Ida ne'e mak fatin ne’ebé kompañia China Wu Yi Limited ke'e no hetan hetan bee ho iis mina. iha Tasi-Tolu.

DILI, (TATOLI)-Autoridade Nasionál Petróleu no Minerál (ANPM) foti ona amostra bee ne’ebé deskonfia ho iis mina no rai-henek metan kahur ho mutin iha área Tasi-Tolu hodi halo teste laboratóriu.

Fenómenu hetan bee ho iis mina ne’e iha área Tasi-Tolu bainhira kompañia China Wu Yi Limited ne’ebé halo estrada Tasi-Tolu-Tibar ne’e ke’e rai kuaze métru tolu hodi hetan bee ne’e.

Mateus da Costa, diretór ba atividade peskiza no esplorasaun ba petróleu no minerál, ANPM, hatete bainhira haree fatin ne’e mosu duni bee.

“Iha uitoan iis mina entaun ita lahatene ne’e husi mina matan ka la’e ou kontaminasaun baibain. Kolega enjeñeiru sira foti ona amostra bee ne’e para halo teste laboratóriu no foti raihenek metan kahur ho mutin, se iha duni indikasaun mina entaun orsida iha ne’ebá iha indikasaun hidrocarboneto iha laran”, Mateus katak horisehik iha Tasi-Tolu bainhira bá observa direta fatin ne’e.

Nia dehan bainhira liuhusi teste ne’e mak pozitivu duni mina maka ida ne’e ezemplu hanesan iha área sira tesik Suai. “Ne’e mina matan de’it, nia iis de’it, nia hun ne’e dook uitoan husi ne’e tanba iha Jeolojia ita bolu falla (fault) ne’e mak nia fatuk nakfera ne’e nia iis mina kuandu iis iha rai-kidun ne’ebá karik sa’e tuirmai”.

Hatutan se iha duni indikasaun natureza maka hanesan iha kosta súl ne’ebá tanba iha estudu ne’ebé halo iha indikasaun klaramente iha sistema petróleu.

“Se teste ida konteúdu buka to’o organic content ne’e laboratóriu iha Timór laiha tenke haruka bá liur, se test de’it haree hanesan kontaminasaun bee ne’e moos ka la’e ne’e ita bele halo iha Timór, mas kuandu iha ligasaun ona ho hidrocarboneto ne’e kompleksu uitoan, ita tenke haruka bá liur ne’ebé tenke han tempu”.

Indikasaun iha sistema petróleu ne’e iha iis mina duni, mas nia konetúdu boot ka la’e ne’e seidauk bele hatene tanba presiza estudu kle’an.

“Atu hatene katak ida ne’e fatuk ida bolu fatuk rai-henek entaun bee ho mina iis sai mai kahur ho bee ne’e mai mak prezerva tiha hamutuk ho bee iha rai-henek laran entaun sira ke’e tun bá mak hetan iha okos”.

Jornalista : Maria Auxiliadora

Editór : Manuel Pinto

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

1 KOMENTÁRIU

  1. Provas nebe hatudu:

    1. Hare husi imagem ba amostra nebe sira kee ninia klean mais ou menos 2 metros ho profile litologia hatudu batupasir sedang s/d kasar. Katak nia sei parte husi aluvial

    2. Composição litologia ba danau tasitolu sekitarnya maioria husi clast metamorf. Se karik iha fault ruma genera no hamosu seepage katak be tasi tolu tomak sei contamina minarai

    3. Hare husi composição litologia (batupasir-clast metamorf) compara ho skala poso nia seepage tidak ekuivalen. Seepage sei controla husi permeabel rock atau fault ruma atu to permukaan. Contrário se nia liu batuan impermeable katak nia sei fo influensa contaminação nebe boot no luan

    Conclusão:
    Se kondisaun be tasi tolu laiha kerongen contain ruma entaun indikasaun seepage ne parte husi contaminação humanos (tumpahan minyak/oli bekas/solar dll) dari permukaan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here