Sientista Austrália Foti Amostra DNA Atu Buka Hatene Relasaun Lafahek Timór-Austrália

0
54
Amostra DNA Lafahek ne’ebé sientista sira foti iha sentru jestaun Lafahek iha Hera. Midía SEA.

HERA, (TATOLI) – Sientista husi Austrália daudaun ne’e halo hela peskiza iha Timor-Leste hodi foti amostra deoxyribo nucleic acid (DNA) Lafahek nian hodi buka hatene iha ka la’e relasaun entre lafahek Timór no Austrália.

Liuhusi tulun Sekretáriu Estadu Ambiente (SEA), Demétrio do Amaral de Carvalho, sientista sira ne’e, ohin halo observasaun direta ba sentru jestaun Lafafek iha Hera hodi foti amostra Lafahek rua ho naran Sika (inan) no Rutas (aman) ne’ebé konserva hela iha fatin ne’e.

“Ita hatene populasaun (Lafahek) iha Timór aumenta, estudu marine megafauna hatete populasaun ne’e sa’e tiha ona to’o rihun 10 resin iha 2002 no 2003. Ha’u hanoin ohin loron bele ona rihun 15 hanesan ne’e, entaun ita tenke hatete nia Lafahek nativu (rai-na’in) ou Lafahek imigratóriu”, Demétrio afirma ohin bainhira halo observasaun iha sentru jestaun Lafahek, Hera.

Sekretáriu Estadu Ambiente (SEA), Demétrio do Amaral de Carvalho ho sientista husi Austrália bainhira observa fatin konservasaun Lafahek no foti Amostra DNA.

Hatutan bainhira Lafahek ne’e imigratóriu entaun mai husi ne’ebé, husi Pasífiku, Indonézia ka Austrália. Tanba ne’e liuhusi peskiza ne’ebé halo husi péritu sira ne’e atu haree iha relasaun ka la’e ba krokodilu ne’e.

“Austrália sira iha amostra 700 pur tantu hodi haree took nia cross DNA ne’e iha relasaun entaun balun mai husi ne’ebá”.

Fatin Lafahek Sica ho Rutas iha Hera.

Tanba ne’e husi amostra ne’ebé foti ne’e sei halo teste DNA iha laboratóriu no tuir akordu katak sei informa mai fali iha SEA atu hatene nia rezultadu.

“Ita mós presiza atu hatene, se laiha relasaun mós ita hatene ona DNA Lafahek Timór nian. Aban bainrua sientista ruma atu halo peskiza fali espansaun Lafahek Timór nian bá fali fatin seluk ita hatene ona ita-nia DNA orijen mak ne’e”, katak.

Daudaun ne’e espesialista sira ne’e rekolla ona amostra DNA Lafahek Timór hamutuk 10 no prepara atu foti amostra 22 to’o 25. Amostra sira ne’e sei foti iha Timor-Leste laran tomak liuliu iha fatin sira ne’ebé bele foti.

Eis deputadu ne’e dehan kona-ba konservasaun Lafahek,  iha hanoin atu ka’er lafahek barak tan hodi tau iha fatin ne’e, maibé presiza instrumentu hodi ka’er tanba iha Austrália mak fa’an no buka hela meiu iha futuru buka osan ruma para sosa sasán ne’e hodi ka’er lafahek hodi tau hamutuk iha fatin ne’e.

“Ema ida ka’er tenke preparadu teknikamente tenke hatene oinsá ka’er Lafahek atu labele ameasa nia vida. Instrumentu tenke iha atu ajuda nia hodi halo serbisu di’ak liu ho seguru, tenke iha rekursu finansiamentu atu halo manutensaun rutina ba Lafahek sira kuandu ita sulan ona iha luhan tenke fó han sira”.

Nune’e SEA iha planu atu haruka ema bá Austrália bainhira laiha difikuldade ruma iha tinan ne’e sei haruka ema balun atu halo kursu fulan ida ka rua atu hatene oinsá bele ka’er Lafahek no urjente tebes atu iha ekipamentu ka’er Lafahek, enkuantu iha 2019 laiha kondisaun barak liu, mas tenke halo esforsu.

“Ami informa ona ba Primeiru-Ministru kona-ba situasaun, ita hakarak ka lakohi tenke halo esforsu, Lafahek ne’e ameasa ba ema no ne’e realidade tinan-tinan tata ema, animál sira”.

Seguransa iha sentru jestaun Lafahek, Rafael Soares Ribeiro, hatete tenke hadi’a kondisaun ba sentru ne’e hanesan odamatan tanba na’ok-teen tama no estraga sasán, halo rahun lampu no vidru, hakerek iha parede sira, na’ok sanyo no sunu uma ki’ik rua no estraga pipa sira.

“Fatin ne’e la admite atu ami hela iha ne’e, ami loroloron iha ne’e oras atu fila maka foin fila no presiza liu maka rekomenda hela ba Estadu tau-matan ba fatin ne’e”.

Rafael afirma kona-ba atividade loroloron sira tau-matan ba fatin ne’e no fó han ba Lafahek fulan ida dalarua ho na’an-manu (ayam potong).

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HUSIK IDA HATÁN