Foto/Google.

DILI, (TATOLI)-Diretór Jerál Pekuária no Veterinária Ministériu Agrikultura no Peska (MAP), Domingos Gusmão, hatete Timor-Leste halo prevensaun maka’as ba moras raiva no prepara hela vasina ba raiva nian.

Domingos dehan dezde Governu dahuluk MAP halo koordenasaun ho Ministériu Saúde, Organizasaun Mundiál Saúde no Animál, Organizasaun Ai-han Mundiál (FAO) no seluk hodi prevene moras ida ne’e.

“Ne’ebé kuandu raiva ne’e mosu iha Indonézia ne’ebá hanesan Flores, Sulawesi, iha ne’e halo prevensaun maka’as depois iha Ministériu Saúde ami mós halo kolaborasaun, sira iha ne’ebá (MS) prepara tékniku ida bainhira raiva (asu) ruma iha maka nia tata ema sira bele halo tratamentu kona-ba ida ne’e no husi diresaun jerál pekuária no veterinária prepara hela vasina raiva nian”, Domingos afirma ohin, iha Timor Plaza iha ámbitu selebrasaun loron mundiál raiva nian.

Nia informa katak Asu sira iha Timor laran livre hosi moras, tanba ne’e la halo vasina, maibé asu hosi rai li’ur tama iha Timor tenke vasina.

“Vasina ne’e ami halo antesipasaun bainhira asu sira ne’ebé tama mai keta hetan lisensa mai husi rai-li’ur tama mai maka vasina, mas asu sira iha Timór laran ami labele vasina tanba ita ne’e livre raiva tanba nia impaktu vasina raiva ne’e kuandu vasina asu sira ne’e, aban-bainrua iha problema ruma bele hamosu fali raiva. Ne’ebé to’o oras ne’e la fó rekomendasaun para asu sira iha Timór laran ne’e vasina, maibé ami halo kontrola de’it katak to’o ohin loron 100% vasina raiva ne’e zero”.

Ho nune’e Domingos alerta sei la fó lisensa ba asu ne’ebé hatama hosi Indonézia, ho razaun Asu Indonézia nian afetadu moras, enkuantu ema hatama asu hosi nasaun Austrália, Nova Zelándia, no Brazíl, livre hosi moras.

“Hanesan Indonézia nia afetadu ami la fó lisensa, pur ezemplu mai husi Austrália, Nova Zelándia, Brazíl sira ne’ebé livre ida ne’e maka ami fó, mas sira kuandu hatama asu mai mós tenke husu ema kompetente sira veterináriu iha sira-nia nasaun fó sertifikadu livre husi raiva nia ho tan seluk mak ami simu, la’ós lori de’it ami simu ne’e lae”.

Vise-Ministru Saúde ba Dezenvolvimentu Estratéjiku Saúde, Bonifácio Maukoli dos Reis, hatutan bazeia ba dadus epidemiolójiku no estatístika husi Servisu Sistema Nasionál Saúde seidauk hatudu kazu moras raiva iha país ne’e, maibé poténsia atu hetan moras ne’e fasil tanba nasaun viziña Indonézia to’o oras ne’e sei klasifika nafatin hanesan país endémiku ba raiva.

Ministériu Agrikultura no Peska, Joaquim José Gusmão Dos Reis Martins, hato’o mós katak MAP  hala’o vijilánsia iha tinan 17 nia laran liuhusi peskiza ba balada sira, maibé seidauk hasoru ou lá hetan animál ida maka afetadu ho raiva.

“Mezmu hanesan ne’e, moras ida ne’e besik hela ita iha nasaun viziña, Indonézia. Tanba ne’e, nesesáriu tebes ba ita hodi prepara an hasoru risku ne’ebé sei ameasa liuhusi ita-nia dalan fronteira”.

Jornalista : Maria Auxiliadora

Editór : Manuel Pinto

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here