Prezidente Parlamentu Nasionál, Arão Noe. Imajen António Goncalves

DILI, (TATOLI) – Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Arão Noe, husu ba bankada opozisaun sira atu la’o tuir dekretu PN ba Lei Atividade Petrolífera (LAP) ne’ebé halo ona alterasaun dahuluk, lei númeru 13/2005, 2 setembru kona-ba atividade petrólifera ne’ebé Prezidente Repúblika, Francisco Guterres Lú Olo, promulga ona iha loron 17 fulan-janeiru 2019.

“Lei balun rekorre ba tribunál hafoin promulgasaun kuandu tama en vigór, Governu ezekuta hafoin tribunál deklara inkonstitusionál iha artigu ou alinea balun mak laiha efetu no la vinkula ba kotuk, ida ne’e mak regra jerál ne’ebé durante ne’e  la’o, tanba ne’e ita la’o tuir de’it kuandu lei ne’e tama en vigór”, katak Arão Noe hodi hatan ba kestaun ne’ebé hamosu hosi deputadu bankada Frente Revolusionária Timor-Leste Independente (FRETILIN) iha plenária estraordinária, ohin.

Entretantu Xefe Bankada FRETILIN, Aniceto Guterres, konsidera polítika investimentu fundu petrolíferu ne’ebé Governu aprezenta hodi implementa, hanesan má fé prosesuál tanba seidauk iha desizaun husi Tribunál Rekursu (TR) kona-ba fiskalizasaun abstrata LAP husi deputadu opozisaun nain 23.

“Desizaun tribunál seidauk iha, Governu atu implementa ona polítika ne’e, ne’e má fé prosesuál, satán liga ba fundu soberanu povu tomak nian, ida ne’e interese sé nia, polítika ida ne’e ba interese se nia”, nia kestiona iha plenária.

Nia hatutan: “Kona-ba prosessu ne’e, ha’u kestiona boa fé Governu nian tanba ohin temi artigu 6 alterasaun lei atividade petrolífera, no ita hotu hatene lei atividade petrolífera ne’ebé halo alterasaun ne’e agora dadauk iha tribunál inklui artigu 6, ami deputadu sira ne’ebé rekere ba tribunál kestiona hotu ho inpugnasaun (petisaun)”.

Hatan ba kestaun ne’e, Arão Noe hateten ezekutivu sira bele ezekuta lei ne’ebé vigór hela.

Entretantu, PN kumpre ona notifikasaun hosi TR, hodi hatan pedidu fiskalizasaun abstrata ba LAP, ne’ebé hato’o husi deputadu opozisaun nain 23 iha loron 30 janeiru. PN hatan notifikasaun ne’e iha loron 8 fevereiru loraik, hodi kumpre iha loron 30 nia laran.

PPN rasik informa normalmente TR iha tempu loron 25 nia laran hodi pronúnsia buat ruma relasiona ho konstitusionalidade ou la’e.

Alterasaun lei númeru 13/2005 ne’ebé promulgadu hafoin hetan uluk veta hosi Xefe Estadu, opozisaun kontinua kestiona kona-ba legalidade no konsekuénsia hosi alterasaun ida ne’e ba nasaun no ba úniku fundu soberanu fundu petrolíferu.

Durante apresiasaun dahuluk ba proposta alterasaun LAP, deputadu opozisaun sira levanta kestaun relevánsia, legalidade no blokeiu hasoru sistema transparénsia Estadu nian.

Ho konsiderasaun ida ne’e, ho pontu sira seluk ne’ebé Prezidente Repúblika hato’o bainhira nia veta lei ida ne’e mak deputadu na’in 23 hosi partidu opozisaun hatama rekerimentu hodi tau iha kestaun.

Deputadu rekerente sira iha esperansa no fiar katak TR sei ezerse funsaun ho forma independente, la iha kualkér influénsia hosi li’ur atu garante análiza ho deliberasaun ida ho baze konstitusionál no lei sira ne’ebé vigór ona.

http://www.tatoli.tl/2019/02/governu-aprezenta-politika-investimentu-fundu-petrolifereu-ba-pn/

Jornalista: Julia Chatarina

Editora: Rita Almeida

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here