Prezidente Konsellu Konsultivu Fundu Petrolíferu (KKFP), Amu Júlio Crispim Ximenes Belo. Foto/Google.

DILI, (TATOLI)- Prezidente Konsellu Konsultivu Fundu Petrolíferu (KKFP), padre Júlio Crispim Ximenes Belo, hatete KKFP  fó pareser pozitivu atu halo levantamentu ba Fundu Petrolíferu (FP) mezmu proposta Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2018 ultrapasa Rendimentu Sustentável Estimativa (RSE) porsentu 3,  pur volta millaun 434.

 “Husi ami-nia pareser ami hato’o badak de’it katak iha tinan ida ne’e Orsamentu Jerál Estadu iha biliaun $1.2 no ita lá halo investimentu boot, maibé osan ne’e barak liu ita uza ba despeza ba mákina Estadu nian nó mós selu dívida sira. Se ida ne’e mak laiha afeta ba ekonomia rai-laran, nune’e husi Konsellu fó pareser pozitivu bele halo levantamentu mezmu Orsamentu Jerál 2018 nia ultrapasa RSE porsentu 3, pur volta millaun 434 husi fundu”, prezidente afirma hafoin audiénsia públika ho komisaun C Parlamentu Nasionál (PN) ne’ebé trata asuntu finansas públika, ohin.

Prezidente akresenta loloos foti husi FP ne’e millaun $550, mas tanba transferénsia husi FP millaun $900 resin, ne’e duni ultrapasa tiha RSE.

“Foti liu RSE katak foti liu ita-nia osan inan ne’ebé maka ita tau hela iha investimentu finanseiru sira. Foti liu signifika ita agora iha osan inan biliaun 16 e tal, se foti liu 400 e tal bele redús ita-nia kapitál ne’e ba iha biliaun 15 e tal”, katak.

Husi KKFP nia preokupasaun tanba redusaun ne’e mak husi kedan inísiu mai redús hela de’it kapitál signifika fundu ne’e sei laiha produsaun foun husi área petrolíferu nian hanesan Greater Sunrise seidauk bele hatama osan ruma mai no Bayu Undan mós agora sei menus ba beibeik.

“Maibé se ita lá foti liu ida ne’e mós ita laiha tan reseita husi fatin seluk. Ami aseita atu foti liu RSE, maibé Governu halo ona sira-nia justifikasaun detallada no ida ne’e loos ona, maibé ami hakarak iha prátika tenke uza osan ida husi Fundu Petrolíferu ne’e ho kuidadu, responsabilidade, uza hanesan ita na’in mak uza. Labele uza hanesan ema fuik, ema leet ida mak mai gasta, ne’ebé gasta tiha de’it ninia efeitu pozitivu mai lahatene ne’e ladi’ak”.

Tanba ne’e KKFP husu ba governante sira no ema hotu ne’ebé uza OJE ne’ebé mai husi FP ne’e ho kuidadu para labele estraga ita-nia moris ida agora nó mós la estraga ita-nia oan no bei oan sira ne’ebé tuirmai tanba sira mós sei uza osan ida ne’e atu finansia sira-nia moris hanesan sidadaun iha Estadu RDTL ida ne’e.

“Ida ne’e mak ami ko’alia ba iha komisaun C atubele simu ami-nia pareser ne’e hanesan referénsia iha plenária hodi debate kona-ba Orsamentu Jerál 2018 nian”.

Prezidente hatutan montante proposta OJE husi Governu ho montante biliaun $1.2 ne’ebé foti husi FP millaun 900 resin no osan ne’ebé tuir RSE bele foti mak millaun 550 no foti liu millaun 434 ne’e maka iha afetasaun boot ba FP.

“Ida ne’e mak diminuisaun ba ita nia Fundu Petrolíferu. Tinan-tinan ita diminui pur volta 500 husi ita-nia osan ne’ebé rai, ida ne’e fó perigu ba Fundu Petrolíferu”.

Jornalista : Maria Auxiliadora   

Editór : Manuel Pinto

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here