Kafé Timór. Imajen/Google.

DILI, (TATOLI)-Kooperativa Kafé Timór (CCT-sigla iha portugés) hola ona kafé kulit tasak husi agrikultór kafé dezde abríl to’o ohin loron hamutuk tonelada 15.400 no husi ne’e green bean export besik tonelada 3000.

“Ita prepara iha tinan ne’e tonelada 3000 tanba tinan ne’e (kafé) nia produsaun maizumenus di’ak uitoan, CCT hola 60% kafé ne’ebé produsaun husi Timór ne’e”, Diretór CCT, Sisto Moniz Peidade, hatete iha Bidau-Lesidere, ohin.

Esportasaun ida ne’e halo bá país sira hanesan Estadu Unidu Amérika, Alemaña, Korea, Nova Zelándia, Austrália no seluk tan. “Barak liu bá Amérika kuaze 80%, bá Austrália ne’e uitoan, kontentór rua ka tolu, bá Nova Zelándia ita haree kontentór ida”.

Kafé sira ne’e hola iha Ermera, Likisá, Aileu, Ainaru, Same-Manufahi, tanba iha munisípiu lima ne’e mak kafé barak no inklui Bobonaru uitoan.

Diretór ne’e dehan kompara tinan kotuk mai agora produsaun kafé iha 2018 di’ak tanba ho mudansa klimátika no tanba kafé hun iha Timór agora tuan ona, nune’e nia produsaun tun-sa’e.

“Ne’e duni presiza tau atensaun ba atu halo reabilitasaun ba ita-nia kafé ne’e. Ha’u haree Parlamentu levanta ona presiza tau atensaun ba kafé. Kafé tuan ona, ita-nia ai-mahon balun tuan ona no ai tohar arbiru ne’e nia impaktu barak. Ne’e kompeténsia Ministériu Agrikultura nian, CCT tinan-tinan halo reabilitasaun kuandu hetan fundu, mas buat ne’ebé CCT halo labarak liu. Ita-nia Estadu tau iha programa, ida ne’e sei di’ak liután”.

Sisto hatutan Timór-Leste hetan osan maioria husi Mina-rai no seluk husi kafé no buat seluk, tanba ne’e ba futuru tenke tau atensaun ba Ministériu Agrikultura no Peska para haree la’ós ba kafé, maibé kraviñu, baunilla, kakau, pimenta no seluk tan tanba CCT garante nia merkadu.

“Tanba ami mós komesa hola no foin daduan baunilla nia folin ne’e aas tebes husi dólar 45 to’o 57 kada kilo. Ne’e folin ida ne’ebé estraordinária, tanba ne’e tenke tau atensaun ba buat sira ne’e. Kraviñu ami loke loron rua ami hola besik tonelada ida, mas presu ami transparante akompaña merkadu. Ami nunka halo presu, ami akumula presu merkadu depois fó ba sira. Tinan ne’e kraviñu tun uitoan dólar neen, iha tinan kotuk dólar hitu, hanesan mós folin kafé tinan ne’e tun”.

Sisto relata CCT ne’ebé hamriik dezde 1994 no serbisu iha área kafé nian to’o agora iha ona membru rihun 24 iha munisípiu lima ne’ebé potensiál ba kafé nian inklui bobonaru.

Tanba ne’e atubele hasa’e produsaun ba produtu sira ne’ebé hahú esporta ona ne’e, Sisto dehan MAP hatene área sira ne’ebé mak potensiál ba agrikultura nian no saida mak bele kuda ida fatin potensiál sira. “CCT bainhira fó ai ida ema kuda, nia tenke bá haree nia to’os. Nia kuandu kuda baunilla bee tenke iha, ai-mahon iha ka la’e, se laiha nia labele kuda, hanesan mós Kakau”.

Iha tinan ne’e CCT hola baunilla tonelada hitu no halo esportasaun tonelada ida ho kilógrama 200 tanba daudaun produsaun sei menus no sobre kraviñu tuir estimasaun sei sosa to’o tonelada 20 tanba nia produsaun tinan ne’e di’ak.

Sisto garante merkadu ba agrikultór kafé, baunilla, kraviñu sira, maibé importante mak haree kualidade. “Iha nasaun barak ema husu kafé barak, mas ita-nia kafé Timór ne’e nia másimu sa’e mak dez mil toneladas esportasaun, mas uluk malae mutin nian ne’e barak liu to’o tonelada 20”.

Jornalista : Maria Auxiliadora

Editór : Manuel Pinto

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here