Timor-Leste iha Komprimísiu atu Kumpri Mandatu Bali Process

0
167
MNEK Partisipa 7th Bali Process-Ministerial Conference no pose hamutuk hafoin eventu ne’e. Foto: MNEK

DÍLI, (TATOLI)-Timor-Leste iha komprimísiu tomak atu kumpri mandatu prinsipál Bali Process hanesan kombate tráfiku umanu, hatama ema ilegál no krime transnasionál relevante seluk, haktuir komunikadu Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun (MNEK) ne’ebé Ajénsia TATOLI asesu, ohin.

MNEK Partisipa 7th Bali Process-Ministerial Conference. Foto: MNEK

Ministru Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun, Dionísio Babo Soares hateten, tuir komunikadu ne’e katak atu responde ba ezijénsia hirak ne’e, Timor-Leste adere ona ba instrumentu internasionál lubun ida, kria ona lei balun hanesan lei ba tráfiku umanu, harii grupu traballu interministeriál ba asuntu tráfiku umanu, hala’o kooperasaun hamutuk ho país CPLP (Comunidade dos Países da Língua Portuguesa) no país viziñu balun nu’udar esforsu koletivu atu kombate tráfiku umanu.

“Oras ne’e dadaun governu tenta asegura envolvimentu signifikativu hosi sosiedade sivil nomós hosi setór privadu sira atu hala’o servisu hamutuk hodi evita hahalok abuza poder hasoru traballadór ne’ebé bele hamosu krimi eskravatura moderna,” ministru Dionísio Babo Soares, iha nia intervensaun, bainhira partisipa iha sorumutu kona-ba 7th Bali Process-Ministeriál Conference, ne’ebé hala’o iha “Bali International Convention Centre” Nusa Dua Bali, ne’e.

Governante ne’e informa, hanesan membru, Timor-Leste komprometidu hodi halo tuir prinsípiu ne’ebé konsagra ona iha Bali Process. Iha mundu globál ne’e, presija esforsu koletivu ida atu kombate tráfiku ba ema, hatama subar ema no krime transnasionál sira seluk.

Timor-Leste mos iha ona kódigu penál ba tráfiku umanu no lei sira seluk ne’ebé aplika ba autór no grupu kriminozu sira. “Ami mos hala’o  hela kooperasaun ho rai viziñu sira no kolabora iha nível multilaterál hanesan CPLP hodi bele prevene no kombate krimi sira hanesan ne’e”, tenik xefe diplomásia ne’e.

Iha fatin hanesan, iha sesaun dader, Ministru Dionísio Babo mós hato’o sentidu kondolénsia ba povu Repúblika Indonézia (RI) ne’ebé afeta husi dezastre.“Hodi povu Timor-Leste nia naran, ha’u hato’o profunda kondelénsia ba Repúblika Indonézia liliu ba povu tomak iha Lombok-NTB, ne’ebé lakon família no sai vitíma tanba rai nakdoko iha loron 5“Agustu 2018”.

Iha Sesaun loro-kraik, Ministru Negósius Estránjeirus no Kooperasaun, Dionísio Babo Soares no  reprezentante Setór Privadu, Kathleen Gonçalves partisipa iha sesaun Goverment and Business Forum. Iha forum ida ne’e envolve setór privadu parseria ho governu atu kria oportunidade hodi hare’e lejitimidade migrasaun traballadór hanesan maneira ida atu luta kontra tráfíku umanu no eksploitasaun relevante seluk hasoru traballadór, nomós atu promove no implementa pratika laborál loloos ne’ebé la abuza poder ou evita prátika eskravatura moderna.

Iha Eventu 7th Bali Process-Ministerial Conference ne’e, ne’ebé partisipa mós husi MNEK Dionísio Babo Soares, akompaña mós hosi diretór hosi Diresaun ba Organizasaun Rejionál Gilson Ramos, Diretora ba Asuntu Ekonomia-ASEAN Milena Rangel, Konselleiru hosi Embaixada Timor-Leste iha Jakarta Marcos da Costa.

Entretantu, iha 7th Bali Process-Ministerial Conference, ne’ebé hala’o iha “ Bali International Convention Centre” Nusa Dua Bali, ko’alia kona-ba “Tráfiku umanu, kontra-bandu ema ilegál no krime transnasionál sira seluk”.

Sorumutu ida ne’e hanesan dalan ida hodi halibur rai barak, organizasaun internasionál no setór privadu hodi diskute no tau hanoin hamutuk oinsa atu bele funu hasoru hahalok aat iha kontekstu tráfiku ema, hatama ema ilegál no praktika seluk ne’ebé iha relasaun ho krime transnasionál.

Iha fatin ne’e, Na’i ulun ba delegasaun sira foka mós ba eskravidaun moderna. Delegadu sira ne’e mos fó hanoin ba malu kona-ba rejime jurídiku hodi prevene no kombate hahalok aat sira ne’e.

7th Bali Process-Ministerial Conference, lidera hosi Ministra Negósiu Estránjeiru Indonézia, Retno Marsudi no Ministra Negósiu Estránjeiru Austrália, Julie Bishop.

Jornalista: Rafy Belo

Editór  : Manuel Pinto

HUSIK IDA HATÁN