Diretór LABEH, Christopher Henry Samson. FOTO: LABEH

DILI, 14 maiu 2019 (TATOLI)– Diretór Lalenok Ba Ema Hotu (LABEH), Christopher  Henry Samson hateten, Timor-Leste tenke iha lei anti korrupsaun maske la perfeitu atu nune’e  ema ruma komete krime korrupsaun estraordináriu iha Timor-Leste, iha lei hodi bele julga kazu korrupsaun ne’e rasik.

“Iha kazu barak kle’ur tebes iha tribunál, maibé lei atu julga kazu ne’e laiha, entaun ema bele la’o livre. Entaun bazeia ba situasaun sira hanesan ne’e, ho lei korrupsaun bele mós fó esperansa ba Timor-Leste katak Timor-Leste iha lei ne’ebé promulga ona, atu nune’e instituisaun ne’ebé atu utiliza lei bele hala’o sira nia kna’ar,” hateten Diretór Christopher Samson ba Ajénsia TATOLI, iha Edifísiu LABEH, Comoro, tersa (14/05).

Diretór LABEH ne’e reforsa, KAK presiza lei anti korrupsaun hanesan prosedimentu ba investigasaun. KAK la iha podér atu lori ema ba tribunál maibé importante tebes ba Prokuradór Jerál Repúblika (PJR) tanba nia mak na’in ba krime no tribunál ne’e sai hanesan desizaun ikus ba asuntu ka problema ida.

“Nune’e, LABEH sujere liuhusi proposta ne’ebé hatama iha Parlamentu Nasionál katak haree didi’ak lei anti korrupsaun ne’e tanba Timor-Leste ratifika ona konvensaun ONU (Organizasaun Nasaun Unida) kontra korrupsaun no sai hanesan baze legál ida ne’ebé Timor-Leste bele adopta ba nia lei internál”.

“Hodi bele sai mós hanesan lei nasionál hodi uza kontra korrupsaun do que uza hanoin rasik. Tau iha lei, aban bainrua devia sai lei, luta hasoru korrupsaun maibé sai fali lei ida hanesan kilat musan hodi tiru inimigu polítika sira, tanba ne’e lei ne’e la urjente maibé importante,” nia hatutan.

Diretór LABEH, Christopher Samson konsidera katak korrupsaun la’ós de’it akontese iha Timor-Leste maibé nasaun hotu. Tuir nia, razaun mosu korrupsaun iha Timór tanba burokrasia ka sistema.

“Ha’u hateten nune’e tanba ema ne’ebé halo korrupsaun, nia rasik lahatene nia halo korrupsaun. Nia hanoin nia halo buat hotu tuir loloos hela, maibé problema ne’e mosu dalabarak tanba prosedimentu ne’ebé maka la la’o tuir dalan, la tuir prosesu. Iha parte seluk mós, korrupsaun mosu tanba intervensaun polítika ne’ebé seidauk tuir lei”.

“Nune’e mós iha serbisu oioin ne’ebé Timor-Leste seidauk iha sistema hodi halo serbisu sira ne’e ho di’ak. Kuandu sistema loos hotu ona, korrupsaun bele kombate. Maibé, sistema seidauk monta didi’ak hakarak ka lakohi sei mosu nafatin korrupsaun,” reforsa tan Diretór Christopher Samson.

Ezekutivu LABEH ne’e fó hanoin, lei anti korrupsaun tenke sai lei nasionál ida ne’ebé labele iha sentimentu ta’uk ba iha implementadór sira, ba jornalista sira, ba sosiedade sivíl sira.

“Tanba ne’e, hothotu tenke luta hasoru korrupsaun enkuantu lei ne’e di’ak no fó protesaun ba ema hotu. Lei anti korrupsaun presiza tempu hodi hadi’a tanba ida ne’e importante; la urjente. Tanba, ita atu halo lei tenke ema hotu simu maske lei refere lei perfeitu,” Diretór Cr Christopher Samson hateten.

Iha biban hanesan, Diretór Ezekutivu LABEH ne’e haktuir, LABEH halo kontribuisaun ba lei anti korrupsaun hahú kedas durante Komisaun Anti Korrupsaun (KAK) sei iha prosesu formasaun nia laran.

LABEH halo konsultasaun nasionál kona-ba ezbosu lei anti korrupsaun ba dahuluk ne’ebé realiza iha Hotel Timor no hetan partisipasaun husi Eis-prezidente Repúblika, José Ramos Horta, Ministériu Justisa (MJ), governu no sosiedade sivíl.

Diskusaun kona-ba ezbosu lei anti korrupsaun ne’e kaduka husi Parlamentu Nasionál  maibé LABEH kontinua halo nafatin konsulta nasionál hodi kria lei anti korrupsaun. Bainhira ramata, LABEH rasik aprezenta rezultadu husi konsulta ne’e ba iha Konsellu-Ministru hodi defende iha Parlamentu Nasionál hodi harii KAK.

Christopher Samson haktuir mós katak iha momentu ne’ebá bainhira  iha ona prezidente Komisaun Anti Korrupsaun, ezbosu kona-ba lei anti korrupsaun  kontinua hodi fila fali ba iha Parlamentu Nasionál, no hafoin halo konsulta públiku bolu mós prezensa husi LABEH hodi fó hanoin no kontribui kona-ba lei ne’e rasik, maibé lei ne’e kaduka.

Nia hateten, iha governu da-ualu ne’e, Parlamentu Nasionál komesa hadi’a fali lei anti-korrupsaun tanba partidu opozisaun FRETELIN (Frente Revolucionária de Timor-Leste Independente) no Partidu Demokrátiku (PD) hato’o revizaun kona-ba lei refere nune’e parlamentu komesa halo ona audiénsia públika hodi konvida sosiedade sivíl no LABEH hodi partisipa atu fó hanoin.

Iha biban ne’e mós, diretór LABEH ne’e relembra katak razaun ezbosu lei-anti korrupsaun ne’e hetan kaduka tanba konsekuénsia polítika nune’e halo lei anti korrupsaun to’o agora kaduka dala lima iha Parlamentu Nasionál. “Lei iha durasaun tempu. Iha tempu ne’ebá, parlamentu iha lei barak ne’ebé urjente hanesan lei podér lokál sira, orsamentu jerál estadu, nune’e mós iha impase polítika entaun liu husi razaun sira ne’e hotu maka lei anti korrupsaun ne’e hetan kaduka husi Parlamentu Nasionál”.

“Maibé agora daudauk iha ona progresu boot kona-ba lei anti korrupsaun. Uluk  ami halo submisaun sei iha artigu ne’ebé ki’ik (uitoan) maibé agora elaborasaun makas to’o ona artikel 40 resin tanba iha ona komisaun A ne’ebé trata asuntu kona-ba lei,  komesa haree lei ne’e artigu por artigu, para to’o iha ikus  bele lori ba plenária hodi hetan votasaun iha Parlamentu Nasionál,” hateten Diretór Christopher Samson.

Ezekutivu LABEH ne’e konsidera lei anti korrupsaun labele halakon korrupsaun maibé lei ne’e ho intensaun atu prevene korupsaun. “Nune’e mós laiha lei ida ne’ebé bele resposta ba problema hotu no lei ne’e rasik atu kompleta lejizlasaun ne’ebé iha relasaun ho korrupsaun,” konklui Diretór Christopher Samson.

Notísia relevante: http://www.tatoli.tl/2019/04/kombate-korrupsaun-servisu-integradu/

Jornalista      : Nelia Rosário

Editór             : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here