CNC Sujere Governu TL no Indonézia Harii Komisaun Buka Ema Lakon

0
85

DÍLI, (TATOLI)-Sentru Nasionál Chega (CNC-sigla portugés) sujere governu Timor-Leste (TL) no Indonézia harii lalais no urjente “Komisaun Buka Ema Lakon”, ne’ebé deskreve iha rekomendasaun relatóriu Per Memoriam Ad Spem; relatóriu finál Komisaun Lialoos no Amizade (CVA-sigla portugés) nian.

Diretór CNC, Hugo Fernandes ba jornalista iha Kampus Universidade Nasionál Timor Lorosa’e (UNTL)-Liceu ohin, katak iha relatóriu finál CVA nian, iha kategória rua; prazu kurtu no urjente nomós longo prazo (tempu naruk), maibé governu rua la prioritiza uluk kategória primeiru. Katak, hafoin 2008, tenke harii uluk “Komisaun ba Buka Ema Lakon” maibé agora haree katak longo prazo uluk fali.

“Purezemplu, kona-ba harii komisaun ema lakon; ne’e rekomendasaun ida ne’ebé mai husi Komisaun Verdade no Amizade, hodi responde, buka fali ema timoroan ne’ebé lakon durante prosesu naruk. Governu rua; Indonézia no Timor tenke harii uuk no urjentemente Komisaun Buka Ema Lakon,” friza diretór Hugo Fernandes.

Tanba ne’e, diretór CNC informa katak CNC organiza diskusaun públiku ida hodi komemora fali tinan 10 relatóriu CAVR (Komisaun Amizade, Lialoos no Rekonsilisaun-sigla portugés) ne’ebé mak entrega ba prezidente rua; José Ramos Horta no Susilo Bambang Yudhoyono (prezidente sesante sira), iha 2008 liubá. Ne’e primeiru.

“Ita konvida oradór sira, NGO (Organizasaun Naun Governamentál-red) sira, Ministériu Negósiu Estranjeiru, emprezáriu sira nomós Akadémiku sira, bele halo to’ok diskusaun ida hodi haree, depois tinan 10 implementasaun relatóriu Komisaun Verdade no Amizade ne’e, implementa ona ka lae? Implementa ona karik, efeitu ne’e iha ne’ebé? Se karik la implementa tanbasá?,” kestiona diretór Hugo Fernandes.

Kona-ba kuantidade rekomendasaun hira mak seidauk implementa, diretór CNC responde:“Ita laduun determina loloos rekomendasaun hira mak implementa ona. Maibé, ita iha relatóriu rua. Bainhira ita lee relatóriu Per Memoriam Ad Spem, relatóriu finál CVA nian ne’e, ita iha kategória rua”.

Diretór CNC, Hugo Fernandes informa, hafoin tinan sanulu, iha 2012, iha esforsu oituan ida, ne’ebé ita-nia sosiedade sívil halo, ne’ebé envolve mós Provedória Direitu Umanu no Justisa (PDHJ); ne’ebé halibur informasaun, komesa buka ema timoroan sira ne’ebé lakon, maibé komisaun ne’e rasik seidauk harii.

Seluk, ko’alia kona-ba pasa fronteira, ita la’o ona. Ita-nia maluk sira iha fronteira bele ba mai. Ita rekoñese katak ne’e la’o. Balun, ita bolu longo prazu (tempu naruk), ne’e ko’alia kona-ba kámbiu kultura.

“Ida ne’e mak loloos la’ós prioridade implementa agora, maibé balun implementa dadauk; ezemplu Indonézia, iha Timor-Leste, implementa ona nia Sentru Kulturál (PBI-Pusat Budaya Indonesia) iha Timor, ita Timor nian seidauk harii iha Indonézia. Loloos, ne’e la’ós prioridade agora. Ne’e longo prazo nian maibé sira implementa dadauk iha Timor,” nia salienta.

Diretór Hugo Fernandes informa tan: “Ita mós bolu emprezáriu ida mai. Ita mós ko’alia kona-ba oinsa kooperasan ba setór komérsiu, indústria, ekonomia nian. Iha kontestu ida ne’e, ita hotu akompaña, iha aspetu ida, se mak hetan privilejiu ida ne’e mak kompañia Indonézia nian ne’ebé durante ne’e la’o”.

Sensitivu

Maske nune’e, diretór CNC akresenta katak importante mak Komisaun Ba Buka Ema Lakon harii, hodi hametin lasu amizade entre Indonézia ho Timor, nune’e bele asegura di’ak liutan relasaun entre país rua ne’e nian; Timor-Leste no Indonézia.

“Atu asegura ida ne’e, presiza implementa uluk rekomendasaun sira ne’ebé mak bele kura kanek, lori fali ema hamutuk. Ida ne’e mak sensitivu liu. Katak, ema ho ema bele ba mai, ema ho ema bele hasoru malu, bele ko’alia para depois bele neneik toman fila fali. Ida ne’e mak importante,” nia hatutan.

Diretór mós CNC haktuir katak to’o agora buat ne’ebé mak kontinua sosiedade sívil ezije mak harii komisaun ba ema lakon; Ida ne’e to’o agora, ita seidauk rona, iha ajenda ne’ebé klaru. Rekomendasaun CVA nian ne’e, barak liu ba monu ba responsabilidade Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun (MNEK) nian.

“Sira mak tenke hahú hatama rekomendasaun sira ne’e iha polítika ministériu nian; CNC, sosiedade sívil sira fó apoiu,” subliña diretór CNC, Hugo Fernandes.

Diretór CNC ne’e mós konfirma ba Ajénsia TATOLI kona-ba sira-nia esforsu. Katak, CNC foin harii tinan kotuk, sira-nia responsabilidade mak tenke haruka rekomendasaun sira ne’e ba iha ministériu sira, liliu MNEK.

Iha rekomendasaun barak iha relatoriu CAVR ninian, maibé ida ne’e monu ba responsabilidade ministériu ninian. Saida mak CNC halo? semana tolu liubá sira hato’o rekomendasaun sira ne’e ba MNEK.

“Ha’u semana kotuk hasoru malu lalais ho ministru i hato’o tiha ona. Ha’u fiar, ministru uluk komisáriu CVA nian, nia sei tau atensaun ba ida ne’e, bainhira nia fila fali husi estranjeiru mak ha’u sei fila fali ba. Ba iha ministériu sira seluk, ami hato’o tiha ona rekomendasaun ida ne’e ba Ministériu Edukasaun, Justisa, Turizmu, Solidariedade Sosiál. Rekomendasaun sira ne’e kobre setor sira ne’e hotu,” nia informa.

Diretór CNC hateten mós katak sira prontu koopera ho ministériu sira bainhira presiza hodi haree kona-ba kestaun sira ne’ebé destaka iha relatóriu Per Memoriam Ad Spem, relatóriu final CVA nian ne’e.

“Se minisériu sira-nia rekursu la to’o, ami bele fornese rekursu para ita bele dezeña polítika sira to’o ba implementasaun. Buat sira ne’e fásil atu halo, ida ne’e hatudu, iha tinan ida nia laran atu hatudu tiha ona katak ita hala’o dadaun tiha ona buat balun. Aban (tersa ohin) ita komera CVA nia tinan,” konklui diretór CNC, Hugo Fernandes.

Jornalista: Rafy Belo

Editór : Manuel Pinto

HUSIK IDA HATÁN