Foto/Google.

DILI (TATOLI)-Funsionáriu kontratadu balun husi Ministériu Turizmu, Komérsiu no Indústria (MTKI) ezije klarifikasaun husi dirijente ministériu nian hodi esplika razaun sira lá simu saláriu iha Jullu.

Ezijénsia ne’e iha tanba funsionáriu sira halo ona knaar iha períodu ne’e (Jullu) no hahú fali kontratu iha 1 Agostu to’o 31 Dezembru, enkuantu kazuál balun hanesan cleaning service no motorista sira asina iha 1 Jullu to’o 31 Dezembru fulan ikus tinan ne’e.

Tékniku profisionál iha Diresaun Jerál Indústria no Kooperativa, Agostinha Freitas Marçal, hatete husi diresaun rekursu umanu MTKI iha 18 Juñu hatún karta ba kada diresaun kona-ba terminasaun kontratu  ba funsionáriu kontratadu no asesór sira no la temi atu kazuál sira mai no bainhira atu kontrata fali presiza hein membru Governu foun.

“Iha kontratu laran lá dehan motorista ho cleaner mai, maibé hakerek de’it terminasaun kontratu, ne’e signifika ba hotu. Depois seidauk hetan aprovasaun husi membru Governu foun, tan ne’e iha 1 Agostu diresaun rekursu umanu haruka tan fali karta ne’ebé dehan funsionáriu tékniku no administrasaun karik ativu halo serbisu presiza  halo justifikasaun bele selebra kontratu hahú 1 Jullu 2018 até 31 Dezembru depois sita cleaning services hahú 1 Jullu to’o 31 Dezembru no  hatete mós totál funsionáriu kontratadu (254) no salariadu labele halo mudansa bazeia nafatin dadus fiksu iha rekursu umanu, karik halo mudansa rekursu umanu sei lá responsabiliza”, Agostinha relata iha Bébora, ohin.

Entaun bazeia ba buat hotu ne’ebé hakerek diresaun hotu-hotu kumpre no selebra kontratu. “Iha ami-nia diresaun DJ (diretór jerál) halo justifikasaun karik funsionáriu ativu iha fulan Jullu ka lae, halo saida, depois DJ haruka ami halo kontratu iha 1 jullu depois halo relatóriu ba ema ida-idak mai halo saida, tan ne’e haruka ba (rekursu umanu) iha ne’ebá halo mudansa fila fali. Iha 3 Agostu diretór rekursu umanu haruka fila fali tan memo ida dehan xefe departamentu rekursu umanu informa katak kontratu hahú iha 1 Agostu, maibé ba cleaner service hahú iha 1 Jullu”, nia esplika.

Nia haktuir iha 6 Agostu halo tan memo ida ba xefe departamentu rekursu umanu katak informa ba Diretór Jerál Indústria, tuir desizaun ikus husi inspetór to’o diretór jerál administrasaun no finansas katak funsionáriu hotu kontratu iha 1 agostu no cleaning services, motorista no seguransa de’it mak hahú iha 1 jullu.

“Se hanesan ne’e sira envolve ami-nia superiór sira tanba sira ne’e haree ba sira-nia ema mai ka la mai, maibé regra loloos envolve ami-nia superiór tanba enkontru dahuluk atu halo terminasaun mak envolve ami-nia diretór jerál no nasionál sira, mas restu ne’e sira na’in hira de’it mak halo desizaun tan ne’e ba ami lá satisfás. Kuandu terminasaun hanesan ne’e tuir sira-nia ata ne’ebé dehan ne’e tenke hein membru Governu halo aprovasaun, agora laiha, diretór jerál halo nia despaxu tanba tinan sira ba kotuk ne’e ministru mak hatún nia sirkulár”.

Agostinha akresenta tanba nesesidade diresaun nian sira halo serbisu tan gabinete iha de’it funsionáriu permanente na’in-tolu no diresaun ne’ebé tutela ba gabinete ne’e iha kazuál hamutuk 50 ne’ebé lá simu hotu saláriu maski ativu serbisu iha jullu ne’e.

“Ne’ebé ami-nia direitu durante fulan-jullu ne’e lakon tiha de’it ne’e, depois ida ne’e nesesidade diresaun nian ami mai halo serbisu, ami la’ós mai tuur de’it. Hanesan ema ne’ebé tuur de’it lá sente, mas ida ne’ebé serbisu ne’e sente, ida ne’e mak ba ami lá satisfás”.

Nia hatutan lakontente liután bainhira desizaun ne’ebé tun mai ne’e ba diresaun hotu inklui Diresaun Jerál Ambiente maski ketak ona tanba iha nia sekretáriu Estadu, maibé orsamentu sei hamutuk ho MTKI, no bazeia ba karta ne’ebé hatún dahuluk maka se iha funsionáriu ne’ebé ativu entaun asina iha Jullu, maibé tenke halo justifikasaun.

“Husi ambiente bazeia ba ida ne’e ema selebra iha jullu. Mezmu sira iha sekretáriu estadu ketak, maibé orsamentu ne’e ami jere hamutuk, nafatin konsentra iha MTCI nian, ne’e ami-nia finansas, rekursu umanu nafatin ida de’it. Hotu-hotu selebra kontratu ba hatama iha diresaun rekursu umanu no bazea ba saida mak fó fali oportunidade ba sira (ambiente) selebra iha jullu, ami diresaun seluk selebra fali iha agostu. Ami sente hanesan halo diskriminasaun boot. Ami husu ba diretór jerál administrasaun no finansas tenke responsabiliza ba ida ne’e”.

