar memória paisaun tanba istória sira ne’ebé haktuir iha livru refere, hanesan memória hosi ema sira ne’ebé uluk luta no sofre hodi lori sira-nia krúz loro-loron nian, ne’ebé autór hakerek liuhusi testu.

“Atu rekopera memória ne’e tenke liuhusi hakerek. Katak, buat ne’ebé iha ne’e tenke haree testu. Kuandu testu laiha, ne’e mak problema. Tanba ne’e, ita rekopera testu sira klásiku ne’e importante. Ida ne’e mai hosi testu orál. Pre-testu orál ne’ebé autór Carinton Salazar Gonzaga Freitas ba halo peskiza, ha’u hanoin ne’e hanesan paisaun,” dehan apresiadór ba livru, Pe. Martinho Gusmão, iha ninia apresiasaun ba lansamentu livru ‘MIPLIN & Desterradu Polítiku’ ne’ebé hala’o iha salaun sorumutu Centro Nacional Chega (CNC), antigu komarka, Balide, Dili, sesta ne’e.

Nia hatutan, jerasaun foun ida iha korazen atu foti fali sira-nia istória luta nian, tan ne’e tenke apresia tanba atu rekopera testu ba memória ne’e difísil.

“Memória ita bele aumenta, bele halakon. Se ita hakarak fila ba orijinalidade, ita husik hela dokumentu hekerek nian no kria mentalidade ida atu hatudu oinsá mak memória ne’e importante tebe-tebes,” Amu Martinho informa.

Tanba ne’e,  nia dehan, ema sira ne’ebé ko’alia beibeik kona-ba memória signifika  esforsu psikolójiku boot tebe-tebes atu labele haluha. Kuandu labele haluha ne’e oinsá maka bele konserva buat ne’e labele haluha.

“Ezatamente, eskritór Carinton halo buat ida ne’ebé simples maibé signifikativu. Simples iha ne’ebé. Ha’u kuandu lee, iha ne’e, ha’u hanoin boot maibé livru ne’e ki’ik-oan hela. Ha’u lee dala ida de’it hotu ona. Maibé, impresaun primeiru ne’ebé ha’u hanoin maka memória tenke simples. Kuandu ita rekolla memória hosi ferik ho katuas ne’e, husik liafuan hosi nia na’in. Labele aumenta no labele hamenus. Tanba livru ne’e, ninia postura ne’ebé simples, hatudu duni ninia orijinalidade,” leigu ne’e esplika.

Iha parte balun, nia hatutan, iha livru ida ne’e nia laran iha kapítulu balun kombina ho poezia ne’ebé riku ho orijinál. Tanba, tuir nia, poezia la mai hosi fraze maibé mai hosi espresaun hanesan matenek na’in balun hateten ‘ita-nia língua rasik espresa ita-nia segredu rasik.’

Ba sira ne’ebé hakerek poezia, Pe. Martinho tenik, sira haree istória ne’e hanesan romántika no hanesan hamoris espíritu ida ne’ebé ema sente hanesan dezaparesidu (lakon).

“Xanana hateten, hakerek poezia ne’e atu tama iha segredu alma. Ha’u gosta espresaun ida ne’e, katak poezia e segredu da alma duni. Tanba ne’e, restu ha’u lee hanesan informasaun maibé ha’u gosta lee poezia tanba iha ne’ebá ha’u tama iha segredu alma. Hakerek poezia ne’e paisaun no kompaisaun ida, tanba poezia ko’alia ho segredu alma,” nia haklaken.

Iha istória ne’ebé autór hakerek, eis Pároku Parókia Santu António Manatuto haklaken, autór re-aprezenta no lori istória hirak ne’e mai iha lee-na’in sira-nia oin no moris iha ema ida-idak nia memória tanba istória sira ne’e hanesan inkarnasaun ida no hakerek tanba hakarak rekolla pasadu.

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here