MAP Lansa Ona Livru Produsaun Ai-Kameli

0
232
Ministru Estanislau hasai foto hamutuk ho parseiru sira hafoin lansa livru kona-ba Produsaun Ai-Kamneli no Ai Ospedeira iha Timor-Leste iha salaun MAP, Komoro, ohin. Foto/Facebook AI-Com.

DILI, (TATOLI) – Ministru Agrikultura no Peska, Estanislau Aleixo da Silva, lansa ona livru kona-ba produsaun Ai-Kameli no Ospedeira iha Timor-Leste.

Ministru Estanislau iha lia maklokek hatete ai-kameli nu’udar ai rai-na’in ida iha illa ida ne’e no naturalmente moris iha floresta Timór nian, maibé sei iha segredu barak. Segredu ida ne’ebé foin revela daudaun iha tinan hirak ikus ne’e katak ai-kameli lamoris ho di’ak kuandu moris mesak. Ai-kameli depende ba ai-horis seluk ne’ebé moris besik atubele hamoris no atinji kreximentu ne’ebé di’ak.

Nune’e livru ida ne’e sei oferese referénsia kona-ba ai hirak ne’ebé adekuadu para bele kuda hamutuk ho ai-kameli hodi garante sira-nia kreximentu moris saudavel no subsekuente sobrevivénsia.

“Ha’u hakarak hato’o agradesimentu ba ACIAR (Australian Centre for International Agriculture Research), UWA (University of Western Australia) no ajénsia hotu ne’ebé prodús livru ida ne’e no bele enkoraja hotu-hotu ne’ebé iha interese kuda ai-kameli iha nasaun ida ne’e atu aprende lisaun importante balu husi pájina hirak iha livru ida ne’e nia laran”, katak Estanislau iha livru ne’e.

Ai-Kameli ne’e moris iha Timor-Leste tinan ba tinan ona no uluk Ai-Kameli nia morin mak halo ema Xina sira mai (iha tempu dinastia Ming) depois mak portugés sira tanba de’it Ai-Kameli.

“Ai-Kameli ne’e ita bele dehan kultura emblemátiku iha ita-nia rai, uluk nia moris arbiru de’it iha ai-laran, agora ai-laran sira ne’e pratikamente kuaze mamuk hotu ona, fatin balun sei moris, ne’ebé agora ita tenke kuda filafali”, Ministru hatete iha Komoro hafoin lasamentu livru, ohin.

Mas atu kuda filafali ne’e tenke hatene tékniku, nune’e téniku sira estuda katak Ai-Kameli ne’e moris mesak ladi’ak, entaun nia abut tenke kait fali ba ai seluk nia abut para depois nia hetan fali hanesan hahán hodi halo nia moris di’ak.

“Entaun ai-horis balun nia tenke kuda bainhira hakarak kuda ai-kameli mak hanesan ai-turi, ai-kafé no ai seluk atu kuda hamutuk para halo ai-kameli moris. Ne’e duni lansamentu livru ne’e, halo esplikasaun ba téknika atu kuda ai-kameli no oinsá mak halo moris ai-kameli nia musan, no tratametu saida mak tenke halo. Timor-Leste fatin di’ak ba ai-kameli, ne’e duni tékniku ne’e importante oinsá maka kuda ai-kameli ne’e”.

Tony Page autór ida ba publikasaun livru ne’e, husi University of Western Australia, hatete livru ida ne’e rezultadu importante husi tinan ida nian ne’ebe iha futuru sei iha tan publikasaun seluk.

“Ha’u iha esperiénsia serbisu ho ai-kameli iha nasaun sira seluk, Austrália no nasaun balun iha pasífika, maibé nia diferensa mak iha Timór, ai-kameli ne’e iha tiha ona tinan rihun ba rihun, iha nasaun seluk foin tinan atus ba atus”.

Tanba iha esperiénsia ho ai-Kkameli husi espésie oioin no agora bele lori esperiénsia ne’e mai atu serbisu hamutuk ho staff Ministériu Agrikultura nian.

“Ita hatene iha tempu buat hotu tarutu, ai-hun barak, iha kontratu na’in barak, osan barak no hotu-hotu la’o di’ak hela depois to’o ikus ai-kameli hun kuaze laiha ona, kontratu na’in sira mós fila bá sira-nia rai, osan mós lakon no programa ne’e buka atubele kuda filafali ai-kameli para bele hetan tempu di’ak ho lalais”.

Maski ai-kameli ne’e iha Timór rihun ba rihun ona, maibé esperiénsia kuda ai-kameli husi ema  seidauk kleur no foin tinan 50 hanesan ne’e. “Entaun ita buka dalan atu kuda ho sistemátiku hodi hetan rezultadu lalais”.

Livru kona-ba Ai-Kameli ne’e esplika oinsá mak halo jestaun kuda Ai-Kameli nian ne’ebé bele hafasil agrikultór sira bainhira kuda sei moris ho di’ak liu.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HUSIK IDA HATÁN