Consumer price index (CPI) concept on virtual screen. Foto/Google.

DILI, (TATOLI)-Índise Presu Konsumidór (IPK) iha juñu 2018 ba grupu hotu mensál tun porsentu -0.1 bainhira kompara ho maiu 2018 laiha mudansa (porsentu 0.0) nune’e akontese deflasaun iha fulan daneen ne’e.

Diretór Jerál Estatístika Ministériu Finansas, Elias dos Santos Ferreira, informa deflasaun porsentu -0.1 ne’e afeta husi presu sasán modo-tahan (vejetál) porsentu -0.6 nomós foos -0.1 ne’ebé maka kompara maiu, iha juñu ne’e nia folin tun.

“Tun tanba oras ne’e daudaun ita-nia rai-laran iha kolleta hare tanba ne’e maka foos lokál nia presu tun, kuandu nia folin tun nia mós iha influénsia ba presu foos en jerál”, Elias hatete iha Kaikoli, ohin, hafoin lansamentu IPK juñu 2018 nian.

IPK fulan ne’e tun tanba hetan kontribuisaun maioria husi sub-grupu hahán no bebida la’ós alkólika -0.2% ne’ebé hetan impaktu maioria husi sub-grupu vejetál (-0.6) no foos (-0.1). Sub-grupu kafé, xá, cocoa +0.9% sai hanesan mudansa kontráriu ba grupu hahán no bebida la’ós alkólika, entantu folin mina internasionál sa’e 11% iha períodu 2018 hodi afeta ba presu mina transporte iha merkadu doméstiku.

Hatutan bainhira kompara tendénsia inflasaun anuál iha juñu 2017 no 2018 Timor-Leste iha inflasaun porsentu 2.5. “Pur tantu ne’e tinan ba tinan, se fulan ba fulan iha deflasaun -0.1, maibé se ita kompara ho tinan, juñu 2017 ho 2018 ita iha deflasaun porsentu 2.5, ne’e tanba ita iha kompra roupa, hahán, bebida sempre iha inflasaun”, katak.

Nune’e mudansa persentajen IPK anuál sa’e +2.5 (juñu 2017 kompara juñu 2018) hetan kontribuisaun husi grupu hahán no bebida la’ós alkólika +1.8%, alkol no tabaku +8.8%, mas sigarru iha porsentu +8.8 tanba importasaun mai husi Indonézia no iha país ne’e nia polítika tabaku nia taxa sa’e entaun ida ne’e influénsia ba rai-laran,  edukasaun nia persentajen +16.6 tanba iha Timor-Leste nia anu eskolaridade iha janeiru nune’e afeta, transporte +3.4%, uma +1.3%, roupa no sapatu +0.9%,  ekipamentu no manutensaun mobiliária uma-laran +0.4% no grupu rekreasaun no kultura -1.3% sai hanesan mudansa negativa ba tinan kalendáriu juñu 2018.

Inflasaun tradeable (mudansa presu produtu hotu ne’ebé iha dependénsia maka’as ba kompetisaun merkadu internasionál )-0.1% no non-tradeable (mudansa presu produtu hotu ne’ebé iha dependénsia maka’as ba fatór merkadu doméstiku) 0.0% tun iha mensál kompara juñu 2018 no maiu 2017. Inflasaun tradeable +2.9% no non-tredeable +1.5 sa’e iha anuál kompara ho juñu 2018-juñu 2017.

Hatutan iha abríl to’o maiu 2018 IPK iha porsentu 0.0, laiha mudansa boot ida maski iha maiu ne’e folin foos sa’e, maibé lalais de’it presu ba fali normál tanba polítika Ministériu Komérsiu Indústria fa’an foos iha área rurál atu sira bele asesu foos ne’e, nune’e espera katak folin foos ne’e estavel nafatin.

IPK ne’ebé lansa ne’e diresaun nasionál halo peskiza ka foti dadus iha munisípiu 10 inklui Oekusi.

Jornalista : Maria Auxiliadora

Editór : Manuel Pinto

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here