Skipper no Tripulante sira iha korrida ró Darwin-Dili. Foto/MT.

DILI, (TATOLI) – Eventu korrida ró Darwin-Dili ne’ebé organiza husi Ministériu Turizmu Timor-Leste liuhusi kooperasaun Cruising Yacth Association Northern Territory, Austrália, promove turizmu marítima liuliu ba merkadu Austrália tanba país viziñu ne’e sai merkadu potensiál mai Timor-Leste.

Diretór Jerál Turizmu, José Filipe Dias Quintas, hatete objetivu seluk ida mak hametin kooperasaun ho nasaun viziña no bele kria merkadu doméstika husi eventu ne’e rasik.

“Ministériu Turizmu sei tau osan nafatin para atrai ró yacth ne’e barak liután iha 2019 tanba ita espera eventu ne’e bele promove Timor-Leste nu’udar destinu turístiku ida ne’ebé hakmatek, estavel para ita bele atrai turista liuliu Austrália barak liután”, Quintas afirma iha eventu fahe prémiu ba manán-na’in sira husi korrida ró Darwin-Dili iha Sentru Informasaun Turístika, Lesidere, ohin.

Kompetitór iha eventu ne’ebé hahú iha 14 jullu husi Darwin-Dili ne’e hamutuk 11 ne’ebé ualu mai husi Austrália no tolu seluk husi Indonézia ne’ebé finaliza ona nia korrida no ohin (19/7) no simu ona prémiu ba korrida ró tuir nia klase mak monohull no multihull mak trofe no orsamentu uitoan nu’udar insentivu ba sira. Minitériu Turizmu tau osan mil 71 ne’ebé kobre ba atividade hotu iha eventu halai taru ró ne’e

“Ró sira tama hotu ona no bazea ba planu sei halo fali viajen bá Oekusi. Ba aspetu tékniku sira haree katak korrida husi Darwin mai Dili ne’e todan tebes tanba la’ós fasil hanesan halai bero husi Ambong mai Bali, tanba sira haree (tasi) Timór ne’e iha difkuldade tebes entaun ne’e mós sai turizmu aventura ida kapa’as tebes ba sira para halo sira-nia viajen”.

Xefe Unidade Misaun Timor-Leste, Indonézia no Austrália (TIA), João Gonçalves, hatete eventu ne’e istóriku hahú kedan iha 1973 (tempu Portugés) no iha oukupasaun Indonézia para tiha, maibé konsege reativa iha tempu ukun-an iha 2010.

“Tinan ida ne’e ita iha obstákulu uitoan tanba ita-nia situasaun polítika rai-laran, maibé ho esforsu hamutuk konsege hakat obstákulu sira ne’e”.

Iha desportu marítima ba tinan ne’e tenta hodi promove ba timoroan maibé lakonsege partisipa, entantu tinan rua ba kotuk iha na’in-rua mak tuir eventu ne’e.

“Tinan oin timoroan balun ne’ebé hakarak partisipa mós iha eventu ne’e bele tau naran no ita organiza atu sira bele akompaña mós iha ró balun ne’ebé bele simu sira”.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here