Tékniku profisionál ba área metrolojia iha deresaun nasionál regulasaun komersiál, Hilário Cabral, dehan funsionáriu kontratadu hotu preokupa tanba lahatene razaun saida mak labele simu saláriu iha jullu, maibé diresaun jerál administrasaun no finansas mak bele fó esplikasaun klaru tanba asina kontratu hahú fali iha 1 agostu.

“Até a data ami seidauk hetan klarifikasaun husi diresaun jerál administrasaun no finansas. Hanesan funsionáriu kontratadu iha preokupasaun tanba iha diskriminasaun boot entre ami no kolega balun ne’ebé nia funsaun hanesan cleaning services, motorista ne’e asina komesa husi fulan-jullu. Tanba saida mak ami tenke asina husi fulan-agostu?”.

Hatutan iha jullu ne’e laiha despaxu husi superiór katak iha fulan ne’e tenke para serbisu tanba osan laiha, depois Governu daualuk la’o loos mak asina kontratu. “Fulan-jullu ami tama nafatin serbisu só asina kontratu mak iha 1 agostu”.

Diretór Jerál Administrasaun no Finansas, Luis Fernandes, afirma funsionáriu kontratadu iha MTKI nia kontratu termina iha 30 juñu 2018.

“Sétimu Governu termina nia mandatu kuandu oitavu Governu hetan pose iha 22 juñu. Normalmente kuandu kontratu ne’e remata atu halo estensaun kontratu tenke hetan aprovasaun husi membru Governu, agora mai MTCI tanba iha de’it ministru indijitadu no prezidente seidauk fó pose tanba ne’e mak ami labele arriska, entaun antes sira-nia kontratu ne’e remata ami notifika ba sira hein até membru Governu foun mai ho orsamentu ne’ebé seidauk iha, pur tantu ami lafó kontratu ba kontratadu sira ne’ebé nia serbisu bele substitui ho funsionáriu permanente”.

Nia dehan ba kontratu ne’ebé nia karater serbisu ne’ebé labele substitui hanesan cleaner kontinua fó kontratu, mas sira-nia saláriu lafoti tanba seidauk iha osan. “Mas se sira sai ho análize iha prejuizu ba Estadu boot liu. Ezemplu iha merkadu, funsionáriu sira iha merkadu ho karater kazuál hotu se ami lá kontratu sira abandona merkadu iha problema boot diferente ho diresaun hotu ne’ebé kontratadu sira ajuda serbisu ne’ebé sira (permantente) liman lato’o. Tanba ne’e mak iha diferensa iha ne’e”.

Hatutan hafoin orsamentu duodésimu hetan ona aprovasaun mak bolu fali kontratadu sira halo kontratu hahú 1 agostu. “Ne’ebé ami kontratu ne’e tuir karater serbisu funsionáriu kazuál sira. Sira ne’ebé iha merkadu labele substitui ho ema permanente ami fó kontratu nafatin. Sira ne’ebé mak provizoriamente ema permanente bele substitui hela sira-nia serbisu, entaun ami suspende to’o hetan aprovasaun husi membru Governu kuandu iha klarifikasaun katak osan ne’e iha”.

Luis akresenta bainhira mandatu Governu anteriór nia termina iha reuniaun konsellu dirijente iha ministériu nian ne’ebé iha ata ida hotu-hotu asina atu suspende.

“Kargu xefia hotu konkorda atu suspende kontratadu sira kuandu iha kalareza ona ba orsamentu. Infelizmente jullu laiha orsamentu, iha agostu ne’e mak Prezidente foin promulga. Agora, saláriu no vensimentu ne’e ba de’it funsionáriu permanente, sira ne’e kazuál ne’ebé simu osan husi bens no servisu liuliu tékniku profisionál. Tanba ne’e mak iha impase ida ministériu laiha membru Governu ida ho mós desizaun la’ós diresaun jerál mak halo, ne’e mai husi konsellu diretiva sira iha ministériu, desizaun ida koletiva atu suspende provizoriamente hodi haree situasaun ida ne’e halo oinsá?”.

Luis esplika iha orgánika sétimu no oitavu Governu iha tiha ona separasaun. Hanesan ambiente nia separa tiha ona ho MTKI, mas nia kontratadu sira ne’e finansia nafatin husi minstériu.

“Ambiente ne’e nia membru Governu hetan pose iha 22 kedan, agora ami laiha. Tanba ne’e mak ami labele, aprovasaun tenke mai husi membru Governu depois mós reuniaun husi kargu xefia sira konkorda suspende. Agora, balun bele mai, ita labele dehan maioria mai tanba sira-nia kontratu hotu ona, nein kargu xefia ida barani asume responsabilidade atu fó kontratu ba sira, tanba ne’e mak sira bele fó kontratu buat ne’e oin seluk, mas orientasaun laiha husi ema ida simplesmente hotu-hotu ne’e mai husi de’it ami reuniaun ho desizaun koletiva ida”.

Jornalista : Maria Auxiliadora

Editór : Manuel Pinto

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here