Na'i-Feto Ramelau. Foto/Google.

DILI, (TATOLI)-Diretór Jerál Turizmu Ministériu Turizmu, Komérsiu, Indústria no Ambiente (MTKIA), José Filipe Dias Quintas, hatete relasiona husi parte balun ne’ebé dehan taka provizóriu vizita bá Ramelau sei fó impaktu ekonomia boot ba abitante sira, maibé daudaun ne’e seidauk iha estudu ida ne’ebé hatudu hanesan ne’e.

“Iha parte balun mós dehan se taka Ramelau hanesan ne’e sei fó impaktu ekonomia ba iha abitante (komunidade) sira iha ne’eba, ne’ebé husi pontudevista Ministériu Turizmu, Komérsiu, Indústria no Ambiente seidauk iha estudu ida hatudu katak impaktu ne’e boot lahalimar iha aspetu ekonomia nian”, Quintas hatete iha Sentru Konvensaun Dili foin lalais ne’e.

Hatutan bainhira ko’alia kona-ba turizmu sustentavel tenke haree dimensaun tolu ne’ebé importante mak aspetu ekonomia, sosiál no ambiente.

“Ita labele haree de’it ba aspetu ekonomia dehan katak ema bá barak ne’e di’ak liu, maibé ita haluha tiha nia impaktu sosiál ne’e. Bá sa’e ita-nia foho Ramelau, bá sítiu Na’i-Feto ne’e halo buat arbiru iha ne’ebá ne’e ladi’ak depois ambiente mós sai hanesan vítima, so’e fo’er arbiru, ne’ebé se ita hakarak turizmu ne’e sustentavel ita haree de’it buat tolu ne’e, labele haree de’it ba ekonomia”.

Tanba ne’e tuir Turizmu nia observasaun katak impaktu boot ba ekonomia ne’e seidauk iha prova. “Seidauk iha dadus, peskiza ida hatudu agora ema la bá ona sítiu (Ramelau) ne’ebé rezidente sira susar, lahan ne’e laiha. Parese nia impaktu ne’e iha, tun uitoan vizitante sira, maibé Ministériu Turizmu nia observasaun durante ne’e katak iha 2017 vizitante ne’e pur volta 21 mil, maibé iha 2018 fulan neen de’it sa’e ba 31 mil resin, entaun ita haree komparasaun nia númeru ne’e sa’e signifikativu tebes entaun nia impaktu mós boot”.

Hafoin iha 13 juñu bainhira Ministériu Turizmu, Minstériu Administrasaun Estatál hamutuk ho Dioseze Dili fó sai rezolusaun konjunta katak provizoriamente Ramelau taka husi 14 juñu to’o 7 outubru 2018 ho razaun atu hadi’a no prepara kondisaun ba peregrinu sira maka vizitante komesa menus tanba barak maka hatene ona katak agora labele vizita fatin ne’e.

“Tour operator sira mós balun komesa rona ona, maibé balun booking antes, ami mós informa ona ba nia katak ne’e desizaun Governu ho uma-kreda ne’ebé desizaun ne’ebé foti ba hotu kedan la’ós ba vizitante timoroan ou malae laiha tanba ita tenke trata buat ne’e hanesan, desizaun ne’ebé foti hotu-hotu kumpre, ne’e hanesan baze legál ida”.

Jornalista : Maria Auxiliadora

Editór : Manuel Pinto

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here