Maria Vitória da Costa Borges (Marvi) no Gerson Oliveira. Imajen espesiál

DILI, 17 maiu 2019 (TATOLI)—Amante-metan be subar-án iha tasi-kidun be kle’an, iha nakukun laran, nia sei lakan mesa-mesak hodi fó roman ba ikan sira iha tasi laran. Amante-metan ne’ebé mosu mesak iha Timor-Leste nia husar, nia sei lakan mesa-mesak ho ninia kbiit rasik hodi leno nia rain sai hanesan lalenok ida. Amante-metan be lakan ho roman-ki’ikoan no roman-boot be nabilan, nia sei reprezenta nia rain hodi hatudu nia roman nabilan iha ema rain.

Ida ne’e maka akontese ba amante-metan na’in rua hosi rai-foho ida ne’e ne’ebé reprezenta Timor hodi hatudu kultura Timor-Leste iha Xina. Maski haree la hetan no hateke la toman, amante rua ne’e konsege hatudu nia roman liuhusi sira-nia talenta múzika ho sira-nia lian be halian Timor-Leste nia lian, liuhusi eventu Internasionál “Asian Culture Carnival”.

Maria Vitória da Costa Borges (Marvi) no Gerson Oliveira. Imajen espesiál

“Ami kontente tebes,” dehan Advogada Fundu Organizasaun Nasaun Unida ba Labarik (UNICEF) ba dahuluk iha Timor-Leste, Maria Vitória da Costa Borges (Marvi) no múziku ka kantór Gerson Oliveira ho lian ida, hatán ba jornalista TATOLI hafoin fila hosi Xina, liuhusi entrevista ne’ebé hala’o iha Aeroportu Internasionál Prezidente Nicolau Lobato, Dili, sesta (17/5/2019).

“Iha ne’ebá, iha serimónia kulminante loron 15 maiu 2019, ami kanta múzika ‘theme song’ ne’e múzika tradisionál Xina nian. Ami artista sira hosi nasaun 48 ne’e, kanta hamutuk de’it. Ami la aprezenta ka performa ketak. Iha ne’ebá, kada nasaun hatudu de’it nia kultura. Ami rua hatudu ita-nia bandeira, ita-nia vistuáriu liuhusi hatais ‘tais’ hodi hatudu ba ema hotu,” dehan Gerson ho lian aas no Marvi ajuda bisi-bisi hosi kotuk, hanesan loos, sira rua kanta ‘duet’ be hamosu improvizasaun be furak.

Tanba lian no hatudu kultura hatais tais be nabilan, halo amante Timor-Leste na’in rua ne’e hetok lakan nabilan iha ema wa’in nia oin. Sira na’in rua be mosu ho hatais tradisionál Timor-Leste “tais”, konvida artisa wa’in be reprezenta nasaun 48 be halibur iha Estádiu Nasionál Xina nia laran, entusiaz tebes atu hadau amante Maria Vitória (Marvi) no Gerson Oliveira iha sira nia hakuak—Balun atu lori-na’uk sira na’in rua ba sira-nia rain.

“Loos! Sira apresia tebes. Sira balun fó suvenir ba ami. Balun ami troka prenda ba malu. Sira balun hakarak husu ami-nia kaibauk no morten atu fó ba sira. Maibé, ami dehan labele tanba ne’e ami-nia kultura,” dehan Gerson hodi hasara ema nia ko’alia.

“Sira hotu-hotu entusiaz ho ita-nia tais. Fou-foun ami ba ne’e, sira husu tanba kultura ami hatais tais ne’e. Pois sira husu Timor-Leste ne’e iha ne’ebé? Ami dehan, Timor-Leste nasaun foun ne’ebé foin ukun-án iha 20 maiu 2002 no foin maka atu dezenvolve-án. Entaun, sira hotu-hotu hakfodak! Balun loke internete atu buka hatene, Timor-Leste ne’e iha ne’ebé? Sira dehan, entaun to’o tempu ida, ami mós hakarak bolu imi mai ami-nia nasaun hodi hatudu ami-nia kultura. Ida ne’e, halo ha’u kontente,” dehan Marvi hodi hatudu ninia hamnasa-mihis.

Gerson Oliveira be hamriik iha Marvi nia sorin, hamriik la hakmatek. Nia liman loos haloos nia oklu metan be haliis no atu monu tún ba rai, nia foti oin ko’alia ho lian ksolok-nian be halo nia oin hanesan loromatan be naklekar nafunan.

“Sira haree ba ita-nia vistuáriu tradisionál tais ne’ebé úniku iha sira-nia klaran. Ema hotu-hotu mai ho vistuáriu moderna ne’ebé suku hosi hena ho marka no modelu oioin. Maibé, ami rua ba hatais naturál no hatais roupa kultura nian hanesan tais, halo sira laran monu kedas. Entaun, sira hosi nasaun Iraun, Uzbekistaun, Túrkia no Malázia, konvida kedas ami na’in rua atu ba tuir eventu Asian Culture Carnival ne’ebé iha tempu besik, sira-nia governu atu realiza iha sira-nia rain,” dehan Gerson ho fiar-án.

Gerson kaer halimar nia oklu hanesan-loloos atu haklaken no hananu ho lian ás kona-ba sira-nia partisipasaun iha eventu Asian Culture Carnival iha Xina ba rai-lulik Timor-Leste atu rona no rona. “Nu’udar timoroan, ami agradese tanba ema hanesan tau fiar mai ami. Katak, ami sei bele lori Timor nia kultura ba ema hotu. Ne’e la’ós ami reprezenta ami-nia án de’it. Maibé, ami rua reprezenta timoroan hotu-hotu. Tanba ne’e, ami na’in rua sente kontente no kontente tebes (ha-ha-ha).”

Tanba, “Ami orgullu nu’udar artista múzika no orgullu nu’udar sidadaun Timor. Tanba la’ós de’it múzika no la’ós de’it ami-nia lian. Maibé, hosi ita-nia tais mós bele atrai ema atu promove fali ita-nia tais ka kultura,” Gerson hateten ho ninia dalen isin-lolon nian muda-án tuir rítmu lian be sai hosi nia ibun.

Karik, imi rua mós sei konvida sira mai Timor-Leste? Ho hamnasa-mihis, Marvi hateke ba Gerson nia matan, sira na’in rua hateke malu hodi hateke ba oin ho doko-ulun ba liman-karuk no liman-loos. No coment! Parabéns ba Marvi no Gerson ne’ebé reprezenta Timor-Leste ba hatudu Timor-Leste nia kultura iha Xina. Bravo no parabéns!

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here