Diretór Jerál Estatistika, Elias dos Santos Ferreira, Imajen/Egas Cristovão

DILI, (TATOLI) – Índise Presu Konsumidór (IPK) Marsu 2019 akontese inflasaun (sa’e) porsentu 0.1 no bainhira kompara Fevereiru tinan ne’e nia persentajen laiha mudansa ida signifikativa (0.1%).

Diretór Jerál Estatístika Ministériu Finansa, Elias dos Santos Ferreira, informa foos mak hetan deflasaun 0.2% hanesan mós iha Fevereiru nian.

“Sobre foos ne’e ita hatene katak depois haree dadus ne’ebé iha primeiru trimestrál husi 2019 ne’e foos mundiál tun bá porsentu hitu. Ida ne’e hatudu presu foos iha merkadu Dili no mós munisípiu laiha mudansa signifikativa”, Elias afirma ohin iha Kaikoli hafoin lansamentu IPK ne’e.

IPK Marsu ne’e sa’e tanba hetan kontribuisaun maioria husi grupu hahán no hemun la’ós alkólika 0.1%, uma 0.9%, alkol no tabaku 0.3%, hatais no sapatu 0.4%.

Entretantu grupu ekipamentu no mobiliáriu uma-laran tun 0.3%, sai hanesan mudansa kontráriu ba inflasaun grupu hotu.

Iha grupu hahán no hemun la’ós alkólika sa’e tanba hetan impaktu maioria husi sub-grupu vejetál (modo-tahan) 1.1%, susu-been, keiju no manu-tolun 0.5% no ai-fuan 0.5%.

“Modo-tahan maka iha inflasaun, tanba ita hatene iha tempu udan modo mós presu karun, pur tantu ita haree iha munisípiu presu ne’e sa’e, mas la’ós boot liu”.

Nia hatutan tan: “Liuliu ba na’an ita hetan deflasaun (0.1%), tanba ne’e maka presu iha merkadu la’o estavel nafatin hanesan ne’e maka ita-nia konsumidór ka populasaun iha Timór laran tomak bele asesu ba sosa sasán liuliu maka hahán báziku ne’ebé konsome loroloron”.

Kona-ba mudansa IPK anuál nian sa’e (inflasaun) 1.4% kompara Marsu 2019-Marsu 2018, ne’e hetan kontribuisaun husi grupu hahán no hemun la’ós alkólika 1.3%, alkol no tabaku 8.3%, edukasaun 9.0%, transporte 1.6%, uma 0.8%, rekreasaun no kultura 0.4% no hatais no sapatu 0.3%.

Ekipamentu no mobiliáriu uma-laran tun 0.7% no komunikasaun tun 0.2% sai hanesan mudansa kontráriu anuál Marsu 2019.

Inflasaun tradeable (hanesan mudansa presu produtu hotu ne’ebé iha dependénsia maka’as ba kompetisaun merkadu internasionál) 0.0% laiha mudansa no non-tradeable (hanesan mudansa presu produtu hotu ne’ebé iha dependénsia ba fatór merkadu doméstiku) iha inflasaun 0.4% iha mensál kompara Marsu 2019-Fevereiru 2019.

Inflasaun tradeable 0.7% no non-tradeable 0.8% sa’e iha anuál kompara Marsu 2019-Marsu 2018.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here