DILI, (TATOLI) – Diretór Jerál Estatistika Ministériu Finansas, Elias dos Santos Ferreira, hatete maski impase polítika ne’ebé akontese daudaun iha país ne’e, maibé ladún afeta ba folin sasán iha merkadu.

“Presu sasán iha merkadu ita haree ba foos presu normál, so que tabaku (presu sa’e) no dalabarak ema hatete kuandu sirkulasaun orsamentu laiha liman presu ne’e sa’e, maibé realidade laiha, tanba kuandu ita osan ladún sirkula iha merkadu entaun presu ne’e normál hela”, Elias dehan ohin, iha Kaikoli hafoin lansamentu Índise Presu Konsumidór jullu 2018.

Nia relata ema hotu sempre hatete situasaun polítika akontese iha inflasaun no deflasaun, maibé Timor-Leste presu hanesan baibain.

“Kuandu osan labarak sirkula sasán ne’e ema ida lahola, entaun presu ne’e tun ou mantein nafatin, maibé kuandu osan liuliu iha dezembru no janeiru bainhira iha serimónia boot sirkulasaun (osan) sempre maka’as, tanba ne’e mak inflasaun sempre sa’e no fulan seluk-seluk ne’e normál hela”, katak.

Hatutan presu mós depende ba importasaun produtu husi país seluk mai Timor-Leste, hanesan foos husi Tailándia ou Vietname, se iha ne’ebá presu sa’e automátikamente afeta, maibé iha Timór fulan sira ikus-ikus ne’e laiha mundansa ba folin foos.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here