Rikeze seluk iha parke Nino Konis Santana. Imajen espesiál

DILI, (TATOLI) – Diretór Nasionál Konservasaun Floresta, Ministériu Agrikultura no Peska (MAP), João Antalmo, informa futuru Parke Nasionál Nino Konis Santana ho nia luan hamutuk ektare rihun 129 ne’e sei nomea nu’udar patrimóniu mundiál.

Parke Nasionál Nino Konis Santana. Foto espesiál.

“Katak la’ós pertense de’it ba Timor-Leste, maibé nasaun seluk mós bele iha interese atu halo peskiza iha ne’ebá, tanba ita tau ona hanesan patrimóniu mundiál”, João afirma iha Kaikoli, ohin.

João Antalmo esplika nomeasaun ne’e tanba liuhusi peskiza ne’ebé peritu balun haree katak iha buat balun ne’ebé úniku iha ne’ebá no konsidera iha nasaun seluk laiha.

“Ne’e maka ita nomea nia liuhusi UNESCO para sai hanesan patrimóniu mundiál. Iha ne’ebá lagoa Iralalaru ne’e iha ikan balu, lenuk ulun naruk ne’e, ne’ebé iha peskiza sira haree katak buat balu iha nasaun seluk laiha, entaun husi ida ne’e ita rekomenda para sai hanesan patrimóniu mundiál para nasaun seluk bele mai halo peskiza katak sira mós tau-matan no bele apoia osan ruma para halo protesaun hamutuk”, nia dehan.

Diretór Nasionál ne’e dehan nomeasaun ida ne’e halo ona iha 2014 husi Organizasaun Nasaun Unida ba Edukasaun, Siénsia no Kultura (UNESCO, sigla iha portugés) iha Timor-Leste bainhira serbisu hamutuk ho Diresaun Jerál Floresta no parte rua ne’e hamutuk hakerek ona relatóriu hodi hato’o ba UNESCO sentrál.

Hosi relatóriu ne’e sira tetu kuandu loos ona maka sei apoia bainhira iha futuru Estadu Timór osan limitadu, sira bele ajuda.

Ezemplu, nia dehan espésie manu-fuik ruma ameasa menus maka oinsá bele halo protesaun no iha espésie ai ruma ne’ebé laiha ona maka tenke halo protesaun para labele mohu.

“Espera katak se sira aprova ona ida ne’e, entaun ne’e sai hanesan patrimóniu mundiál”.

Aléinde ne’e iha buat seluk ne’ebé liga ba kultura katak iha pintura balu ne’ebé iha no ida ne’e iha nia istória rasik hanesan Ili Kere Kere, tanba ida ne’e hanesan rikeza ida iha parke nasionál laran.

Ho nomeasaun ida ne’e UNESCO sempre konvida diresaun jerál ne’e ba partisipa enkontru iha Tailándia iha 2018 no iha tinan ne’e sei prezente tan iha Filipina kona-ba ida ne’e.

“Para ita fó hanoin balu ba sira para aselera prosesu ida ne’e. Ita aprezenta ita-nia flora, espésie saida maka iha. Kona-ba manu-fuik ne’e iha espésie 80 resin iha Nino Konis Santana nia laran”.

Aléinde animál fuik seluk hanesan rusa, lekirauk, meda, maibé dalaruma hetan ameasa, tanba abitante sira lori kilat manu nian ba tiru. Tanba ne’e sempre fó hatene ba autoridade lokál atu toma atensaun, ne’e rikeza ne’ebé iha no turista sira vizita gosta haree ida ne’e.

Atu proteje flora no fauna iha parke ne’e maka MAP servisu hamutuk ho Sekretáriu Estadu Ambiente no Ministériu Turizmu, Komérsiu no Indústria atu haree hamutuk.

“Sasán ne’ebé iha tenke fa’an signifika ema mai vizita pelumenus ema hola netik billete ruma, tanba durante ne’e seidauk iha no ema tama mai livre hela”.

Nune’e mós seidauk kria kondisaun ba parke ne’e, enkuantu diresaun jerál tau duni iha planu, mas Governu rasik seidauk tau prioridadem tanba iha planu atu tau odamatan haat iha Kom, Mehara, Muapitine no Loree, nune’e vizitante sira bá bele liuhusi odamatan sira ne’e hodi selu netik buat ruma.

“Depois bá ne’ebá abitante sira balu bele loke restaurante, entaun ida ne’e mós fó rendimentu ba sira no selu taxa ba Estadu”.

Tanba ne’e nu’udar parte tékniku rekomenda ida ne’e, maibé depende ba nivel polítiku sira koloka ida ne’e hanesan prioridade ka lae tanba fonte rendimentu ne’e husi parte tolu mak husi Mina-rai, turizmu no agrikultura. Agora rendimentu ne’e foin husi mina, maibé husi agrikultura no turizmu seidauk.

Nia mós relata bainhira turista balu tama-sai iha área protejida sira no hasai foto manu-fuik sira ne’e livre hela tanba odamatan laiha no atu selu bainhira tama parke ne’e difisil tanba oinsá atu selu bainhira kondisaun seidauk kria.

“Turista sira ne’e gosta tama-sai ai-laran tanba ita-nian sei orijen hela, iha fatin fatin balu ladún luan, maibé ita-nia parke ne’e luan”, nia katak.

Nia informa pesoál guarda floresta iha territóriu iha 84 inklui Nino Konis Santana ema na’in-neen de’it no difisil atu kobre área protejida ne’ebé tuir dekretu lei númeru 5/2016 define ona Timor-Leste iha área protejida hamutuk 46 no husi ne’e 44 maka iha área rai-maran nian no rua iha mariña ne’ebé lokaliza iha Batugadé no Ataúru.

“Husi 46 ne’e rua maka hanesan parke nasionál Nino Konis Santana ne’ebé deklara iha 2008 no ida tan maka Kay Rala Xanana Gusmão iha foho Kablaki”.

Sobre nomeasaun Parke Nasionál Nino Konis Santana nia ba patrimóniu nasionál, João dehan sei iha hela prosesu nia laran.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here