Foto hosi google.

DILI, (TATOLI) – Diretór-Jerál Pekuária no Veterinária, Domingos Gusmão, hatete empreza PT. Charoen Pokphand husi Indonézia sei halo importasaun dahuluk day old chicken (DOC)  ka manu ne’ebé foin moris (loron ida) mai Timor-Leste.

Iha aban, 3 maiu 2018, sukursál (cabang) kompañia ne’e iha Kupang sei hatama DOC, liliu iha rejiaun espesiál Oekusi ne’ebé mak sei dirije ba empreza lokál Klibur Uniaun Kréditu.

“Aban loraik sira sai husi Kupang, dia 4 ita halo serimónia iha Wini, ba Indonézai primeira esportasaun no ba ita Timor-Leste primeira importasaun”, Domingos dehan iha Komoro, ohin.

Klibur ida ne’e mak sei simu importasaun dahuluk tanba sira halo programa iha rai-ketan ne’ebé mak halo kooperativa apoia komunidade no haki’ak manu lokál depois nia kolleta ne’e fó ba abitante sira iha ne’ebá.

“Agora daudaun DOC ne’e final stock (estoke finál) ba na’an nian ne’ebé mak sira sei haki’ak depois mak kooperativa haree filafali grupu sira ne’ebé envolve ne’e hodi fasilita fali”.

Domingos hatutan importasaun ida ne’e sei halo iha Timór laran tomak no la’ós ba rejiaun autónoma de’it. Tanba koperativa ne’e prontu uluk ona maka entrada ne’e sei hahú uluk ho sira.

“Parte husi Dili nian, kompañia Happy Farm foin daudaun husu ona 30 mil pintainhos. Ida ne’e rekomenda ona mas depende ba kompañia, Governu rekomenda de’it katak agora ne’e livre ona kompañia sira bele hatama produtu manu ho manu moris husi Indonézia”, katak Gusmão.

Sobre na’an-manu, halo ona importasaun iha 20 abríl 2018 liubá, liuhusi Kmanek Supermerkadu  ne’ebé mak hatama proposta ba ministériu ho entrada kontentór 12.

Governu liuhusi Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) liuliu Diresaun-Jerál Pekuária no Veterinária no Indonézia hamutuk ho kuarentena nasaun rua ne’e halo ona análiza risku ba kompañia, hetan katak sira iha bioseguransa di’ak no proteje gripe moras manu nian, nune’e husu sira hatama produtu manu mai. Aleinde Timor-Leste empreza ne’e mós halo importasaun manu ba Japaun no nasaun seluk tan.

“Ita lataka dalan ba kompañia seluk, kuandu hakarak atu importa entaun tékniku sira tenke halo risk assesment (avaliasaun ba risku) ida ba para haree, tanba liuhusi akordu ne’e ita lamensiona PT. Charoen Pokphand de’it mak hatama tanba PT. Charoen Pokphand liu ona husi análize risku entaun rekomenda bele fa’an produtu mai”.

Moras manu mosu iha Indonézia iha 2004 maka Timor-Leste deside hodi taka importasaun produtu manu husi país viziñu ne’e, maibé agora laiha ona maka husu hodi loke fali importasaun ba produtu ne’e mai hafoin tékniku sira halo análize risku.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here