Diretór Peskiza no Disponibilizasaun Área Autoridade Nasionál Petróleu no Minerál (ANPM), Mateus da Costa, ba jornalista sira iha Aeroportu Nicolau Lobato, Komoro. Imajen António Goncalves

DILI, (TATOLI) – Aviaun ho naran Bell Geospace husi Kanada sei halo peskiza ba airborne gravity gradiometry (AGG) ne’ebé sei hala’o iha bloku lima dezignadu iha munisípiu Lautein, Baukau mai to’o Manatutu, Bobonaru, Same nomós Vikeke.

Diretór Peskiza no Disponibilizasaun Área Autoridade Nasionál Petróleu no Minerál (ANPM), Mateus da Costa, hatete airborne gravity gradiometry survey ne’e kontinuasaun husi peskiza ne’ebé halo uluk mak gravity no high-altitude magnetic.

Diretór Peskiza no Disponibilizasaun Área Autoridade Nasionál Petróleu no Minerál (ANPM), Mateus da Costa, hasai retratu hamutuk ho ekipa peskiza. Imajen António Goncalves

“Foin lalais tinan kotuk ita halo lansamentu ida tan mak magnetic and radiometric ne’ebé kuaze kompleta ona semana ida ne’e”, dehan nia ba jornalista sira iha Aeroportu Nicolau Lobato, Komoro, ohin.

Nia hatutan: “Ita sei halo tan control quality check (kontrolu kualidade) ba dadus ne’e kuandu pasa hotu maka sira foin dezmantela ekipamamentu, se la’e dalaruma iha liña ida, rua ne’ebé presiza atu halo akizisaun filafali kuandu latuir liña ne’ebé dezeña no konkorda tiha ona”.

Nia haktuir gravity gradiometry ne’e peskiza detallada ne’ebé sei lahalo tomak iha Timór laran, maibé ba área ne’ebé dezignada de’it. Katak bazea ba rezultadu gravity data ne’ebé halo uluk hetan fatin lima ne’ebé potensiál para halo peskiza kle’an liután ba sedimentáriu hodi ba poténsia rekursu petróleu ninian.

Tanba ne’e maka sei halo peskiza kle’an liután iha área sira ne’e. “Fatin lima ne’ebé ita haree katak iha poténsia para bele halo peskiza kle’an, tanba indikasaun husi dadus gravity ne’e hatudu iha ne’ebá iha kamada fatuk sedimentáriu ne’ebé mahar”, katak tan.

Iha peskiza rekursu petróleu, nia dehan normalmente hahú husi ne’e kuandu haree kamada fatuk sedimentáriu ne’ebé mahar katak iha poténsia ba sedimentáriu no ita bele buka kle’an liu katak sei iha rekursu petróleu ka la’e.

Mateus da Costa hatutan tan indikasaun iha mina no gás matan perkorre iha Timór laran, ne’e lasignifika katak rekursu minarai ne’e boot ona, maibé tenke peskiza kle’an liután.

Kordenadór ekipa tékniku ne’ebé monitoriza lala’ok atividade peskiza hatutan iha parte Suai no Same nian iha bloku rua ne’ebé fó sai tiha ona ne’ebé peskiza la’o hela ho kompañia Timor Resources no tinan kotuk halo peskiza sízmiku no sira ne’e hotu hola parte husi esforsu halo peskiza ba rekursu petróleu.

Sobre peskiza airborne gravity gradiometry ne’e sei hahú iha semana ne’e nia laran tanba aviaun Bell Geospace ne’e foin to’o iha sábadu kotuk no tuir regulamentu tenke deskansa loron rua no iha segunda no tersa ne’e ekipa tékniku halo inspesaun ne’ebé hola parte husi ANPM katak kualkér aviaun, ró-ahi, ka karreta tenke halo inspesaun katak ekipamentu ne’e bele duni atu halo peskiza ka la’e.

“Ekipa halo inspesaun kompleta ona horisehik. Buat ne’ebé sira sei hahú ohin nomós aban sei halo test fligth para halo kalibrasaun ba ekipamentu sira ne’e para buat sira ne’e prontu ona bele hahú peskiza “.

