Relatóriu KIP Seidauk Lori Ba Plenária PN

0
83
Plenária Parlamentu Nasionál. Imajen Tatoli/António Gonçalves

DILI,(TATOLI) – Komisaun Inkéritu Parlamentár (KIP) konklui ona servisu no iha loron 22 Marsu,  komisaun ne’e entrega ona relatóriu ba meza atu lori ba debate iha plenária.

Iha prazu loron 30 nia laran, ne’ebé monu iha loron 22 Abril, relatóriu KIP ne’e sei lori ba plenária hodi debate. Maibé, tanba kestaun Bankada Governu no Bankada Opozisaun la hetan konsensu hodi aprova (laiha) relatóriu final, nune’e relatóriu ne’e la konsege lori ba plenária hodi debate.

Prezidente KIP, Antoninho Bianco husu kompozisaun meza atu bele fó sai pozisaun PN kona-ba kestaun KIP.

“Nu’udar reprezentante komisaun no to’o agora sei hanesan Prezidente KIP, atu hatene orientasaun husi meza oinsá, iha semana ne’e nia laran iha resposta ou la’e. ita tenke pronunsia no divulga asuntu ne’e atu ema sira bele akompaña, liu-liu sira ne’ebé involve iha prosesu inkéritu hanesan diretór kompañia sira no governu atu hatene ita nia pozisaun iha Parlamentu Nasionál ne’ebé estabelese komisaun”, afirma Deputadu Antoninho Bianco bainhira halo intervensaun iha plenária PN, Tersa (23/4/2019).

Membru Bankada Fretilín ne’e haktuir, bainhira entrega relatóriu ba meza, Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Arão Noe de Jesus, promete atu ajenda bazeia ba prinsípiu no regra rejime jurídiku inkéritu parlamentár, maske nune’e ohin tama ona loron 31 entrega relatóriu.

“Kestaun ne’ebé ha’u sei koloka, oinsá desizaun husi órgaun soberanu ne’ebé deside no atribui kompeténsia ba KIP ezerse servisu durante loron 90 nia laran, hafoin konklui servisu KIP la konsege aprezenta relatóriu ho razaun ladún fundamental husi parte meza hodi la konsidera ajenda ba plenária”, Antoninho Bianco hateten.

Nia afirma katak, KIP konsege konklui servisu tuir regra no prazu determinadu, maibé komponente meza laiha boa vontade para ajenda relatóriu ne’e.

“Sera que, ida ne’e orientasaun husi bankada governu AMP para la ajenda relatóriu KIP”, hateten Antoninho Bianco ho duvida.

Hatán ba preokupasaun Deputadu Antoninho Bianco nian  ne’e, Prezidente Parlamentu Nasionál en ezersísiu, Maria Angelina Sarmento hateten,  relasiona ho rekerimentu hodi ajenda no debate relatóriu KIP iha plenária, konsege diskute ona iha konferénsia lider bankada.

 “Ha’u rasik mak prezide reuniaun ne’e no momentu ne’ebá ha’u sujere atu ajenda ne’e bele levanta bainhira iha prezensa husi PPN Arão Noe, tanba ha’u mós hanesan membru KIP no laiha konflitu interese bainhira ha’u enkamiña ou la’e ba plenária”, tenik Deputada Maria Angelina Sarmento hodi hatutan dehan, entrega ona nota téknika ida ba kada deputadu no iha nota ne’e subliña katak sei laiha votasaun ba relatóriu iha komisaun, signifika laiha relatóriu final.

Membru KIP, Deputada Bankada CNRT Maria Fernanda Lay hateten, relatóriu KIP seidauk fahe ba kada deputadu atu lee, tanba deputadu sira tenke lee no korrije husi membru hotu.

“Iha komisaun relatóriu ne’e lee de’it para hetan aprovasaun, maibé la autoriza para lori ba li’ur hodi lee. Iha relatóriu ne’e iha asuntu barak iha terrenu mak la tau relatóriu. Razaun ne’e mak ha’u nia maluk sira lakohi aprova”, Deputada Maria Fernanda Lay esklarese.

Tuir Deputada Bankada CNRT ne’e, relatóriu komisaun tenke debate no konkorda husi membru komisaun, maibé bainhira laiha aprovasaun iha komisaun sei labele lori ba plenária para hetan aprovasaun.

“Komisaun kompostu husi membru barak, Prezidente KIP labele obriga membru sira tenke aprova sein lee konteúdu husi relatóriu ne’e”,  afirma Deputada Fernanda Lay.

Nia lia tun dehan,  inkéritu parlamentár hanesan asuntu polítiku, Parlamentu aprova orsamentu no Governu iha devér selu kompañia sira ne’ebé remata ona obra, projetu emerjénsia sira ne’ebé la eziste iha kontratu, bazeia ba projetu emerjénsia nunka iha kontratu no aprovizionamentu antes servisu.

Nia mós dehan, bainhira iha indísiu krime iha projetu balun Prokuradór Jerál Repúblika (PJR) mak sei toma konta la’ós PN.

Estabelesimentu KIP bazeia ba pedidu bankada opozisaun FRETILIN ne’ebé submete ona rekerimentu inkéritu parlamentár ba projetu hamutuk 143 ho montante millaun US$345 ne’ebé Konsellu Administrasaun Infraestrutura aprova iha loron 19 Jullu 2017.

Aprezentasaun rekerimentu ne’e husi xefe bankada FRETILIN, Aniceto Guterres, liuhosi intervensaun iha plenária loron 7 Setembru, hafoin PN aprova finál globál Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2018, ho intensaun atu investiga projetu hirak ne’e tuir lei ka lae molok governu halo pagamentu.

Tuir bankada FRETILIN nia haree katak, asinatura ba projetu hirak ne’e viola lei aprovizionamentu no lei jestaun finanseira, tanba momentu ne’ebá iha períodu governu jestaun, nune’e proibe asina kontratu ho kompañia sira.

Antes ne’e, Ministru Obra Públika, Salvador Eugénio Soares dos Reis Pires, informa, Governu kontinua halo pagamentu ba projetu 143 ne’ebé mak iha kontratu, maibé ba projetu sira ne’ebé laiha kontratu sei hein rekomendasaun husi KIP.

Nia dehan, entre projetu 143 ne’e, projetu 45 mak laiha kontratu maibé iha Dezembru tinan kotuk husi 45 aprova ona projetu hamutuk 15, tanba projetu hirak ne’e nia karakter urjénsia, ne’ebé aprezenta husi Ajénsia Dezenvolvimentu Nasionál (ADN), Komisaun Nasionál Aprovizionamentu (CNA-sigla portugés) no ajénsia relevante iha Konsellu Administrasaun Fundu Infraestrutura (KAFI) para hetan aprovasaun.

Ministru Salvador Pires hatutan, solusaun mak Governu iha KAFI mak haree ba projetu sira iha área fundu infraestrutura nian, maibé kuandu KAFI la konsege rezolve tenke lori ba Konsellu Ministru hodi haree no foti desizaun ba projetu sira ne’e.

Jornalista: Julia Chatarina

Editór: Francisco Simões

 

HUSIK IDA HATÁN