Sekretáriu Estadu Kooperativa, Arsénio Pereira da Silva, Imajen/Egas Cristovão.

DILI, 14 maiu 2019 (TATOLI)-Sekretáriu Estadu Kooperativa (SEKoop), Arsénio Pereira da Silva, hatete iha ona rai hamutuk ektare 130 resin ne’ebé preparadu atu kuda shorgum (batar ain naruk) no balu kuda daudaun ona.

Daudaun ne’e lansa ona iha Aileu, Ainaro no iha ona konvite atu lansa tan iha Suai, Manufahi, Liquiçá, no kuaze rai sira ne’ebé uluk identifika no preparadu ona.

“Ne’e husi parte komunidade sira mak prepara rasik, ne’ebé sira ne’e mai hosi movimentu kamponés Timor-Leste ne’e mak transforma sai kooperativa produsaun integrada, entaun ida ne’e mak agora sira prepara”, Sekretáriu Estadu Arsénio Pereira da Silva, informa, ohin, iha Bebora, Dili.

Arsénio dehan, foufoun fini mak susar uitoan, maibé iha tinan kotuk kuandu hahú kuda ho fini ne’ebé uitoan no balu kolleita ona dala-rua nune’e sai barak, entaun ida ne’e mak multiplika fali ba fini. Maibé, klaru katak sei iha rai ektare ne’ebé luan no presiza fini barak maka liuhosi transferénsia públika bele hola fini rasik hodi kuda, mas téknikamente kuda ne’e tenke integra ho buat sira seluk tanba iha komoditi ida ne’e bainhira produsaun barak sei prosesa mós ba buat barak para iha multifunsaun.

“Shorgum ne’e iha nia hun tomak ita utiliza hotu hahú husi nia abut to’o nia kain, tahan, musan no funan ne’e. Ida ba hahán ema nian tanba kuandu ita prosesa hanesan sai tiha foos bele konsome hanesan foos baibain”.

Aléinde ne’e, bainhira prosesa shorgum sai fali hanesan trig, ne’e bele halo produtu barak mak halo dosi, kozmétika, serveja, sutate no buat sira seluk, depende hakarak produtu saida. Enkuantu ida ne’e seidauk hala’o, mas iha referénsia barak ne’ebé iha hodi halo produtu ne’e sai masin-midar kristál, jus no seluk tan.

Iha 2019, hanesan inísiu kuda produtu ne’e no bainhira foufoun kuda iha 2018 hanesan parte ida foin mak iha vizita ne’e konsolida ba produtór sira oinsá funsaun husi shorgum tanba realidade komunidade nian iha no variedade lokál ne’e di’ak la halimar.

“Sira mós sempre pergunta katak merkadu. Konseitu husi SEKoop ne’e rasik merkadu primeiru ne’e ita-nia kabun, tanba nia bio-masa ita uza entaun ne’e balu bele ba fali animál no nia kadeia valór ba fali buat seluk. Se ita kuda, nia tahan sira ne’e fó han karau, ita hakiak mós karau ou nia trigu sira ita fó han ikan ou manu, sira ne’e ba fali kadeia valór seluk ne’ebé bele bá iha merkadu”.

SEKoop fó orientasaun katak dahuluk haree ba kabun uluk depois nia kuantidade boot bele halo esportasaun tanba iha rai barak presiza atu prosesa ba produtu seluk fali.

Aléinde ne’e seidauk iha akordu ida, maibé empreza Heineken ko’alia ba malu ona karik iha produtu barak bele fornese ba sira para prodús tua, tanba agora tua ho naran Liurai ne’e mai husi ai-farina no hein katak shorgum bele bá iha ne’ebá. Maibé, dahuluk ne’e tenke konsome uluk para bele diminui importasaun tanba tinan-tinan dehan défisit ai-han husi rai-li’ur. Tanba ne’e bainhira prodús barak bele substitui foos kuandu ema hotu sente katak hahán ne’e di’ak.

“Tanba ita konsome hanesan foos, te’in mós hanesan foos no balu hanesan batar, maibé ita konsome ne’e di’ak”.

Atu bele halo ema konsome produtu ne’e no la’ós ko’alia de’it maka kuandu iha ona ne’e, bá oin sei iha mós restaurante no loja ba shorgum ne’ebé orienta ba kooperativa sira ne’ebé halo iha nivel nasionál, maibé iha nivel rurál tau ona iha planu liuliu iha treinamentu oinsá orienta mós para ema bele han.

“Ba ida ne’e ami sei halo sensibilizasaun no promosaun ba komoditi ida ne’e. Depois ne’e bele fornese ba merenda eskolár, maibé sei iha serbisu lubuk ida ne’ebé parte promosaun, tékniku, produsaun sei serbisu maka’as”.

Iha polítika SEKoop nian katak sei halo sentru kooperativa integradu, entaun iha ne’e mak oinsá ho nia jestaun. Tanba ne’e bá oin iha sentru ne’e sei iha funsionáriu temporáriu oinsá jere iha fatin ne’e no iha futuru sira rasik mak jere ona no ema ne’e sei sai hanesan funsionáriu kooperativa ne’ebé sai jestór hodi haree merkadu oinsá, pós kolleita, depois integra no nia prosesamentu la’o oinsá.

Iha futuru se iha setór privadu ne’ebé karik investe iha ne’e, entaun produtu rai-laran iha ona, liuliu ba artezanatu ne’e nia demanda barak iha merkadu internasionál, maibé responde uluk lai doméstiku.

Shorgum ne’e daudaun kuda ona iha territóriu Timór laran hotu no iha ema barak entuziazmu ba produtu ne’e.

Totál membru sira ne’ebé identifikadu tuir dadus ne’ebé uza metodolojia participatory rural appraisal (PRA) ne’e iha rihun 83 resin ne’ebé inklui sira ne’ebé uluk envolve iha kréditu uniaun sira no sira ne’ebé interese ba shorgum ne’e iha rihun 60 resin ne’ebé sira ne’e sai benefisiáriu, sai membru kooperativa.

Iha parte seluk ko’alia sobre dezenvolvimentu kooperativa nian, Arsénio dehan, kooperativa kréditu uniaun iha progresu di’ak.

“Balun bele fó empréstimu ba nia membru sira to’o rihun 50. Ne’e númeru ida boot, balun rihun 15, rihun 7500, nia mínimu mak hanesan dolar 200”, hateten Sekretáriu Estadu Arsénio Pereira da Silva.

Jornalista   : Maria Auxiliadora

Editór         : Francisco Simões

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here