Koodenadór peskiza ne’e hatutan aviaun Bell Geospace ne’e nia mobilizsaun mai husi Kanadá no iha mundu ekipamentu ba peskiza gravity gradiometry uitoan loos.

“Peskiza ne’ebé halo liu tiha ona maka rezultadu ida maka lori mai ita halo tan peskiza ida ne’e. Klaramente dadus ida hanesan ne’e, dadus tékniku ne’ebé iha valór ekonomia ba indústria, tanba ne’e maka ita labale fó ba públiku bele haree hotu, mas rezultadu ida mak iha indikasaun ne’ebé di’ak iha área Lospalos, husi Baukau mai to’o Manatutu, Same, Vikeke ne’ebé iha kamada sedimentáriu ne’ebé boot iha ne’ebá, nune’e sai poténsia boot atu halo peskiza kle’an liután”, katak nia bainhira husu kona-ba rezultadu peskiza sira halo antes ne’e.

Kona-ba peskiza AGG ida ne’e sei halo to’o semana neen depende mós ba iklima, kuandu udan boot, abu-abu taka metin labele halo peskiza tanba aviaun ne’e sei semo badak tebes ho distánsia husi rai ba leten ne’e métru 80 de’it tanba ne’e risku tebes no Timór ne’e foho maka barak.

“Hakarak informa ba públiku iha Timor-Laran tomak kuandu iha área sira ne’ebé mensiona ne’e haree aviaun ne’e semo distánsia ne’ebé badak labele hakfodak tanba ne’e faz parte husi atividade peskiza ne’ebé ita hala’o daudaun ona iha 2016 to’o ohin loron”.

Mateus afirma peskiza ida ne’e nia foku liu ba rekursu petróleu no orsamentu ne’ebé utiliza ba atividade ne’e hamutuk milliaun $22 resin.

“Projetu ne’e na’in rasik husi Ministériu Planeamentu no Investimentu Estratéjiku tanba husi ideia katak ita presiza atu hatene ita-nia rai no ita-nia rekursu nune’e ita bele halo planeamentu ba oin oinsá bele jere ita-nia rekursu. Buka atu hatene, ita labele ko’alia de’it iha, mas iha duni ka la’e, ne’e maka iha prosesu lubuk ida bele halo”.

Aleinde ne’e iha ministériu rua seluk ne’ebé envolve nu’udar steering committee mak Ministériu Finansas ne’ebé haree ba orsamentu no Ministériu Petróleu no Rekursu Minerál ba tékniku nian.

Asuntu Jerál husi PT. Karvak, Reananda Hidayat, hatete tinan kotuk halo uluk ona peskiza gravity gradiometry no rekolla dadus balun no hatene ona área potensiál iha Timor-Leste.

“Ita fahe tiha ona iha bloku no ita bolu tan projetu airborne gravity gradiometry survey atu detalla liután peskiza ne’e ba bloku sira ne’e”.

Peskiza AGG ne’e iha bloku lima mak Lopalos, Baukau, Maliana, Same no Vikeke. “Ita Halibur tiha ona dadus husi jeolojia no jeofízika no ne’e foin maka ipótese inisiál no loos iha siénsia jeorgrafia laiha ida maka serteza, só hotu-hotu sei ipóteze de’it mas ita iha poténsia no iha dadus”.

Operadór terrenu husi Bell Geospace, Malcom Mordue, hatete PT. Karvak nu’udar implementadór no Bell Geopace maka halo peksiza ba atividade ida ne’e no asegura projetu ne’e la’o ho di’ak.

Husu kona-ba terrenu iha Timor-Leste bainhira halo peskiza, Malcom hatete difisil tebes no iha dezafiu boot tanba terrenu foho barak no liuliu ba pilotu sira bainhira semo ne’e dezafiu ba sira duni, maibé sira ema ida esperiente duni mas rekoñese katak terrenu ne’e difisil.

“Difikuldade boot tebetebes ne’e la’ós terrenu tanba ami halo peskiza, ami haree ona katak difikuldade ne’ebé boot liu maka iklima liuliu ho tempu sira agora ne’e udan no abu-abu”.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here