Foto/Google.

DILI, (TATOLI)-Banku Sentrál Timor-Leste (BSTL) koopera ho Ministériu Edukasaun no Kultura (MEK) no Instituto Nacional de Formação de Docentes e Profissionais da Educação (INFORDEPE) hala’o programa formasaun ba formadór iha ámbitu literasia finanseira.

Objetivu hosi formasaun ne’e atu hanorin labarik oinsá bele poupa osan no labele gasta osan. Nune’e mós bainhira gasta osan ne’e kuandu presiza, maibé la’ós tanba hakarak.

Vise-governadór BSTL, Nur Aini Alkatiri, hatete kona-ba gasta osan ne’e la’ós labarik de’it, maibé ema boot mós dala ruma hasai osan tanba nia hakarak.

“Tanba ita hatene katak la’ós labarik de’it, mas ita ema boot dala ruma ita gasta osan la’ós ita presiza, maibé tanba ita hakarak, gasta osan arbiru. Ho programa ida ne’e hanorin ema maneja sira-nia osan didi’ak, liuliu labarik sira ne’e para abitua poupa osan”, Nur afirma iha ámbitu formasaun literasia finanseira iha edifísiu INFORDEPE, Balide, ohin.

Kona-ba programa ida ne’e BSTL no ME servisu hamutuk dezde tinan rua tiha ona no daudaun ne’e iha ona manorin hamutuk 53 ne’ebé hanorin programa literasia finanseira iha eskola públika ensinu báziku sira hotu.

“Programa agora ne’e espesífiku ba iha formadór sira tanba objetivu programa ne’e mak ensinu bázíku hotu bele hanorin programa literasia finanseira. Programa ida ne’e foka liu ba ensinu baziku iha primeiru no segundu síkulu”.

Vise-Prezidente INFORDEPE, Mateus dos Reis, dehan literasia finanseira ne’e atividade ida husi BSTL atu fó apoiu ba profesór sira atubele disemina ba públiku no iha eskola presiza reforsa konteúdu kurríkular.

“Iha ensinu báziku ami iha ona dixiplina ekonomia, ko’alia mós kona-ba ida ne’e, mas formasaun ida ne’e reforsa tan iha aspetu tékniku liu, halo oinsá mak bele hatene poupa osan, hatene oinsá uza ita-nia moeda rasik”, katak.

Nia hatutan iha Timor-Leste ema ka’er nota (osan-tahan) lulun hamutuk tau iha bolsu no tau iha karteira ne’ebé lulun tun-sa’e de’it. “Ida ne’e buat ki’ikoan ida, agora buat seluk mak poupansa, oinsá bele uza ita-nia osan, halo planu ida di’ak iha ita-nia vida loroloron no Banku Sentrál nia objetivu ne’e di’ak no reforsa Timór nia sistema eskolár”.

Formadór ne’ebé tuir treinamentu ne’e husi ensinu baziku sira iha munisípiu 12 inklui rejiaun espesiál Oekusi. “Sira ne’e formadór nanis no mai ne’e hanesan atu fó apoiu tan oinsá mak bele tranzmite koñesimentu uitoan kona-ba finanseira. Ida ne’e hotu tiha sira bele halo tan iha munisípiu ida-idak no espalla iha sira-nia eskola hotu-hotu.

“Ita-nia estudante sira mai husi família oioin, balun iha área romota no urbana, ita presiza fó hanorin ba sira bainhira hanorin dixiplina ekonomia, ida ne’e mós tama tan para fasilita labarik sira no bainhira komprende bele tranzmite ba inan-aman iha uma ou viziñu tanba eskola nia efeitu ba ema hotu. Banku Sentrál eskolla eskola tanba nia rezultadu ne’e sei espalla ba ema hotu”.

Treinadora husi Banku Portugál, Susana Cristina Melo dos Anjos, dehan projetu edukasaun finanseira importante tebes tanba konsentra iha edukasaun oinsá hanorin hodi bele jere osan no hahú husi labarik sira, tanba ne’e formasaun ba treinadór sira importante atu nune’e literasia finanseira bele to’o iha eskola hotu.

“Hanorin oinsá rai osan no oinsá distingi hakarak no nesesidade, hanoin importante poupa no la’ós gasta osan hotu tanba poupa ne’e importante ba futuru labarik nian no importante liu tranzmite iha eskola sira”.

Jornalista : Maria Auxiliadora

Editór : Manuel Pinto

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here