Sekretáriu Estadu Arte no Kultura, Teofilo Caldas, bainhira vizita Timor Aid. Imajen hosi fanpage TimorAid

DILI, (TATOLI) – Sekretáriu Estadu Arte no Kultura, Teófilo Caldas, hatete sei halo peskiza ba tais Timor ne’ebé hanesan ho Nusa Tenggara Timur (NTT) Indonézia.

“Tais Timor-Leste kuaze hanesan ho NTT, ita hakarak halo peskiza ida hodi hetan katak tais ne’e hosi ita maka ba sira ka hosi sira maka mai ita”, dehan nia ba jornalista sira hafoin hasoru Primeiru-Ministru, Taur Matan Ruak, iha Palásiu Governu, ohin.

Nia akresenta tais ida ne’e presiza halo peskiza duni atu nasaun rua ne’e bele hatene nia orijinalidade. Tanba tais ne’e entre nasaun rua kuaze hanesan, liuliu iha Betun, Atambua, Kefa ne’ebé besik Oekusi.

Objetivu peskiza ne’ebé atu halo maka Timor-Leste presiza haree tais ne’ebé prienxe rekizitu Organizasaun hosi Nasaun Naklibur sira ba Edukasaun, Siénsia no Kultura (UNESCO), liuliu tais ne’ebé atu lakon, nune’e TL bele rejistu atu sai hanesan patrimóniu mundiál iha 2020.

“Atu hatene tais Timor-Leste nian tenke liuhosi peskiza, tanba ne’e Sekretáriu Estadu Arte no Kultura sei servisu hamutuk ho Timor Aid, UNESCO Internasionál no Nasionál hodi halo peskiza katak tais ne’e hosi ne’ebé nian”, katak.

Tuir nia peskiza ne’e liuhosi prosesu ida maka foin hatene. Maibé tuir istória ne’ebé iha tais ne’e Timor-Leste nian. Tanba ne’e maka kuandu peskiza la’o ona, hakarak ka lakohi NTT tenke onestu mai TL.

Governante ne’e husu ba sidadaun hotu atu bele prezerva patrimóniu kulturál, hanesan na’in ba matéria kulturál.

Enkuantu, Timor-Leste sei kaer konvensaun ne’ebé maka ratifika ho UNESCO, konvensaun ida iha 1972, 2003 no 2005.

Hosi baze ida ne’e maka lori ita atu halo selesaun ba patrimóniu kulturál hodi ba rejista sai nu’udár patrimóniu mundiál.

Alende ne’e mós, nia (Governante) aprezenta servisu durante fulan tolu nia laran, hahú hosi janeiru to’o marsu ba Primeiru-Ministru, inklui aprezenta mós programa hirak ne’ebé sei implementa iha períodu tinan ne’e.

Programa hirak ne’ebé atu halo  maka semináriu kona-ba atu haruka tais ka rejistu hodi sai patrimóniu mundiál, levantamentu dadus uma lulik, kontinua halo estudu viabilidade hodi estabelese sentru kulturál, oinsá promove artista timoroan sira hodi lori TL ba rai liur ho kanta tradisionál no dansa tradisionál.

Jornalista: Zezito Silva

Editora: Rita Almeida

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here